H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Einige Fragen der Tradition und der Veränderung innerhalb der ungarischen Volkskultur

IRODALOM FRISNYÁK Sándor 1990 Történeti földrajz. Budapest GUNDA Béla 1958 Műveltségi áramlatok és társadalmi tényezők. Ethnographia LXIX. 567-577. 1986 Megjegyzések a kulturális ökológiához. Új Forrás 5. szám 3-13. Tatabánya GYÖRFFY István 1993 A néphagyomány és a nemzeti művelődés. A Néprajzi Látóhatár Kiskönyvtára 1. Debrecen HOFFMANN Tamás 1998 Barna vagy fekete (Néprajzi elméletek német nyelven). Népi kultúra - Népi társadalom XIX. 9-26. Budapest IKVAI Nándor 1991 Ökológia és agrokultúra. (A hagyományos gazdálkodás és a környezet összefüggései a Kárpát-medencében). A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve XXVIII-XXIX. 329-337. Miskolc ISTVÁNOVITS Márton 1979 Hagyomány. Magyar Néprajzi Lexikon 2. 393. Budapest GYULA VIGA Obwohl inder ungarischen Volkskunde im Verlauf des vergangenen halben Jahrhunderts die Untersuchung der - in erster Linie durch die Kollektivierung der Landwirtschaft eintretenden - Veránderungen im Vordergrund der Forschung stand, is.t die Víelföltigkeit der geselischaftiichen und kulturellen Varianten in erster Linie vom Zeitabschnitt der Verbürgerlichung der traditio- nellen Kultur an zu deuten. Die Forscher skizzierten nur bezüglich einzelner Beziehungen der Kultur lange geschichtiiche Ausschnitte. Die Studie macht darauf aufmerksam, dass sich nicht nur die traditionelle Kultur ándert, sondern auch die Interpretierung der Veránderung in der Ethnographie modifiziert und, dass in den Untersuchungen die standig wirkenden Verönderungen und die kürzeren Wirkungen nicht eindeutig getrennt werden. Es wird KOSA László 1991 Paraszti polgárosulás és a népi kultúra táji megoszlása Magyarországon. Debrecen PALÁDI-KOVÁCS Attila 1991 A történeti források szerepének változása a magyar néprajzban. Ujváry Zoltán (szerk.): Történelem, régészet, néprajz, 125-133. Debrecen SZABÓ László 1993 Társadalomnéprajz. Debrecen UJVÁRY Zoltán 1980 A népszokáskutatás néhány kérdése. Szokáselem, funkcióelem, adaptáció és diffúzió. Népszokás és népköltészet. Válogatott tanulmányok, 11-32. Debrecen 1980a Az egyén szerepe a népszokásokban. Népszokás és népköltészet. Válogatott tanulmányok, 33-59. Debrecen VIGA Gyula 1996 A tájformáló társadalom. (Megjegyzések a kultúra ökológiájához). A Hermán Ottó Múzeum Évkönyve XXXIII-XXXIV. 271-283. Miskolc 1997 Alakuló tájban változó kultúra. Honismeret 3. szám 7-10. VOIGT Vilmos (sajtó alá rendezte) 1974 A szájhagyományozás törvényszerűségei. Budapest darauf hingewiesen, dass die Mehrheit der auf die Gesamtheit der Bauernkultur eine Wirkung ausübenden Faktorén nicht die Folge einer organischen, inneren Entwicklung, sondern das Ergebnis externer Einflüsse (Aufhebung der Leibeigenschaft, Forstschutzbestimmungen, Schulung, Presse und Nachrichtenwesen usw.) sind, die an erster Stelle nicht innerhalb der Kultur, sondern im Bereich der diese tragenden Gesellschaft erscheinen. Der Verfasser stellt in Frage, ob der Begriff Modernisation den Kreis der Veránderungen in der báuerlichen Kultur erschöpft. Seine konkréten Beispiele erwáhnt er aus der traditionellen Kultur der charakteristischen Region Nordostungarns, dem Zwischenland des Bodrogs, wobei er darauf hinweist, welche Faktorén die Veránderungen beschleunigen und welche die Tradition quasi konservieren und das Tempó der Veránderungen bremsen. EINIGE FRAGEN DER TRADITION UND DER VERÁNDERUNG INNERHALB DER UNGARISCHEN VOLKSKULTUR 63