H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Néhány gondolat az újkori francia védelmi politika dokumentumainak, forrásgyűjteményének kiadásáról

Emer de VATTEL is, néhány oldalt szánva e témának a „Nemzetközi jog„ című művében, ami 1750 körül jelent meg. Ha monográfiánkat ráadásul csak a francia királyok által létrehozott védelmi szerződésekre korlátozzuk, tehát a francia külpolitika egy jelenségére - ez nem azt jelenti, hogy másutt nem voltak védelmi jellegű kapcsolatok. Lehetséges volna-e olyan kiadványra gondolni, amely a lehető legteljesebb módon mutatná be a védelmi szerződéseket időrendi és földrajzi szempontból egyaránt, azzal a céllal, hogy segítse a jövőbeli kiterjedtebb és alaposabb kutatásokat? Első hallásra ez egy vonzó gondolat. Egy ilyen kiadvány lehetővé tenné, hogy tágabb összefüggésekben vizsgáljuk a védelem politikáját, időbeli és térbeli összehasonlításokat is végezve. A XV—

XVIII. századi védelmi szerződések összegyűjtése segíthetne jobban megérteni a védelmező és a megvédett szerepeinek változásait, a védelem alkalmazásának részleteit és valós következményeit. Mégis, amit megállapítottunk a nemzetközi szerződések általános típusával kapcsolatban, igaz erre a változatra is: meglehetős nehézségeket kellene áthidalni így is. Ha valóban a lehető legkimerítőbb kiadványt tűzzük ki célul, ez már meghaladná a Franciaországban dolgozó kutatók lehetőségeit. Ehhez már hosszú és türelmes kutatómunkára volna szükség Európa fontos levéltáraiban. Gondok adódnának az elgondolás területén is: vannak igazi védelmi szerződések és olyan egyezmények, amelyekben a védelem kérdése csak egy szempontja - és néha nem is a legfontosabb szempontja - a szerződésbe foglalt kapcsolatoknak. Hogyan különböztessük meg ezeket, vagy hogyan határozzunk meg egy „tökéletes" védelmi szerződést? Törekednünk kell-e a teljességre azt kockáztatva, hogy túl nehézkessé válik a kiadvány, vagy mégis kell válogatni, kizárva és ezzel kevésbé értékesé téve a teljesség elvét. Mindezek után azt is meg kell jegyezni, hogy egyedül a szerződések tanulmányozása semmiképpen sem elegendő ahhoz, hogy megértsük a védelem politikájának minden szempontját. Minden esetet a maga saját korába és körülményei közé kell helyezni. Meg kell 1. AIMOND, Charles: Franciaország kapcsolatai Verdunnel. - Párizs, 1905 2. CHIFLET, Jean-Jacques: Békeszerződések gyűjteménye, fegyverszünetek és semlegesség a spcnyol és a francia korona között. - Anvers, 1643. 3. CREMER, Albert: A „védelem" a nemzetközi jogban. Az „Elméletek és politikai gyakorlat a reneszánsz-korban" részlete. (XVII. nemzetközi tanácskozás Tours-ban). -Párizs, 1977. 4. DUMONT, Jean: A nemzetközi jog egyetemes gyűjteménye. - 8 kötet - Amsterdam, 1726-1731. 5. FISCH, J.: Krieg und Frieden im Friedensvertrag. Eine universalgeschichtliche Studie iiber Grundlangen und Formelemente des Friedensschlusses. - Stuttgart, 1979. 6. LÉONARD, Frédéric: Békeszerződések gyűjteménye ... melyeket Franciaország királyai kötöttek Európa fejedelmeivel és uralkodóival. 6. kötet, - Párizs, 1693. 7. PARRY, Clive: The Consolidated Treaty Series. - New York, 1969. 8. RHYMER, Thomas: Foedera, conventiones, litterae... inter Reges Anlar, et alios... ab anno 1101, ad usque tempóra, habita. - 10 kötet. - Hága, 1739-1745. 