H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Bartha Júlia: Népi orvoslás a Nagykunságon

BARTHA JÚLIA NÉPI ORVOSLÁS Hosszú ideig tartotta magát az a nézet, hogy a népi orvoslás gyakorlata, a nép által használt szerek a modern orvostudomány szempontjából haszontalanok. Napjainkban egyre inkább azt láthatjuk, hogy csökken a távolság a két pólus között, hiszen a gyógynövények vizsgálata bebizonyította, hogy nem alaptalanul használták évszázadokon keresztül. A farmakológusok ismét vizsgálják bizonyos gyógynövények hatóanyagait, s az is mindenki számára nyilvánvaló, hogy mint a társadalmi fordulók idején mindig, most is reneszánszát éli a természetes gyógymódok alkalmazása. Nem ritka ma már, hogy természetgyógyász - valaha kuruzsló - és orvos egymással konzultál a beteg javára. Hogy miért is tarthatta magát oly sokáig a népi orvoslás, azonnal világossá válik, ha betekintést nyerünk a térség egészségügyi helyzetébe. A Nagykunság, más tájegységhez viszonyítva elég korán megszervezi az egészségügyi hálózatot, amit főként a járványok tesznek indokolttá, de minden törekvés ellenére kevés képzett orvos jut a városokba, a falvak pedig szinte századunkig nélkülözik a hivatásos gyógyítók munkáját. A Jászkunság egészségügyi helyzetéről a 18. századból vannak adataink. A rendszeresen pusztító járványok, különösképp a pestis miatt arra törekedtek a települések, hogy legalább borbélyorvost vagy kirurgust (seborvost, felcsert) fogadjanak és tapasztalt, képzett bábákat állítsanak munkába.

1 A Jászkun Kerületek felkérésére összeírták a helységek gyógyítóit, így pl. Túrkeve 1767-es Protokollumából tudjuk, ki és milyen gyakorlattal segítenek a hozzájuk fordulón: „Kabai Gergelyné Ferenczi Erzsébet özvegy 11 esztendős, (ti. 11 esztendeje bába) öt esztendeje miolta Túrkeviben bába és ez előtt is három esztendőkig volt azon szolgálatban. A bábaságot Ónod városában tanulta Virág Istvánnétól, aki is ottani 23 esztendőkig bábáskodott. Szegő András felesége Bézi Erzsébet anno 10-14 esztendős Bába a Helységben a bábaságot Esztrengosnétól tanulta, aki másutt is de Keviben 8 esztendőkig bábáskodott. Katona Mihály molnár felesége Molnár Kata anno tizenhárom esztendeje a bábaságának Keviben. Borbély Szemes István, aki maga mesterségét Szegeden tanulta, mesterségtől való testimonialissa 1745-ben kőit ugyan a Szegedi Céhtől 37 esztendős gyakorollya (...) és egyéb nyavalyákat is gyógyít."

2 Fontos megjegyeznünk, hogy a bábák nemcsak szüléskor 1 GyulásÉ., 1990.335. 2 Protokollum Túrkeve, 1767. - Bellon Tibor gyűjtése 3 Gulyás É., 1990.335. NAGYKUNSÁGON segédkeztek, hanem egyéb gyógyító tevékenységet is folytattak. Éppen különcségük.és mert többségük nagy tapasztalatú volt ugyan, de nem képzett, hanem csak amolyan „parasztbába" hiányos felszerelésük, tudásuk, gyakran megeső sikertelenségük miatt nem ritkán illették őket a boszorkányság vádjával. A kirurgusok sebészorvosok voltak, ami nem azonos az okleveles orvossal, de már képzett gyógyítónak számít. „Érvágást, nadályozást, foghúzást, ficamot, holt gyerek kivételét, mássának (placenta) kivételét, amputációt és egyéb komolyabb beavatkozást is végezhettek. Fizetésüket, és ezzel hivatalos státusukat 1795-ben szabályozza a Jászkun Kerületi Tanács."

3 A 18. század végétől a 19. század feléig terjedő időben elsősorban a kerületi elöljáróság rendeletének hatására a városok orvost fogadtak. A Kunságban Madaras járt az élen, ahol 1794. szeptemberében Matolcsi Imre személyében állt szolgálatba az első orvos.

4

1815-ben két kórház alapítását határozta el a kerületek közgyűlése. Mivel a nagykunok nem tartottak rá igényt, Halason és Jászberényben építették fel 1848. és'50 között.

5 Az 1831-es pusztító kolerajárvány és a gyakran fellépő marhavész miatt összefogottabb és szigorúbb egészségügyi intézkedésekre került sor, amelyet Edvi Illés László, Jászkun kerületi főorvos így indokol: „A Jászkun Kerületek egyik főgazdasága tagadhatatlanul a marhatenyésztésben állván, a közjólét előmozdítása érdekében szükséges, hogy amennyire csak a közigazgatásnak hatalmában áll, minden üdvös intézkedések megtétessenek, melyek által a marhákat nyomasztó vagy éppen elpusztító nyavalyák, név szerint ragályok és járványok elháríttassanak."

6 A járványok okát az egészségtelen természeti környezetben látja: „A Nagykunságban: ennek egész keleti része, holott is a rost folyású Berettyó (melynek fölöttébb csekély esete van) egy 1500 holdnyi területű mocsárt képez, mely mocsáros vidékhez a' Szabolcs és Békés megyékben több négyszög mért földekre terjedő, ugyancsak a' Berettyó által képezett mocsáros tó kapcsolkozik; s mindketten kóros kigőzölgéseik által az egész körül belöli tájék egészséges voltára káros hatást gyakorolnak. Nevezet szerint pedig Karcag és Kisújszállás városok vidéke ugyanott mint egészségre legkártékonyabbként bélyegzendő; Kunhegyes városa ellenben a Tisza áradásaitól nagy gát által védetvén, egészségesebb léggel bír, középállásúak egészség tekintetéből Madaras, Túrkeve, 4 Gulyás É., 1990.336. 5 BotkaJ., 1990.338. 6 BotkaJ., 1990.344. 283