H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Bartha Júlia: Népi orvoslás a Nagykunságon

ismert hashajtó még a miravíz, a kalsbadi só, és a szíkfíítea. Kisgyermekeknél szappankúpot dugtak a végbélbe. Ha görcs „bántotta", „megállt nála a szél" pohárka köménymagos pálinkát, vagy ánizsmagos teát itattak a beteggel. Külsőleg javasolták a meleg fedőt, vagy kettévágott vöröshagymát tettek a beteg hasára, amit legalább két órán át rajta kellett hagyni. A zsíros, nehéz táplálkozás miatt a Nagykunságon szinte népbetegségnek számít az epebaj. Amikor már „hétrét görnyedt a beteg", hányingere volt és „nem tudta kiadni", pohárvetéssel, köpülyözéssel próbálkoztak. „Fehér ruhát kettéhajtottak, az egyik felét bezsírozták meggyújtották és az üres üvegbe tették, majd ráborították a beteg hasára."

53 Más módszer szerint a sósborszeszes tea is használ vagy a sebkötözésre való pálinkás liliom levéből kell inni. A két háború között még a vadzsálya teáját is fogyasztották, vagy ha görcsölt a gyomor, kávéskanálnyi összetört fehér gyömbért vettek be. A nyári nagy melegben, főleg aratásidőben ha sok vizet ittak, hamar megfájdult az ember gyomra. Csak a szíkfíí vagy a bugykóró virágjából főtt tea hozta helyre. Gyomorrontáskor (csömör) „összevágott tengeri hagymát vagy zöld diót 9 napig pálinkásvízben áztattak. A levéből kortyolgatott a rossz gyomrú. Ha nem volt az esszenciához való zöld dió, ecetesvizet, vagy a parasztember legjobb orvosságát, a pálinkát itatták vele, persze csak mértékkel... A gyomrot megmozgató jó pálinkát minden háznál nagy becsben tartották. Általános nézet szerint reggelente egy kupicával kifejezetten egészséges. Ám aki ennél többet iszik - s ilyen azért mindig akad netán "meggyullad benne a pályinka" - tejet adnak a részeg embernek. A belső bajok közül a gyomor és bélfekély gyógyszereként ismerik a bugáncskóróból és az árvacsalánból főtt teát. A vérhas gyógyítására ajánlott recept: „... a tengeri virágját meg kell szárítani, megtördelni és piros borban megfőzni."

54 A két világháború között még a bazsarózsa gumójából főtt teát is használták. Napjainkban ezek a gyógymódok már csak emlékezetből gyűjthetők. Általános felfogás szerint felfázás okozza azokat a betegségeket, amelyek a vizeletkiválasztódással vannak összefüggésben. Ha „csíp a vizelet" cickafarkból főtt teát, vagy ülőfürdőt komendáltak. Vesegyulladásra a szárított, felaprított pásztortáskát ajánlották, mert annak főzete tisztítja a vesét, elhajtja a vesekövet, miként a mezei zsurló, a medveszőlő levele és a borókafenyőmagvának főzete.

55 A női bajok zömét szintén a felfázásos betegségek közé sorolja a népi orvoslás, ezért a gőzölés, az ülőfürdő a bevált javaslat. A bő menstruáció megszüntetésére a mezeiszarkalábból'főtt teát ajánlják. Ugyanezt a növényt használják a karcagi cigányasszonyok a „fehér folyás" elmulasztására is. A menstruációval kapcsolatos kórokról beszélve mindig szóba kerülnek a menstruáló nőhöz fűződő tilalmak is. Ilyenkor nem szabad tyúkot ültetni, mert az összes tojás megzápul; nem szabad savanyúságot eltenni, mert az megromlik; nem dagaszthatott kenyeret, nem gyúrhatott tésztát stb. A tilalmak a vér rontószerepével kapcsolatosak. A néphit szerint ugyanis a szerelmi rontás leggyakoribb módja az, „ha az asszony egy csepp vírt tesz az ítelbe vagy az italba és azt megitatja az emberrel. A gyanús háznál sose szabad enni, inni, barna tisztát elfogadni."

