H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Suba János: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye a katonai térképeken (1782-1950)

magyar nyelvű topográfiai térképeket nyomtattak Budapesten. Azonban a Bécsi Katonai Földrajzi Intézetben magyar nemzetiségű kiképzett topográfus, kartográfus és műszaki szakember kevés volt Az újjászülető magyar honvédséghez ti. olyan tisztek kerültek, akik az I. világháború előtt vagy alatt a bécsi intézetben topográfusi kiképzésben részesültek és terepfelmérő gyakorlatot is folytattak. Ezek a tisztek képezték ki a magyar honvédség térképészeit az intézetben tartott topográfiai tanfolyamokon, mert a katonai és a polgári térképészet saját keblén belül képezte ki a feladatok ellátására a szakembergárdáját. A kisebb méretarányú térképek tartalmi helyesbítése is megindult. Ezt a célt szolgálta az 1924-ben meginduló az 1:75 000 méretarányú szelvények helyszínen történő helyesbítése, revideálása. Ez a revideálás - tartalmilag és névrajzilag - szolgált alapul: az 1:200 000 és az 1:750 000 méretarányú térképekhez. A foktérképszelvényezést átvette az önállóvá vált magyar katonai térképezés és a sztereografikus vetületű magyar katonai térképek 1950-ig foktérkép-szelvényezésben készültek. A sztereografikus rendszerű térképezés időszaka alatt a foktérkép-szelvényezés bővítésre került az 1:50 000 méretarányú harcászati térkép bevezetésével. A szelvényeket az 1:75 000 méretarányú térképszelvények fedőterületének meridián irányú felezésével alakították ki. Az ötvenezres jelölését a hetvenötezres térképszelvény számozásának az égtájra utaló l\IY, illetve K betűkkel történő kiegészítésével nyerték. A sztereografikus térképrendszerbe átvett 1:25 000-1:200 000 méreterányú foktérkép-rendszerű térképszelvényeket 1920-tól kezdődően sztereografikus vetületi kilométer-hálózattal ellátva adták ki, 1936-tól a kilométerhálózatot katonai kilométerszámozással készítették. A III. katonai felvétel eredeti - színes, kéziratos - szelvényeit nem tervezték nyomdailag sokszorosítani. Az ezekről készült fekete fotolitográfiai másolatok - éppen a sokszorosítás technikája miatt elmosódottak, szinte olvashatatlanok voltak. Azontúl tartalmilag is 30-40 évesek, helyesbítés nélkül - elavultak. Egyszínű fekete nyomatok találhatók a Hadtörténelmi Térképtárban. A két világháború között újfelmérést is folytattak. Jász-fMagykunSzolnok megye területétén, kilenc szelvény fedőterületén végezték el a topográfiai és légi fotogrammetriai úton a felmérést. {10. sz. melléklet) A megye déli részén 1931-32-ben, északi részén 1933-ban, illetve a Tisza mellet 1937-38-ban volt. Az 1: 25 000 méretarányú felmérési térképszelvények közül két térkép 5166/1 Pusztaecseg, és 5166/3 Dévaványa teljes szelvényméretben 76x56 cm nagyságban, - amely 1,9x1,4 km

2 területet ölel fel - került kiadásra. (11. táblázat.) Az 1:25000 méretarányú felmérési térképszelvények többsége szelvénynegyedek formájában kerültek kiadásra.

