H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Törőcsik István: „Hallgasd Sybilla jövendölését..."-(Egy vallási ponyvatípus hatása a folklórban)

Varga János írja könyve A jóslásokról című fejezetében: „4z ///e/7 jóslások, írva, vagy néha nyomtatva is, kézről kézre járnak, terjednek s a világcsalók azt állítják róluk, hogy azt valamelyik szent hírben álló kolostor, vagy templom alapjában találták a papok. Ki ne látott volna ilyet, nem egyet, de akár tizet is. Formájuk egy, tartalmuk egy; csak a szöveg különbözik egy kicsit egyenmáson. Elől van az évszám, amelyre a jövendölés szól; s utána az a szörnyű dolog, ami azon évre megjósolva van"

1 Ez a leírás ráillik a szentesi Petrák-krónika egyik változatában szereplő' rövid, évszámokhoz kötött jövendölésekre, melyek a „Neupáliában a Bendeóktusok kriptájában találtatót írás" címet viselik

6

. Az események leírása az 1811. évnél kezdődik, és 1899-ig tart, amikor is itt az utolsó ítélet. A leírások lakonikus rövidségűek, passzív szerkezetű tőmondatok. A megörökítésre érdemes események vegyes összetételűek. A lista alapvetően két részre bontható. Első fele a már bekövetkezett eseményeket tartalmazza, melyekben a politikaiak dominálnak (uralkodóváltások, háborúk), de emellett megtalálható a földrengésekre, üstökösök megjelenésére, szűk és bő termésekre való utalás is. Jellemző az évszámok nagyvonalú kezelése: Napóleon halálát 1818-ra, I. Sándor cár meggyilkolását 1824-re teszi az írás, ugyanakkor egyáltalán nem említi a 48-as szabadságharcot {„48 Új király választatik az országban. 49 Sók gyümölcs és betegség lészen, 1850 Békesség lészen az egész országban."), ha éppen az 1850. esztendő „békességét" fel nem foghatjuk finom utalásnak. Előfordul néhány érthetetlen prófécia is, amelyeknek a megfogalmazása jelentős eltérést mutat az egyszerű többséghez képest („1830 Európa járma földre fekszik és talpig bajban fetreng,"] Nem kevésbé rejtélyesek az uralkodóházra tett utalások („32 A fejedelmek közt ausztriába majd nemhalál tartatik." vagy „36 A legnagyobb vitéz ausztriaházból jelen meg,") sem. Úgy vélem, hogy az írás az 1860-as évek elején keletkezett, mivel a Piemonttal vívott háború - melyet III. Napóleon is támogatott - még szerepel benne (59 A frantziákkalütközet kezdődik.). Megjegyzem, az is elképzelhető, hogy „véletlen találatról" van szó, ez esetben évtizedekkel korábbi is lehet, ami megmagyarázná, miért nem találjuk a szabadságharcra való utalást. Eddig tartottak tehát az ex eventu jövendölések, és ezután következik a valódi jövő, ahol a konkrét politikai események eltűnnek, az emberi történelem Isten és a Sátán harcának közvetlen színterévé válik („1870. A hamis próféták feltámadnak:", „72 Az ánti krisztusok tsalárdsága nevekedik:"). Az utóbbi idézetben érdekes, hogy itt töbesszámban, míg a későbbiekben egyesszámban szerepel az Antikrisztus. Az évszámok előrehaladtával a lista egyre valószínűtlenebb, ellentmondásosabb lesz. 1878-ban „A felséges Isten dítsőségesen megjelenik," ennek ellenére még mindig érdekes, hogy „81 Bő esztendő lészen s következik az egész országban". A szorosabban vett „eszkatológiája" rendkívül vontatott: „93 Ilyes es Enók az igaz vallásról prédikálnak, 94 Az egész világ földje égni kezdődik. 95 A Nap és hold a földre hálnak és elborítják 96 Itt a rettenetes rémülés és jajgatás az egész világon, 97 Az egész világ talpig tűzben ál a tsillagok léhúlnak, 98. A holtak feltámadnak és a krisztus eleibe álnak, 1899 Itt az utolsó ítélet egy akol egy pásztor lészen. Sene írj Sene tégy 5 Varga J. 1877.201. 6 TakácsE. 1997.114-115. 7 Vasárnapi Újság 1866. 37.szám 8 Galuska I. 1992.46. További Csokonai-jövendölésekre utal Vargha Balázs is. 9 Az áttanulmányozott irodalomban több helyen hangzás után leírt 'Szibilla' szerepel (pl Dobos 1.1986. 225.), én a Sibillát használom, mivel a ponyvák szerzői is ebben az alakban írják. 304 hozzá se élne végy belőle vége." Egy hasonló „írott jóslat" 1866-ban a Vasárnapi Újság hasábjain jelent meg