56 53 GYINMA. 1339-76. 54 GYINMA. 1339-76. 55 GYINMA. 1339-76. Természetesen a szerelmi rontás elhárításának a módját is ismerik! Igy mesélte Kálmán Lajosné 80 éves karcagi asszony: „Babot, borsót, lencsét ződséggel összefőzni, oszt a levibűl itatni kell az emberrel. A sűrűjit meg zacskóba tenni oszt az asszony kapukilincsire akasztani. Hiába megy ótán az ember, be is mehet az asszonyho' de nem tud csinálni semmit..."

57 A női bajok közül - már amiről beszélnek is - a fehér folyás orvoslását ismerjük. A már említett mezei szarkalábot katángkórót és a fehér mályvát két deci borban megfőzve fogyasztják. Ugyanezek a növények nemibetegségek ellen is ismertek voltak, bár a „bujakór" (szifilisz) ellen aligha hatottak. A férfiak ilyenfajta bajáról keveset tudunk, őket a „kanbábák" gyógyították. A madarasi emberhez, Békési Sándorhoz is sokan fordultak. „Azoknak a patikábul fehér port hozott. Valamit kevert még hozzá és egy üvegben kellett ezt összerázni és azt inni. A neve "semmipor" volt."

58 A mezei'szarkaláb nemcsak női betegségek orvoslására volt jó, hanem idegnyugtatóként is használták. Magas vérnyomásra a zabból főtt teát fogyasztották, attól csökkent. Ha meg a gutaütés kerülgette, eret vágtak a betegen, vagy nadályt ragasztottak a nyakára. A vízibetegség gyógyítására érdekes történettel szolgál Elek Józsefné karcagi adatközlő: Idézni nemcsak az elmondottak miatt, hanem ízes kunsági tájszólásáért is érdemes: „Eccer az egyik rokonunk, egy fiatalasszony korán felkőtt a gyerekágybul, osztán kiment a kertbe. Amikor meg hazafele gyött, nagyon sok szilvát hazahozott a hátán. Osztán ettül felpuffadt. Vízibetegsége lett. Elvittík a Lenkhe, a' vót itten az orvos, osztánhát Lénk asszonta, hogy ű nem Isten, hogy segíteni tuggyík. Korábban kellett vóna menni hozzá. Hazavittík oszt otthon valaki kitanálta, hogy fűzfának a levelit főzzík meg, a lébe füröggyík meg, feküdjön be az ágyba, osztán a mellyire meg a hasára a fűzfának a levelit, ami kifőtt, rakják rá. Hát megcsinálták vele, meg is gyógyult."

59 Végezetül a Nagykunság hagyományos orvoslásához használt gyógynövények jegyzékét és a betegségek neveinek az orvostudomány által használt megfelelőit közöljük. A terjedelmes listák jelzik, hogy milyen sokrétű ismeretanyagra támaszkodott a „fűbe-fába orvosságot" lelő parasztember. Érdemes elgondolkodni azon is, hogy a felsorolt növények közül ma hányat taposunk el, vagy írtunk ki vegyszerekkel anélkül, hogy felismernénk, akár a nevét is tudnánk. A parasztember becsülte a természetet s tudása arra int mindnyájunkat, hogy minél jobban eltérünk az egészséges élettől, a természetes életmódtólannál nagyobb kárát látja egészségünk. Befejezésként hadd idézzem Király István szavait azok kedvéért, akik a leírt gyógymódokat kétkedve fogadják: „A tudománynak nemcsak az ítélet, de a megértés is kötelessége." Népi elnevezés Latin név Betegség petrezselyem etroselinum crispum szemölcs kutyatej Euphorbia segnieriana H. szemölcs vadzsálya Lepidium draba L. reuma tengerihagyma (kígyóhagyma) Urginea maritima reuma fehérmályva Althaea officinalis reuma fehérliliom Liloum candidum sebre üröm Artemisia absinthium kimerültség 56 Orvos Nagy István közlése, 1988. 57 Kálmán Lajosné közlése, 1988. 58 Barna G., 1979.46. p. 59 Elek Józsefné közlése, 1984. 289