H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

The Chronicler of our Century? The Moral Way of István Danyi's Life

8a A Nagy család egyik tagjának, Nagy Józsefnek a „kastélya" minden termését és ingatlanát szétosztották maguk között. Volt akinek 2 vagon gabona ment a kamrájába minden ellenszolgáltatás nélkül..." 5. Mind a közeli, külön jogállású Szolnok, mind pedig a szomszédos Jászság és Nagykunság oldották ugyan a jobbágyi kötöttségek merevségét, s talán csak a másik földesúr, az egyház, azon belül is a római katolikus egyház képviselői jelentettek ez alól kivételt. Akikről tudjuk, hogy a lakosok jobbágyi viszonyokban való megnyugvásához, az állapotok megkövüléséhez általában köze volt mindenütt, részben mint közvetlen földesuruknak, részben pedig úgy, hogy a vidék katolikus községei tőlük kapták a papi utánpótlást. Az egyházi és világi hatalom ilyen részleges egybeesése, s a püspöki érdekeltség miatt az irányításban érvényesülő konzervatívizmus minden kétséget kizáróan hozzájárult a jobbágyicselédi viszonyok tartósabb fennmaradásához. Az Ipoly mentén, vagy Mozsgón végzett gyűjtéseink azt mutatják, hogy ez kevés embernek sikerült. Azért említjük itteni tapasztalatainkat, mert ezeken a mindig is egyházi és földesúri (sokszor a kettő ugyanaz) területeken a még közelmúltban is viszonylag bőségesen gyűjthető adatok világosabban jelzik az Alföldön, s így Besenyszögön is kimutatható, jobbágyi állapotból eredeztethető cselédállapotot, cseléd mentalitást. „Többéve foglalkozom a parasztság erkölcsrendjével, magatartási formáival, viselkedésével. S óriási különbséget láttam az Alföld és a Felvidék, különösen a palócok lakta terület és a kiváltságos Jászkun Kerület falvainak magatartása között — írja Szabó László. - Az Ipoly-völgy volt jobbágy falvainak kézcsókra hajló magatartása, életfelfogásuk alkalmazkodó képességet, simulékonyságot idéző mozzanatai, tekintélytisztelete idegen volt számomra, s az Alföldön soha nem tapasztalt magatartás. Ilyet nem, hogy a kiváltságos Kerületekben, de bizony a kisebb Tisza menti jobbágyfalvakban sem tapasztalni. Ott az úrral levett kalappal, alázatosan beszélt a paraszt - igen, nem a jobbágy, hanem utóda, a szabad paraszt is - , s boldog volt, egyben félt, hogy ura megszólítja. A Tiszazugból (pedig) tucatjával vettem magnetofonra olyan eseteket, amikor a faluból elállott cseléd urát, mert az pofon vágta, félholtra verte, vagy egyszerűen sarkon fordulva és káromkodva ott hagyta kisebb esetekben. S mikor ennek okát kezdtem nyomozni, 1 Szabó L. Egy magatartás társadalmi háttere. Jászkunság, 1978. 3—4. sz. 312 8b A Nagy Jóska kastélya melletti egyik cselédház terljes látképe vizsgálni, új világ nyílt meg előttem. Rájöttem, hogy valójában az Alföldön jóval a jobbágyfelszabadítás előtt "megszűnt a jobbágyság", a földesurak valamilyen egyéni megoldással kompromisszummal oldották meg a dolgot. A megoldás kulcsa valamiféle egyéni urbárium, méltányos taxa, megváltott és igen korlátozott robot volt, s az embereknek szabad mozgást biztosított. Voltak települések, ahol ez a megoldás újabb keletű volt, voltak nagy múltra visszatekintő helységek, voltak mindig is szabados helyek, kerületek, s ezek formálták az Alföld népének a felvidékitől eltérő magatartását." S mivel Besenyszögön ez utóbbi főleg a képviseletükben világi dolgokban intézkedő katolikus birtokosokkal megtámogatva a legutóbbi időkig jelen volt, (az egyház ma is erős befolyást gyakorol), a faluban az átlagnál vallásosabb a lakosság. Esetek serege mutatja ezt. Egyik adatközlőnk szerint a legvadabb egyházellenes időszakban, az 1950-es évek táján mikor híre jött az egri püspök látogatásának, nem az öregek, de a vallási gyakorlatot már csak meglehetősen visszafogott formában folytató fiatalok kaptak a küllők közé fűzött nemzeti szalaggal díszített biciklikre, s nem csak a falu határáig, de a megye széléig karikáztak el az egyházmegyei vezető illő fogadására, üdvözlésére, s kísérték kocsiját Besenyszögre. Az pedig saját tapasztalatunk, hogy jó harminc esztendővel ezelőtt is már hiába mentünk a falu művelődési házába TIT előadásokat tartani, azokat - lett légyen az bármilyen vonzó témájú is - egyetlen lélek nem látogatta, ha a templomba beharangoztak. A falu hallatlanul vallásos mind a mai napig. Olyannyira, hogy a Szolnok megyei Néprajzi Atlasz adatai szerint a besenyszögiek az átlagosnál ugyancsak vallásosabb kotelkieket és nagykörűieket egyenesen pogányoknak tartják. Az egyház gondoskodását, hívekhez való viszonyát - idős Danyi István életútját követve - jól mutatja az 1983-ban megtartott, katolikus templomban celebrált gyémántlakodalmi szertartás magnóra rögzített szövege, a templomban összegyűlt nagyszámú rokonság. A helyi plébános az egri érsekhez a következő levelet írta: 59-65. p.