H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Gócsáné Móró Csilla: A tápiószelei köznemesek társadalmi és gazdasági szerepvállalása a 18-19. században

Dubraviczky Antal alispánnak jelölték: 1822 Dubraviczky Károly vármegyei esküdt: 1812,1818,1820 Dubraviczky Simon vármegyei esküdt: 1813 járási alszolgabíró: 1816,1818,1820 járási főszolgabíró: 1825 másod alispán: 1829-30 első alispán: 1832-től 1845-ig országgyűlési követ: 1830, 1832-36,1839-40 évben alnádornak jelölik: 1841 helytartótanács tanácsosa: 1845 Igazságügyi Minisztérium osztály igazgatója 1848 Rákóczi András esküdt: 1818 Pest megye főügyésze: 1832-1842 Rákóczy János aljegyző:1839-1848 Pest megye főjegyzője: 1861 Ruttkay János vármegyei esküdt: 1804 járási esküdt 1816,1818 közgyám atya: 1832,1841-43 Ruttkay József vármegyei esküdt: 1804 tiszti alügyész: 1838-1845 Ruttkay Miklós esküdt: 1845 alszolgabíró: 1861 Ruttkay Sándor alszolgabíró: 1848 Sárközy Imre vármegyei aljegyző: 1818-1820 főjegyző: 1829-1836 Sárközy Lőrinc esküdt: 1810 kecskeméti járási szolgabíró: 1821-1832 Tesszáry László kecskeméti járás főszolgabírója 1872-1889 Ifj. Tesszáry László esküdt: 1894 szolgabíró:!894, főszolgabíró:!902 Viczián Lajos esküdt: 1836. abonyi járás főszolgabírója: 1843-1848 Viczián Elek tiszti esküdt: 1861 Viczián Ádám megye pénztárnoka: 1875. főpénztárnoka 1878-1902 Közülük két jeles szelei személyiség, Dubraviczky Simon és Rákóczy János közszereplésének rövidebb ismertetésére térünk ki az alábbiakban. Dubraviczky Simon 1791-ben született Dubraviczky György (1759-1801) Zólyom megye főpénztárnoka és Schindler Amália (1772-1853) második gyermekeként. 1806-tól a debreceni Református Kollégiumban tanult, majd 18 éves korában Bereg megye alispánja mellett joggyakornok volt.

61 Ügyvédi oklevelét megszerezvén Pest-Pilis-Solt megye szolgálatába állt. 1813-tól vármegyei esküdt. Kiváltotta nagybátyjától a még édesanyja által elzálogosított szelei birtokrészt, amin maga kezdett gazdálkodni.

62 Dubraviczky Simont, tápiószelei birtokosként 1816-ban a kecskeméti járás alszolgabírójává választották. E tisztségben nyert megerősítést az 1818. és 1820. évi tisztújítások során. 1820-ban már a kecskeméti járás aljegyzői és főszolgabírói állására is jelölték, de Sárközy Imrével (ő is szelei köznemes) és a régebbi főszolgabíróval, Zlinszky Antallal szemben kisebbségben maradt.

63

1825-ben Zlinszky lemondása miatt Dubraviczky Simon látta el a főszolgabírói feladatokat.

64 Személyére a megyénél is felfigyeltek. Pest megye 1829. szeptember 30-án a nádor elnöklete alatt megtartott „tisztújító székén" másod alispánnak Dubraviczky Simont választották.

66 Dubraviczky Simon, mint alispán Pestre tette át lakását, de birtokkal továbbra is Tápiószelén rendelkezett és itt élt édesanyja is (aki a szelei temetőben nyugszik). Az 1830. esztendő Magyarország történetében korszakos változások elindítója lett. Ebben az időben az ország Pest megyére függesztette szemét, így különösen felelősségteljes volt a törvényhatóságot vezető alispánok tevékenysége. Pest megye közvélemény formálásban betöltött kiemelkedő szerepét Széchenyi István is felismerte, ezért 1831-től a megye táblabírójának választatta meg magát.

66 Ettől kezdve eljárt közgyűléseire, melyeken a reformjavaslatainak egész sorát vetette fel. A gróf megyebeli első szereplése a nemzeti nyelv terjesztése és az ezzel összeköttetésben álló nemzeti színészet ügyéhez kapcsolódott. Az ezzel foglalkozó bizottságba melyben Dubraviczky Simon is dolgozott - meghívást kapott Széchenyi is. A két férfi ismeretsége és barátsága ehhez az időponthoz kapcsolható. Az 1832. január 12-én tartott közgyűlés elfogadta a gróf indítványát: a színháznak részvénytársulat által történő felállítását. A megalakult színházi választmány elnöke Dubraviczky Simon lett.

67 Az alispán pártfogolta Széchenyi István Pest vármegyei szereplésének másik tárgyát: a Pestet és Budát összekötő híd gondolatát. Dubraviczky Simon tagja lett annak a bizottságnak, amelyik a híd felállításával kapcsolatos politikai és törvényi akadályokat vizsgálta.

68 Dubraviczky nemcsak a híd ügyének vármegyei elfogadtatását segítette, hanem az országgyűlésen is felszólalt érdekében. Az alispán az állandó dunai híd támogatásával kapcsolatban még a nádor személyes segítségét is kérte, amiről a grófhoz írott levele is tanúskodik.

69 Széchenyi István naplójában több bejegyzést találunk arra vonatkozóan, hogy Dubraviczkyval együtt hol és kivel tárgyalt a híd dolgában.

70 A rendelkezésünkre álló adatok alapján joggal mondhatjuk, hogy Széchenyi és Dubraviczky között baráti viszony alakult ki, hiszen közös eszmeiségük, kölcsönös rokonszenvük miatt nemcsak a pesti megyegyűléseken és kaszinóban (a pesti kaszinó alapítói között volt Dubraviczky is), hanem kötetlen sétákon, ebédeken is rendszeresen találkoztak és véleményt cseréltek.

71 Dubraviczky Simon másod alispán népszerű ember volt megyéjében, amit a rövid ideig tartó koronázó országgyűlésen való szereplésével, de különösen az 1831. évi kolerajárvány alkalmával kifejtett 60 PML IV. 93. Series magistratualium alphabetica 1638-1902. 61 BENKÓ 1914. 70-82., 97-109. p. 62 G.MÓRÓ 1995. 11. p. 63 PML IV-3. Prot. Cong.1820.1.711. 64 GALGÓCZI 1877.

1. k., 48. p. 65 PML IV-3. Prot. Cong. 1829.111.1778. 66 MAKKAI 1958.156-157. p. 67 FÁY1925.1-30. p. 68 JELENKOR 1832. március 7.19. szám 69 Országos Széchenyi Könyvtár (továbbiakban OSZK) Kézirattár, Fol. Serm. 1576/12. 70 SZÉCHENYI 1982. 71 TASNER 1843.10. p. 392