H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)
Gecse Annabella: Adatok a Gömör megyei Baraca paraszti társadalmának tagolódásához
nemesek és parasztok között nem láttak életmódbeli, só't viselkedésbeli különbséget sem. Paládi-Kovács Attila hívja fel a figyelmet arra, hogy a kisnemesek és a volt jobbágyok egymás mellet élésében (egy- egy településen belül) mégsem csupán az integrálódás, hanem legalább ennyire a differenciálódás törekvései is érvényesültek. Ezért nem véletlen körükben az erősebb származástudat (a kutyabőr őrzése), a házasodásban mutatkozó, a lokálissal gyakran összeegyeztethetetlen endogám tendencia, a gazdálkodásbeli (esetleg azon belül az értékrendben mutatkozó) különbségek, a lakóhely szerinti elkülönülés. 39 Az erősebb származástudattal Baracán olyan formában találkozhatunk, hogy kisnemesi származású adatközlőim családjuk eredetét legalább négy öt generációig visszamenőleg tartják számon, (míg mások általában csak a nagyszülőkig), illetve a közelmúltig őrizték, esetenként őrzik még ma is a kutyabőrt. Szabó László szerint a vegyes (kisnemesi- jobbágyi) falvakban (pl.Tarnaleleszen, Egerbocson, Rimócon) természetesnek tekintették, hogy a falu elöljárósága a nemesek közül került ki. 40 Ez a tendencia Baracán is megfigyelhető volt, de - a Szabó László által említett falvakhoz hasonlóan - összeegyeztették a falu leggazdagabb családjainak ilyen jellegű kiemelésével, ami viszont gyakran nemes családokkal esett egybe. Az adatközlőim emlékezetében megőrződött (és a szüleiktől hallottakkal megtoldott) falusi bírók sorában a 40-es évekig csak egy nem nemes családból származó személy szerepel, aki viszont az egyik legnagyobb birtokon gazdálkodó ember volt a faluban. A Pesty Frigyes kérdőívére adott válasz is alátámasztja a nemesek e kiemelt szerepét, a bíró és a hites is nemes. 41 Baracán tehát a falusi társadalom két erősen elkülöníthető rétegét jelentették a volt jobbágyok és a kisnemesek. A mindennapok gyakorlatában az ilyen szempontú (ön)besorolásnál meghatározóbb volt a birtoknagyság, a gazdasági felszereléssel és munkaerővel való ellátottság, amely a rétegneveket is kialakította, figyelmen kívül hagyva a nemesi- jobbágyi eredetet. Baraca falusi társadalmának minden rétege jobbágyi eredetű, ennél fogva rájuk is érvényes Pintér István megállapítása, miszerint „a jobbágy üzemszervezetének és egész gazdálkodásának alapja és központja a telek volt". 42 Maksay Ferenc szerint ennek alapján tartották számon minden község határának szántóföldjeit, és ezen tarozékokkal adtak-vettek a korai középkor óta minden telket. 43 Ez a rendszer annyira megszilárdult, hogy a folytonos osztódás ellenére is - Baracán egészen az ötvenes évekig - mértékegységül szolgált. Esetünkben 35 Szabó István 1941.52. 36 Varga János 1969. 247. 37 Varga János példái között baracai is szerepel. Említi, hogy a baracai Kós Gáspár 4 évre nyújtott 400 forint hitelt a péterfalai Tóth famíliának, aminek fejében megígérik.hogy: „négy esztendeig jámborul szolgáljuk jobbágyul, minden bú és bosszúság nélkül", só't azt is megfogadják, hogy armálist nem szereznek uruk tudtán kívül, és visszatérnek abban az esetben is, ha „Péterfalának az török elől futamodása lenne". Az örökös jobbágyság vállalásának tényét 1668-ban rögzítették, majd egy 1669-es feljegyzés már arról szól, hogy: „A Kóstestvérek 1669-nem 450 forint és 6 pár cipő ellenében Péterfalán (Gömör) egyszerre a szabad emberek közé emelték az egyazon telken élő Tóth Miklóst feleségével, annak Mihály.János, István és Ferenc nevű testvéreivel és azok Gáspár, János,Anna, János, Pál nevű gyerekeivel együtt." - Varga János 1969.209.247. 38 Révay József 1942. 63. 39 Paládi- Kovács Attila 1981.164-169. 40 Szabó László 1989. 273. 41 Pesty Frigyes 1864. 