9. RÖNNEFARTH, Helmut K.G.: Konferenz und Vertragé. Ein hand buch geschtlich bedeutsamer Zusammenkünfte und Vereinbarungen (Vertrags - Ploetz). Második rész. - III. kötet. - Würtzburg. 1952. vizsgálni azt a pillanatot, aminek hatására döntés születik a védelmi politika alkalmazásáról. Figyelembe kell venni a nemzetközi helyzetet, és ezt mindig összefüggésben kell ábrázolni az ideológiai hagyományokkal, a karhatalomra és kötelezettségeire vonatkozó politikai eszmék áramlataival. El kell gondolkozni azon is, hogy ha a hangsúlyt a szerződésekre helyezzük, bármennyire fontosak is ezek, talán olyan kérdésekre adandó válasz keresését is akadályozzuk, amelyekre nem található válasz az ilyen típusú forrásokban. Mindezek után elfogadhatjuk, hogy nem könnyű olyan kiadvány, olyan forrásgyűjtemény tervét megalkotni, amelynek tárgya az újkori védelmi politika. Ez a megállapítás nem kellene-e, hogy visszavezessen bennünket arra a kijárt útra, amely a jelenleg készülő monográfia bizonyító okmányainak kiadását jelentené? Még ha az ilyen kiadvány közvetlen hasznossága más kutatók számára kevésbé lenne is egyértelmű, mint a fentebb felsorolt becsvágyóbb tervezeteké, ez sem lenne rossz megoldás: így talán nem választanánk el a védelmet, mint az újkori nemzetközi politika jelenségét attól az alapvető kapcsolattól, ami a politikai döntés pillanatához köti, annak minden bonyolultságával együtt. És a szerződések, amelyekről olyan sok szó esett? Ha elérhetőbbé kívánjuk tenni ezeket a kutatás számára, jobban tesszük, ha lemondunk a teljesség igényéről, már ami egy ilyen vállalkozás vezérelvét illeti. Időben korlátozott kiadványoknak, amelyek csak egy bizonyos korszakot fognának át, mindig lesz értelme, mert kiegészítenék mindazt, ami már rendelkezésünkre áll a XVIII. századi tudósok munkáiban (főleg a XVI-XVII. századra vonatkozóan). De az is lehet, hogy jól tennénk, ha szerény keretek között kezdenénk el a munkát: például úgy, hogy felleltároznánk a levéltárak fondjai alapján az uralkodók által létrehozott szerződéseket és egyezményeket, megjelölve a tartalmukat, a helyet, ahol ezeket őrzik, a kiadványokat, ahol esetleg fellelhetők stb. Ezekből a leltárakból egy kutató megszerezhetné a munkájához szükséges első információkat. Az újkori nemzetközi kapcsolatok kutatásához a „Vertrags-PIoetz" ezen kiegészítései vitathatatlanul hasznosak lennének. 10. STEIN, Henri - LE GRAND, León: Argonne határa (843 - 1659) Claude de la Vellée pere (1535-1561). -Párizs, 1905. 11. STEIN, Wolfgang Hans: Királyi védelem. Eine untersuchung zu Protektionsverháltnissen im Elsasz zur Zeit Richelieus (1622-1643). - Miinster, 1976. 12. THOMAS, Heinz: Zwischen regnum un impérium. Die Fürstentümer Lotharingen und Bar zur Zeit Kaiser Karls IV. - Bonn, 1973. 13. WEBER, Hermann: Frankreich, Kurtrier, der Rhein und das Reich 1622-1635. Bonn, 1969. 14. ZELLER, Gaston: Metz egyesítése Franciaországgal. - 2 kötet. - Párizs, 1926. Az előadás fordítása a következő kiadás alapján történt: Les Ateliers de l'lnstitut Historique Allemand. - Présentation de travaux d'édition ct de documentation par les membres de l'lnstitut Historique Allemand ü l'occasion de l'inauguration solennelle de sa nouvelle demeure l'Hotel Duret de Chevry le 20 mai 1994. - Textes publiés par Prof. Dr. Werner Paravicini et réunis par Dr. Rainer Bábel et Dr. Rolf Grosze. - Paris, 1994. Deutsches Historisches Institut. - 75-87. p. Irodalom 366