H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Gecse Annabella: Adatok a Gömör megyei Baraca paraszti társadalmának tagolódásához

GECSE ANNABELLA ADATOK A GÖMÖR MEGYEI BARACA PARASZTI TÁRSADALMÁNAK TAGOLÓDÁSÁHOZ Baraca egy ma Szlovákiához tartozó gömöri kisközség. Bárth János munkájának falutípusai közül a szalagtelkes falu egyutcás változatának leírása illik rá, ám mivel utcájával párhuzamosan patak is keresztülfolyik rajta, patakmenti falunak is nevezhetjük, ugyanakkor - a szerző ajánlását figyelembe véve - az útféli falu kifejezéssel is jelölhetjük, ha azt vesszük figyelembe, hogy ma nem országút, hanem mellékút szeli ketté.

1 Nóvák László Gömör megye településnéprajzi viszonyaival foglalkozó munkájában - hangsúlyozva a természetföldrajzi viszonyok meghatározó jellegét - vidékünkről megállapítja, hogy"...a települések morfológiailag két csoportra oszthatók. Többségük utcás, szalagtelkes falu, kisebb részük pedig orsós jellegű, de szintén szalagtalkes.,,

2 Ha Bálint Gömör megyével foglalkozó munkájának a megyét kisebb egységekre osztó részében Baracát a Hanva- szállásokkal együtt tárgyalja ugyan (Sajópüspökihez, Velkenyéhez és Csízhez hasonlóan), de felhívja a figyelmet arra, hogy az említett falvak nem Hanva- birtokok,(Baraca a szállásterület határán húzódik), „...saját külön birtokosaik alatt életképes helységekké fejlődtek, nagy jobbágyfalvak lettek."

3 Tehát szomszédaitól kezdetben birtokosa miatt különbözik. (Később „magányos" jellegét vallása is erősíti.)lla Bálint elsősorban birtoklástörténeti szempontú tagolását figyelembe véve PaládiKovács Attila is öt tájegységre osztja az általa"...a Kárpát -medence legtökéletesebb természeti tájai, gazdaságföldrajzi egységei egyiké"nek nevezett történeti Gömör megyét, amelyek közül - természetföldrajzi adottságai miatt - Baracát a folyóvölgyi lapály falvai közé sorolja be.

4 B. Kovács István- szintén Ha Bálint tagolásából kiindulvafelekezeti megoszlás alapján sorolja Baracát azon református környezetű katolikus falvak közé, amelyek lakossága- az ilyen falvak többségétől eltérően - nem későbbi (18. századi) földesúri telepítésű, hanem - amennyire az nyomon követhető - megtelepülése óta folytonos, legalább néhány családot tekintve.

6 A falu nevét Ha Bálint - említett munkájában - szláv személynévi eredetűnek tartja, de „a magyar helynévadási törvényeknek megfelelően" keletkezettek között említi (61. old.), a falut magát a királyi várhoz tartozónak véli. Későbbi birtokosai: Kakas Miklós (1427), Feledy Lesták (1553), Egri káptalan (1689), Rákóczi- árvák, kassai jezsuiták, Koós Balázs (1773), Pletrich László.

6 Ugyanitt említi, hogy a török pusztítást szerencsésen átvészelte, de a 17. századi járványok erősen leapasztották lakosságát, és a 17. század végére a 16. századi lakosságból csak három család maradt, ám ők azóta is - idegen eredetű lakók mellett - folyamatosan a faluban élnek. Lakosságának száma egyébként - az összeírások szerint - a 18. század óta 200-500 körül mozog. 1784—87-ben 267 volt a „tényleges népesség" száma, ami 39 házbán élő 47 családot jelentett.

7 Ludovicus Nagy, aki - a „Lexicon locorum"-mal megegyezően - faluként említi Baracát, 55 házát és 500 lakóját említi 1828-ból.

8 Fényes Elek 1851-ből 428 lakost említ.

9 1869-ben 442, 1880-ban 388, 1890-ben 365, 1900-ban 394, 1910-ben 387 lakosa volt. 1930-ban emelkedett ismét a lakosság száma: 441-re, majd 1941-re, 427-re csökkent. 1969-ben mutatja a lakosság száma az utolsó növekedést: ekkor 419 lakost számláltak.

10 Azóta ez a szám folyamatosan csökken, jelenleg Baracának 362 lakosa van. A helységek nemzetiségét, anyanyelvét is közlő összeírások (Acsády Ignác, Fényes Elek, Borovszky Samu, a Pesty Frigyes kérdőívére adott válasz, az 1900-as és 1910-es népszámlálás, majd a csehszlovák és szlovák népszámlálások) mind magyar faluként említik.

11 Az 1893-as cigányösszeírásban - amely csak azokat a falvakat írja össze, amelyekben a cigányok száma eléri az ötvenet vagy az összlakosság 10%-át Baraca nem szerepel. n A hivatalos adatokból ugyan nem olvasható ki, de ma 362 lakosából 299 (kb. 83%), önbesorolás alapján magyar anyanyelvű cigány. 1 Bárth János 1999. 2 Nóvák László 1999.913. 3 Ha Bálint 1976.58..60. 4 Paládi-Kovács Attila 1982.157. 5 B. Kovács István 1999.118. 121. 6 Ugyanezeket a birtokosokat emliti a Borovszky-féle vármegyei monográfia is, megtoldva a Feledy és Baloghy családokkal (15. század), majd a 20. század elejéről Farkas Ábrahám és Szakáll András nagyobb birtokosok nevével. Borovszky Samu szerk. é.n. Baraca címszó. - Csánki Dezső a káptalant, a Feledy és Lorántffy családokat említi birtokosokként. 12 Danyi Dezső - Dávid Zoltán 1960. Lexicon universorum... 1773. Nagy, Ludovicus 1828.1. kötet 146. Fényes Elek 1851. Hőgye István- Seresné Szegőfi Anna- Tóth Péter 1983. Acsády Ignác 1896. - Fényes Elek 1851. - Borovszky Samu é.n. Pesty Frigyes 1864. - A Magyar Korona Országainak 1900. évi népszámlálása - A Magyar Szent Korona Országainak 1910. évi népszámlálása. - A csehszlovák és szlovák népszámlálások kivonatai, összesítve: Gyönyör József 1989. 57. A Magyarországon 1893. január 31-én végrehajtott cigányösszeírás eredményei. 293