42 Pintér István 1986.19. fennmaradását támogatta az is, hogy a falu határa tulajdonképpen tagosítatlan maradt. Ezt Tagányi Károly a földközösségre vezeti vissza, hozzátéve, hogy az ilyen keretek között gazdálkodó közösség szinte teljesen egymásra van utalva, minden apró részlet tekintetében meg kell egyezniük. 44 A paraszti birtokok - adatközlőim emlékezetében ma is élő - összetevői semmi jelét nem mutatják tagosításnak, még annak „legenyhébb" változatának, a „dűlős tagosításnak" sem. 45 Ez alól csak az egyházi birtok, a mindenkori plébános 100 magyar holdja képez kivételt, ez a birtok ugyanis egy darabban van. A paraszti birtokok tartozékai közül ugyanez volt a helyzet a legelővel, tulajdonképpen senkinek nem volt legelője, csak legelőjoga, azaz földje nagyságának függvényében legeltethetett meghatározott számú állatot az osztatlan községi legelőn, annak megfelelően, hogy a legelő mennyiségét az úrbérrendezés alkalmával sem szabták meg pontosan, csak azt írták elő, hogy „...amennyire a terület megengedi, elegendő bocsáttassák a jobbágyok rendelkezésére." 46 A paraszti dűlőkben birtoklóknak ilyen, osztatlan 100 holdas erdejük is, de nem a baracai határban, hanem Borosznokon, ezért (a nagy távolság miatt) soha nem tudták felhasználni. Ezektől eltekintve a földbirtokok tulajdonosai mindig megoldhatatlannak tartották, adatközlőim ma is annak tartanák az igazságos egy tagba tagosítást, ugyanis a határbeli paraszti dűlők: Hegy - oldal, Körte- völgy, Bódi-oldal, Bába-hegy, Tó, Nagy ortás, Kis- oldal, Tőke, Kiszí, Agyaggödör, Lapácz, Kerek máj, Borzas, Káposztáskert, Balota földje nagymértékben tér el egymástól. 47 Valószínűleg Mária Terézia úrbérrendezése nyomán ma is az egész telki állomány nagyságághoz viszonyítva nevezik meg a birtokokat, egy házhely, egész házhely, házhely jelent 48 magyar holdat, fél házhelynek nevezik a 24 holdas birtokot, 12 hold a negyedrész, 6 hold a nyolcadrész. 48 (Ha Bálint szerint az úrbéri bevallások Baracán az egész telekhez járó helyföld nagyságát 30 pozsonyi mérősben adták meg. 49 Felhő Ibolya az egész megyére vonatkozóan osztályba sorolás alapján, holdban adja meg az egész telekhez tartozó szántó nagyságát: 1. osztály: 24, 2. osztály: 26, 3. osztály: 28, 4. osztály: 32 hold. 50 ) Valamennyi paraszti birtok a fenti dűlőkben, az össznagyságnak megfelelő darabokban feküdt, tulajdonképpen mindenkinek mindenütt volt földje. A legelő és erdő osztatlan birtoklásával kapcsolatban adatközlőim nem tudnak pontosabb adatokkal szolgálni a szakirodalomban több helyről is közölt közbirtokosság működéséről, szabályairól. 51 Annyi azonban bizonyos, hogy egy nyolcadrészes birtok után évente egy szarvasmarhát vagy két kisebb üszőt lehetett a legelőre kihajtani, és 43 Maksay Ferenc 1973.2.259. 44 „...minden tagosítatlan határban egy darab történet fekszik kinyitva előttünk a maga mívelési rendtartásaiban, felosztásaiban, dűlőiben, parcelláiban, azoknak terjedelmében, elnevezéseiben, stb." - Tagányi Károly 1949.34., idézet: 22. 45 Simonffy Emil1965. 46 Für Lajos 1972.109. 47 Külön tartják számon, mert később, csak a századfordulón vették meg a falusiak (Stefanovics Béla, Tóth Jánosné, Cs. Koós István, Koós Zoltán, Lukács Béla, Bodnár Géza) a Fáyé nevű dűlő földjeit Fáy Viktortól . Még inkább elkülönítik a falu határából a „tótok földjét", „tótok erdejét", amelyeknek Breznó környéki származású szlovák telepesek a tulajdonosaik, akik átmenetileg az első világháború után kerültek a faluhoz tartozó pusztákra. 48 A megnevezések megegyeznek más falvakéval, de a házhely nagysága eltér azokétól. - Pl. Nagyvisnyó 49 Ha Bálint 1976.454. 50 Felhő Ibolya 1957. 218. Ugyanitt ismerteti az egész telek után járó rét nagyságát is, kaszásokban mérve: állandóan kaszáihatóból: 8, olykor kaszáihatóból: 10, nem kaszáihatóból: 12. 51 Pl. Jósvai Gizella 1976. - Nagy Molnár Miklós 1990. - Alsó László 1928. 297
