H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)
Sári Zsolt: Egy bodrogzugi falu — Zalkod - társadalmi-gazdasági szerkezete századunk első felében
SÁRI ZSOLT EGY BODROGZUGI FALU - ZALKOD - TÁRSADALMI-GAZDASÁGI SZERKEZETE SZÁZADUNK ELSŐ FELÉBEN A magyar néprajz sokszor hangoztatott gondolata szerint a hagyományos népi kultúra változatokban él. Ez alapján állíthatjuk, hogy egy nép kultúrájának vonásait variánsaiban felmutató közösséget tanulmányozunk. A legkisebb, de még teljes közösségnek a falut tekinthetjük, amely települési forma, gazdasági szervezet, társadalmi képlet és jogi közösség. (Természetesen a falu további kisebb elemekre bontható: településrész, család, egyén, de vizsgálatunk tárgyát a falu, mint egész közösség jelenti.) „Egy-egy falu vagy nagyobb település társadalmának sajátos specifikumait feltárni annyit jelent, mint a magyar társadalom egy sajátos variációját bemutatni". A kutatásom tárgyát képező' falu Zalkod, a Bodrogközben, a Bodrog és a Tisza által közre fogott területen elhelyezkedő település. A Bodrogköz többi helységétől viszonylag elzárt három település: Zalkod, Viss, Kenézlő nemcsak közigazgatásilag különült el a környező falvaktól (hiszen 1950-ig Szabolcs vármegye része volt), hanem néprajzilag is „egyveretű község"-nek tekinthető. Zalkod és határa természeti képét elsősorban a folyó vizek alakították. A Tisza és a Bodrog szabályozásáig, az árvízmentesítésekig Zalkod határának vízhálózata rendkívül sűrű volt (Tisza, Bodrog, Görbe-ér, Csenke, Dió-ér, Fenyér, Bodrogzugi főcsatorna, Palocsa-tó, Kércs-tó). A falu viszonylagos elzártsága a múlt század végéig érintetlenül hagyott mocsaras környezete miatt gazdálkodása, kultúrája, társadalmi struktúrája sok archaikus elemet őrzött meg. Jelen dolgozatomban Zalkod gazdasági-társadalmi szerkezetének 1900-1945 közötti állapotát vizsgáló kutatásaimat kívánom összegezni. Azt a paraszti társadalmat vizsgálom, amelyet nem lehet azonosítani a falu társadalmával, hiszen ez két külön kategória. A falu társadalmán a faluban lakókat értem: paraszti és nem paraszti elemeket egyaránt. A paraszti társadalmat az életmód azonosságából vezetem le, figyelembe véve a vagyon-presztizs-hatalom hármasságát, hiszen ezek nem külön- külön, hanem egymásra hatást gyakorolva, egymással kölcsön- hatásban állva érvényesülnek. Mivel témám a paraszti társadalom jellemzése, az ezen kívül eső, de a velük kapcsolatban állókat csak röviden, a parasztságra gyakorolt hatásuk alapján kívánom bemutatni. A falu földbirtokosa a vizsgált korszakban Mezősi László alispán volt. Zalkodon 300 hold szántója, 100 hold kaszálója volt és a zalkodi gazdaságához tartozott kb. 300 szarvasmarha. A birtokán kb. tíz cseléd család élt, gulyás, kondás, parádéskocsis, lovas kocsis, szakácsnő, szobalány. A faluban élt a római katolikus pap is, akinek 100 holdas birtoka volt, amit bérlők műveltek harmadosban. A falu paraszti társadalma is differenciált volt. Differenciáltsága megmutatkozott vagyoni helyzet és vallási hovatartozás szerint. Zalkod lakosai római és görög katolikusak voltak, kis számban reformátusok. A vallási hovatartozás azonban nem esett egybe a vagyoni helyzet okozta differenciáltsággal. 1. táblázat Zalkod lakosságának felekezet szerinti megoszlása (1941) lakossáq B6Bfö 1 DO% római katolikus 464 fo 53,50% qoröq katolikus 327 fo 37,70% református 69 fo 7,90% izraelita Sfo 0,90% 1 Bodrogzugi gyűjtésemet egyetemi hallgatóként kezdtem el 1995-ben Szabó László vezetésével. Az Ő ösztönzésére fordult a figyelmem Zalkod kultúrájának társadalmi megközelítésű vizsgálatára. 2 Szabó L. 1993. 185. p. 3 A területet több névvel is illették a kutatók: Ébner Sándor Szigetköz, Dankó Imre Kenézlői hátság. Borsos Balázs Bodrogzug, Kosa lászló és Filep Antal Bodrogzug és Szigetköz terminust használja. Ébner S. 1925. 69., Dankó I. 1986, Borsos B. 1994., Kósa-Filep 1975. 72-73. p. 4 Ébner S.1925. 69. p. 5 Hogy ez az árvízmentesítés milyen sikerrel járt, számomra kérdéses. Elgondolkodtató az, hogy az 1998 őszi és 1999 tavaszi tiszai árvíz milyen károkat okozott és méginkább okozhatott volna. 6 A római katolikusok plébániával és templommal rendelkeztek, a görögkatolikusoknak kápolnájuk volt, de Kenézlő filiájaként éltek, a reformátusok Vissre jártak istentiszteletre. 87
