H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

T. Bereczki Ibolya: Jelen és jövő a szabadtéri néprajzi múzeumban

„A harminc éves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén" című, a St. Fagans-i Welsh Folks Museum jubileumi konferenciáján megtartott előadásában részletesen értékelte múzeumunk eredményeit, s elemezte az előttünk álló feladatokat. Az általa készített összefoglaló a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban folyó munka valamennyi lényeges területére kiterjed, ezek a tudományos koncepció és annak felülvizsgálata, az „építészeti" vagy „életmód" múzeum kérdésköre, a közönségkapcsolatok problematikája, a múzeumi műtárgyvédelem, a kiszolgáló-, üzemi épületek kérdése, az oktatási feladatok ellátása stb. E tanulmány keretei között a múzeum jövőjét illetően csupán néhány kiemelkedően fontos, elsősorban a tusnádfürdői tudományos konferencia tematikájához kapcsolódó kérdéskört kívántam kiemelni. Az elkövetkezendő évtizedben a múzeum első számú feladata a korábbi évtizedekben kialakított, többször módosított múzeumépítési koncepció megvalósítása, s belátható időn belül a jelenlegi telepítési tervben szereplő épületek felépítése. Ugyanakkor, a múzeum hosszabb távon megvalósítandó feladatai közül kiemelkedik az újabb építészeti és életmód kutatások eredményeinek a bemutatása: ez egyfelől történetileg korábbi időszakok megjelenítése régészeti feltárások és történeti források alapján, másfelől az időben napjainkhoz közelebb eső korszakok megjelenítése. Közismert, hogy a múzeum jelenlegi formájában elsősorban az ún. „hosszú 19. század" tükre, napjainkban azonban mind erősebbé válik az igény a 20. századi változásoknak nemcsak néprajzi dokumentálására, hanem az építészeti arculatváltozások közönség elé tárására is. Előbb-utóbb feladatunkká válik az 1930—40-es évek, a második világháború utáni időszak, majd az ötvenes -hatvanas évek, s a nyolcvanas évek világának bemutatása, s nem zárkózhatunk el a tematikai bővítés (cselédlakások, munkáslakás, városi kispolgári életkörülmények megjelenítése) elől sem. Meglévő épületállományunk földrajzi bővítése ugyancsak a jövő kihívása, hiszen szólnunk szükséges a határainkon túl élő magyarság építészeti kultúrájáról és életmódjáról, s akár az amerikás magyarság életkörülményeiről is. Az európai szabadtéri néprajzi múzeumok gyakorlata számos példával szolgálhat e feladatok megvalósításában a számunkra. Miközben az ezredforduló utáni évtized munkáit, a telepítési koncepció módosítását tervezzük, egy nap mint nap felmerő kérdéssel kerülünk szembe: Milyen lesz a felépült múzeumunk? Szembe kell-e néznünk a pusztán fenntartói múzeum gondolatával, amikor az elkészült létesítmény legfontosabb feladatává a közönségszolgálat, a kiállításokhoz kapcsolódó tartalmas programkínálat és a folyamatos karbantartás válik? Úgy vélem, egy országosan és nemzetközileg is elismert kutatói bázissal rendelkező múzeum számára, mint amilyen a szentendrei, ez nem jelenthet valódi perspektívát. A már jelenleg is a birtokunkban lévő több mint 60 ezer darabot számláló néprajzi tárgy, a százezres nagyságrendű fotó- és diagyűjtemény, a Magyar Népi Építészeti Archívum, a Magyar Népi Építészeti Gyűjtemény, a történeti adattári gyűjtemény, évkönyveink, tudományos periodikáink, hazai és nemzetközi kapcsolataink s nem utolsósorban képzett szakembereink predesztinálják múzeumunkat a tudományos kutatóhely státusz megőrzésére, sőt, eddigi eredményeink jó esélyt nyújtanak számunkra, hogy a hazai néprajzi tudományosságban intézményünk a következő évtizedek során is meghatározó szerepet játsszon. A Szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum számára ez a jövő évezred kihívása. Irodalom Balassa M. Iván: A Néprajzi Falu az Ezredéves Kiállításon. Ethnographia 1972. LXXXIII. 553-572. Balassa M. Iván: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési terve és épületjegyzéke. 1975. MNÉA-A 3149. Balassa M. Iván (Szerk.): A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Épületjegyzéke. Szentendre, 1986. Kézirat, belső használatra Balassa M. Iván: Százéves a néprajzi falu. In: Ház és Ember 12. Szentendre, 1998. 81-112. Balassa M. Iván: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum története. In: Néprajz a magyar múzeumokban. Szerk.: Selmeczi Kovács Attila-Szabó László. Bp., 1989. 29-47. Barabás Jenő-Szolnoky Lajos: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos tervének vázlata. 1967. Kézirat. Bíró Friderika: Vallomások egy közösség életéből Téka 1988/2. Szentendre, 1988. Bíró Friderika: Vallomások egy közösség életéből. Téka 1989/2. Szentendre, 1989. Cseri Miklós: A harmincéves Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendrén. Eredmények és feladatok. Kézirat, 1998. K. Csilléry Klára: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum kialakulásának előtörténete In: Ház és Ember 1. Szerk. Kecskés Péter. Szentendre, 1980. 9-33. Füzes Endre: A hitelesség kérdése a szabadtéri néprajzi múzeumokban. In: X. Országos Népi Építészeti Tanácskozás Békés, 1996. szeptember, (szerk.: Apáti Nagy Lajos-Sápi András). Békés, 1998. 16-25. 18. p. Hoffmann Tamás: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum (Szentendre) telepítési terve. In: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum Szentendre telepítési terve és épületjegyzéke. Kézirat 1-10. p. Kecskés Péter: A Szabadtéri Néprajzi Múzeum tudományos előkészítése és telepítési terve. In: Ház és Ember 1. Szerk. Kecskés Péter. Szentendre, 1980. 35-50. Kecskés Péter (Összeáll.): A Szabadtéri Néprajzi Múzeum telepítési terve és épületjegyzéke 1978. MNÉA-A 03321. 21 Cseri Miklós, 1998. 70