H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 12. (2001)

Kőhegyi Mihály -Vörös Gabriella: A Madaras-Halmok szarmata temetőjének temetkezési szokásai

közelében, de külön, szabályosan megásott sírban egy kutyacsontvázat találtunk. A teljes kutyaváz koponyája mellett más csontok (lúd, tyúk?) is hevertek. A 448. halom sírját rablás bolygatta, tökéletesen kirabolták, még emberi csontszilánkok sem voltak benne, a sír É-i végét azonban érintetlenül hagyták, ahol egy kutya csontjai feküdtek (esetleg az egész sírt az eb eltemetése miatt ásták?). Koponyáját hátra tekerték, bal első lábát felhúzták a koponya alá, bal hátsó lábát a koponya mögé törték vissza, gerincét félkör alakban meghajlították, jobb első és hátsó lábát hátra zsugorították. Az egész állat helyzete gondos, céltudatos temetkezésre utal. A kutyát megölték, mert a koponyájának jobb oldalán erős ütéstől származó beszakadás látszik, a csontokat itt szilánkokra zúzták szét. A sír fenekén feküdt, nyakcsigolyája körül mintegy 40 vaslemez hevert elszórva, a lencse nagyságútól a 10 filléres nagyságúig (lánc és csengő?). Kutyatemetéseket ismerünk az Alsó-Don-vidéki" és az Azov-vidéki temetőkből

12 is, bár rituális-mágikus eszmei hátterük nem világos. A 256. halom felső szintjében, 45-65 cm mélységben, a rablás aknájában részleges lótemetkezés volt. Koponyáját gondosan feltámasztották a behajlított jobb első lábra. Gerincét a nyak alatt elvágták, de az alsó bordákat anatómiai rendben találtuk. Ez csak úgy lehetséges, ha a koponyát, a gerincet és részben a bordákat, valamint a bal alsó lábat benne hagyták a bőrben s úgy temették el a lovat. Számos - a kollégákat vélhetően érdeklő - részletkérdésről kellene még beszélnünk, de erre az idő rövidsége miatt nincs lehetőségünk. A megjelenő monográfiában természetesen ezek szerepelni fognak. IRODALOM Istvánovits 1991 Jefanov 1968 Istvánovits, E. Adatok a Felső-Tisza-vidék 4-5. századi történetéhez a tiszadobi temető alapján. Beitráge zur Geschichte des Oberen Theissgebietes in dem 4-5. Jahrhundert. MFMÉ 1984/85-2, 29-54. Jefanov, J. P. Kobjahovszkij gruntovoj moglinyih i voprosz o ego etnicseszkoj prinadlezsmeszti. In: Anticsnaja istorija i Kultúra Szredszemnomorja Pricsernomorja. Leningrád, 136-143. Kőhegyi 1971 Kulcsár 1998 Szmirnov 1989 Vjazmityina 1952 Kőhegyi, M. Előzetes jelentés a Madaras-Halmok szarmata-hunkori temetőjének ásatásáról. ArchÉrt 98, 210-215. Kulcsár, V. A Kárpát-medencei szarmaták temetkezési szokásai. Aszód. Szmirnov, K. J. Szarmatszkaja i ranneszarmatszkie kulturi. In. Szteppi europejszkoj csaszti SzSzSzR v szkifi-szarmatszkoj vremja. Arheologija SzSzSzR IV. Moskva, 165-177. Vjazmityina, M. N. Szarmatszkije podregebenija u sz. Novo-Filippovka. In: Voproszi Szszkifo-szarmatszkoj arheologii. Moskva, 220-244. 11 Jefanov 1968,138 12 Vjazmetyina 1952,222 145