13 A szelvények mérete 36x28 cm nagyságúak és 9,5x7 km

2-i területet fednek le (Magyarország közepes földrajzi szélességén). A szelvényeken színesek: a domborzat a szintvonalak barnák (sárkányvér színű), vízrajz és a névrajz fekete. A felmérési szelvénynegyedeket a-d kisbetűkkel különböztették meg. Például: 4964/3-b., a felmérési szelvény délkeleti negyede. Jász-Nagykun-Szolnok megye területét 19 szelvénynegyed fedi le. (12. sz. táblázat) A térképhelyesbítési munkálatokat a légifényképek felhasználása nagymértékben meggyorsította. A fényképek felhasználásával méretarányra való transzformálással fotótérképeket készítettek. A Hadtörténelmi Térképtárban következő fedőterületű 1:25 000 méretarányú szelvényekről van fotótérkép (13. sz. táblázat) A 4663. Hatvan fedőterületű 1:75 000 méretarányú szelvényt utoljára 1914-ben helyesbítették. Ezután csak 1926-ban és 1940-ben került sor a helyszíni helyesbítésre, illetve a részleges helyesbítések tükröződnek az 1927, 1939, 1940, 1944, 1949 évi kiadásokban. E fedőterületen 1931-1933 között újfelmérést hajtottak végre, amelyet 1939 és 1940-ben helyesbítettek. A színes térkép első kiadására 1941-ben került sor. A térképek A 4964. Jászberény fedőterületű hetvenötezres méretarányú szelvény területét 1910-ben, majd 1926 és 1940-ben helyesbítették. Ezek tükröződnek a különböző 1926-1944 közötti és az 1948 évi kiadásokban. Az 1933 évi felmérés anyagát 1940-ben helyesbítették, ami színes formában első kiadásként 1941-ben jelent meg. A 4965. Tiszafüred fedőterületű 1: 75 000 méretarányú szelvény területét 1914-ben helyesbítettek. Ezután csak 1926-ban került sor a helyszíni helyesbítésre, amelyek az 1927, 1938, 1939, 1940, 1944, 1949 évi kiadásokban tükröződnek. A 4966 Hortobágy fedőterületű hetvenötezres méretarányú szelvény területét utoljára 1912-ben helyesbítették. Majd 1925-ben helyesbítették. Az 1933-34 évi felmérés anyagát 1940-ben adták ki 1930 évi jelkuccsal. A 5064. Jászladány fedőterületű hetvenötezres méretarányú szelvény területét utoljára 1907-ben helyesbítették. Ezután 1924 és 1944-ben volt részleges helyesbítése. 1924, 1938, 1944, 1948 évi kiadásai vannak meg a Hadtörténelmi Térképtárban. A 5065. Kunhegyes (a korábbi Tiszaroff) fedőterületű 1:75 000 méretarányú szelvény területét utoljára 1918-ban helyesbítették. Ezután csak 1926-ban és 1943-ban került sor a helyszíni helyesbítésre, illetve ez tükröződik az 1927, 1938, 1939, 1940, 1944, 1949 évi kiadásokban A 5066. Karcag fedőterületű 1:75 000 méretarányú szelvény területét 1923-ban és 1940-ben helyesbítették. 1933 és 1934 között újfelmérést végeztek ezen a területen. Ami szintvonalas színes térképeket jelentett, az első kiadása 1940-ben utolsó 1948-ban jelent meg. A 5166. Dévaványa (a korábbi Biharnagybajom és Szeghalom) fedőterületű 1:75 000 méretarányú szelvény területét utoljára 1912-ban helyesbítették. Ezután csak 1924-ben és 1928-ban volt részleges helyesbítése. Az 1931-32 évi felmérések anyagát 1940-ben adták ki, mint I. kiadás. 1944-ben részleges helyesbítést végeztek. 1948-ban adták ki utoljára. A megye területét lefedő új felmérésű hetvenötezres: a 4963. Hatvan, 4964. Jászberény, 4966. Hortobágy, 5066. Püspöpladány, 5166 Dévaványa fedőterületű szelvények színesek: a névrajz fekete, a szintvonalak és a terepformák barnák, a terep domborzati plasztikája halvány, szürkés-barna raszteralapú színárnyalás támasztja alá, a vízrajz kék, az erdő zöld színezésű, és 1930. évi jelkulccsal jelentek meg. A 5164. Szolnok fedőterületű 1:75 000 méretarányú szelvényt utoljára 1914-ben helyesbítették. Ezután csak 1924-ben és 1944-ben került sor a helyszíni helyesbítésre. Az 1925-1948 között jelentek meg kiadásai. A 5165. Törökszentmiklós (a korábbi Kisújszállás és Mezőtúr) fedőterületű 1:75 000 méretarányú szelvény területét utoljára 1913-ban helyesbítették. Ez után csak 1924 és 1944-ben került sor helyszíni helyesbítésre. 13 Hadtörténelmi Térképtár: B.IX. a. 397 373