7

. A cikk szerzője állítja, hogy ezt „a tiszántúli kerületben a nép szentnek hiszi"és a legbecsesebb iratok között őrzi. Egy részüket „Csokonai jövendölései"-ként tartják számon, némelyik pedig a következő barokkos címet viseli:" Jövendölések, melyek találtattak Nápolyban a benediktus barátok kriptájában faragott terméskőre kimetszve". A próféciák még rövidebbek, de sok helyen megegyeznek az előzővel. A „Júbilióm", tehát a pápai jubileumi év helyett ennek szerzője (másolója) következesen „publikum"-ot írt, ugyanígy nem tudott mit kezdeni az „Új szerzet állíttatik." momentummal sem, helyette „Új tisztek választatnak" szerepel. Valószínűleg református lehetett, vagy a szöveg átformálója, vagy az idézett példány másolója, mert a papok üldöztetésére vonatkozó részt is átalakította. Csokonai mint jövendőmondó egyébként gyakran felbukkan a néphagyományban. Kesznyétenben például az ebadót is „megjósolta".

8 A „Sibilla-könyvek

9

" tartalmát három magyar nyelvű ponyva(másolat) alapján elemeztem. Egy kéziratos példány a szegedi Móra Ferenc Múzeumban található.

10 Egy Jövendölések című (összeállította Tóth Sándor r.k. tanító; Jászladány, 1930; Tűzkő Alajos könyvnyomdája) Barna Gábor tulajdona, a harmadik nyomtatott példány (Michalda Szabinia királynő Jövendölése Salamon királynak 578-ban; „Attila" nyomda, Újpest, é. n.) pedig Szilárdffy Zoltán vallási ponyvagyűjteményében található (az utóbbi kettő nyomtatott).

11 A három forrás csak kisebb részletekben tér el egymástól. Egy előszóra és a főszövegben három részre tagolódnak, amely tulajdonképpen három nap jövendöléseit meséli el. Az előszó első fele egy hitelesítés, melyben a szöveg származását beszéli el, ki és mikor fordította le, vagy vette át egy korábbi munkából. A magyar változat eredetije cseh nyelvű volt; a származtatási lista nevein és helymegjelölésein kívül több utalás is van Csehország sorsára, Prága pusztulására. Az előszóban megjelölt utolsó átíró Pissa Vencel és Pribilla József 1833-ban (az egyik példányban 1838-ban). Az előszó második részében megtudjuk, hogy a jövendölések Prisska Trakwin római király uralkodása alatt egy Sibilla Rümana (mely másolási hiba, helyesen Sibilla Kurnana; vagyis a cumae-i Sibylla) nevezetű „jó öreg asszony" közvetítésével kerülnek Rómába. Az asszony három egymást követő nap megjelent a királynál és felkínálta a jövőt tartalmazó könyveket megvételre, a visszautasítást követően azonban 3-3 könyvet elégetett, de a maradékért ugyanazt az árat kérte. így a király a harmadik nap végül a három könyvet az eredeti kilenc áráért vette meg, s miután az egyikbe belelapozott - lévén hogy Róma jövőjét is tartalmazták a könyvek - az asszonyt kerestetni kezdte, de az eltűnt. „Sokan azt állítják, hogy Babilon tornyába ment volna. (Tudja Isten!)"Ez a Sibylla-könyvek Rómába kerülésének korabeli mondája, amit a különböző szerzők Tarquinius Priscus, vagy Tarqui nius Superbus idejére tesznek}

1 A cumae-i Sibylla rejtélyes alakja lassan elfeledtette, hogy a kis-ázsiai szövegeket mikor és kik másolták át és hozták Rómába. Már itt megfigyelhető, hogy a szöveg jó néhány ellentmondást tartalmaz, a szerzők és kompillátorok különösen az 10 Bálint Sándor hagyatéka MFM. 1980. Megtekintésének és felhasználásának lehetőségét ifj. Lele Józsefnek ezúton is köszönöm. Összefűzés nélküli füzetlapokon (összesen 46) Sibilla Szabini Királynő Jövendölése címmel. Tulajdonosáról, másolójáról nem találtam feljegyzést, az utolsó mondatot valószínűleg az eredeti ponyva is tartalmazza. „Cseh Nyelvről magyarra fordította Tóth János k. tanító. 1895. júl. hó Wén fordítatta Bertha Vendel, volt molnármester." 11 A másolatkészítés és publikálás lehetőségét mindkettőjüknek köszönöm. 12 Székelyi. 1907.6.