H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Szakái Aurél: Dudások a Közép-Tisza vidéken

SZAKÁL AURÉL DUDÁSOK A KÖZÉP-TISZA VIDÉKEN A magyarországi népi hangszer kutatás a legtöbb dudára vonatkozó adatot a palócvidékről, a Dél-Alföldről és a dél-baranyai horvátok, sokácok köréből tudta felmutatni. Az Alföld északi területéről csak szórványosan említik a dudásokat. Munkámmal szeretnék hozzájárulni a Közép-Tiszavidéken egykor meglévő dudahagyomány megismeréséhez. Először a Tiszántúl néhány tájegységét, a Nagykunság, Sárrét, Hortobágy és Hajdúság vidékét vizsgálom. Ezt követően a Dél-Borsodból ismert dudálásra vonatkozó adatokat foglalom össze. A Hajdúság, Hortobágy, Nagykunság és Sárrét tájairól a legtöbb dudás adatot Szűcs Sándor munkásságának köszönhetjük.

1 A XVIII. századból és a XIX. század első feléből a dudások emlékét mulatozások, gyakran verekedések kapcsán jegyezték fel. Kismarján 1731 -ben Czégényi János dudásX az egyik csárdában zenélésre biztatták: Fújad koma, had járjak tántzot rajta!

2 Hajdúnánáson 1767-ben: „A Ferencziné csárdáján megborosodván, magukat hegedültetni, dudáltatni, táncolni és huncfut companiakat kötőfősége szerint élni bátorkodtak." 1768-ban „ott dudások lévén táncoltak, két legény rettenetesül kezdte verni a gerendát, mint az ellenség úgy verték egymás bottyát öszve."

3 Kunmadarason a protokollum szerint: 1784-ben „Dudás Szabó Sámuel die 16-a Jan. lett gyűléskor a Sípos György házánál való kurta kortsma vétkében mint dudás interesáltatott, sőt a kurta kortsmát musikálásával gyámolgatta. Azért ő is 20 páltzákkal hogy megcsapattasson elvégeztetett".

4 Ugyancsak a kunmadarasi protokollumban olvasható, az 1807-es pásztorfogadás kapcsán, a tehéncsordásoknak és csürhéseknek szóló intelem: „A csorda mellől lakodalomba dudálni ne menjenek", „dudálni a csürhe mellől ne menjenek".

5 A Nádudvar és Karcag közötti Ágota csárdában gróf Bethlen Elek 1795 telén látott bőrdudát.

6 Dévaványán 1799 októberében Kakukk István házánál, majd 1801-ben kocsmai mulatásnál említenek dudást.

9 Kunhegyesen 1835 februárjában egy háznál dudaszóra mulattak.

9 Biharnagybajom 1800-as évekből származó töredékes protokollumából ezt olvashatjuk a vándordudásokról: „A sohonnai kóborgó dudások haszontalan danáikkal a világi hiúságra amúgyis hajlamos fiatalokat kevélységre, pogánykodásra még inkább rákapatják."

10 A múlt század harmincas és negyvenes éveiből verbuválással kapcsolatban ismerünk dudaadatot Biharnagybajomból és Sárrétudvariból.

11 Ezidőtájt az egyik Karcagi berukkolásnál a Bárány vendéglő előtt Móring Jankó, Csámpás Kónya és Hajrá Béni kutyadudások fújták a talpalávalót.'

2 Viszont Kunhegyes piacán Dudás Gábor úgy dudált toborzáskor, hogy elvonta a legények figyelmét a verbunkosoktól.

13 Következzék most néhány adat a XIX. századból a Sárrét vidékéről. Dévaványán 1848-ban említenek dudást. Itt az 1860-70-es években Szőke Imre (vagy János) volt a helyi bőrdudás. Öreg alföldi pásztorok hiedelme szerint Szőke Imrét levegőben repítve vitték lakodalomba dudálni. Ajándékba kalácsot kapott a lakodalmasoktól, de ebből reggelre lócsont lett. Dévaványán 1900 körül már csak dudaszóval kéregető öreg pásztor kezében lehetett dudát látni.

14 A múlt század első feléből érdekes dudaadatokat ismerünk Zsadányból. 1830 körül verbunkos vitézek, a magukkal hozott dudásokkal. Szalontárói Zsadányba érkeztek. A helyi Fodor János kutyabőrből készült dudájával megmutatta nekik hogyan kell játszani. Ettől kezdve nem volt nyugta Fodornak. Minden évben vitték magukkal a verbunkosok. Bejárta az egész Bihart. A végén megunta, hogy dudáljon a legények kötéllel fogásához. Horváth és Tóth nevűek kecskebőrből készítettek magunknak dudát. Megnyúzták a kecskét, timsóval, tölgymakkal, tintafűvel, marhasóval kikészítették a bőrt. Fiatal kecskebakból volt a legjobb, tiszta hangú duda. Állítólag szebben szólt, mint a kutyabőr. Mindkét fajta bőrdudás játszott Zsadányban a Nagykocsmában, dörzsölőben, bálákban. De 1850 körültői kezdve a bűrduda kiszorult a pusztára. Legtovább a pásztorok kezén és a pusztai csárdákban maradt fenn használata. '

5 A Zsadány határában lévő csárdában és a Kornádi határában lévőben is volt egy-egy dudás az 1850 es és 1860-as években.

16 A múlt század második felében BerettyószentSzűcs Sándor 1946; 1954; 1957; 1962; 1969; 1977a; 1977b. 9 Varga Gyula 1991.197. Bencsik János 1984.546. 10 Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltár: Protokollum Kunmadaras 1784. febr. 11 10.147/6. Bellon Tibor szíves közlése 12 Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltár: Protokollum Kunmadaras 1807. jan.3. 13 1-2/2-9. Bellon Tibor szíves közlése 14 Szűcs Sándor 1957. 73. 15 Manga János 1968.148. 16 Jász-Nagykun Szolnok Megyei Levéltár: Protokollum Kunhegyes 1835. febr. 11.17/33. Bellon Tibor szíves közlése Szűcs Sándor 1977a. 200. Szűcs Sándor 1962.46.49. Szűcs Sándor 1962.154. Szűcs Sándor 1954.27-28.; 1957.148-149.; Manga János 1968.149. Manga János 1968.148.171. K. Nagy Lajos 1965.1.; Szakái Aurél 1992. 336. Manga János 1968.148. 257