H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Cseh János: Üvegleletek a 4-6. századból Kengyel környéki településeken (Kutatástörténeti áttekintés)

CSEH JÁNOS ÜVEGLELETEK A 4-6. SZÁZADBÓL KENGYEL KÖRNYÉKI TELEPÜLÉSEKEN (Kutatástörténeti áttekintés) „tale vitrum elegens, qui claritatem aquae obtegeret" Gregorius Turonensis: Liber Vitae Patrum Vll,2 Három esztendővel ezelőtt, 1995 tavaszán egy rövidebb írás jelent meg a mesterszállási Falufigyelő című lapban. Habár a dolgozat valóban kisterjedelmű, mégis számot tarthat a régészeti kutatás figyelmére, mivel új leletek, mégpedig üvegleletek kerültek akkor közlésre. Ezek Kengyel melletti telepásatásaim emlékanyagából valók, Baghy-homok és Kengyelpart I lelőhelyekről (1. kép). Eme írást, ha pusztán a publikáció tényét nézzük, a jelenlegi sem igen haladja meg. Ami plusz, az a tárgyak szakszerű, részletes leírása előkerülési helyük rajzos illusztrálásával, továbbá egyfajta kutatás/előkerülési története a teljes bizonyossággal vagy kisebb valószínűséggel gepidának tartható (pontosabban általuk használt) korai népvándorlás kori üvegeknek. A dolgozat érdemi részét ezzel kezdjük. A legelső olyan lelet, amely így-úgy üvegedénnyel hozható kapcsolatba, 1889-ben az erdélyi Apahidán került elő (I. apahidai fejedelmi sírlelet). A szóban forgó aranyveretet később, üvegedény applikációjaként értelmezte a kutatás. Minthogy itt valójában az importkészítmény maga hiányzik, így ez a lelőhely elterjedési térképünkön sem szerepel. Kevesebb mint tíz év telt el a második, már igazán idetartozó - és azóta is az egyik legszebbnek számító - lelet, bordadíszes serleg (hasonlóképpen 5. századi) megtalálásáig. Ez az 1896. évi mezőkászonyi (Kosino) sírlelet („Bárczay-féle erdő, homokbánya"), amely az elmúlt évtizedekben Barabás-Bagolyvár lelőhelynév alatt fut. 1906-1907-ben, a mezőbándi (Bandu de Címpie, „Felhágó- dűlő") ásatások a nagy késői gepida temető két (három?) sírjából hoztak napfényre kisebb méretű üveglemezeket/-darabokat. Ezek nyilván már ún. másodlagos használatú tárgyakként kerültek a temetkezésekbe. Az 1928-ban zajlott kiszombori (Nagyhalom-dűlő, téglavető) föltárások egy szintúgy nagy gepida sírmező egyik temetkezéséből - 88. sír - mentettek meg 6. századi üvegeket, éspedig egészen különleges módon — két? pohár darabjait. Egy további sírt (327. sír) is említhetünk, töredékdarabbal. Figure 1 kép. A Kengyel környéki 4-6. századi üvegek lelőhelyei. A: Baghy-homok; B: Kengyelpart I (Baghymajor). Sites of the g/asses from the 4th-6th centuries in the fields of Kengyel. Az alábbi leletek két szempontból is külön kell hogy szerepeljenek, egyrészt az ismeretlen tálalási év, másrészt abból kifolyólag, hogy a gepida régészeti anyaghoz való sorolásuk nagyon kérdéses, bár nem légből kapott. 4-5. századi sírleletek, poharak Nagyvárad/Oradea környékéről, Micskepusztáról és Szálkáról (Salca), föltehetően. Az utóbbi esetében hozzá kell tenni, hogy az 1930-as évek előtt juthatott múzeumba. A 6. század első fele a koruk a malomfalvi (Moresti) tárgyaknak, az 1951-1956 között végzett ásatásokból. Sajnos, a 1 Megjegyzések a mottóhoz: a textusban szereplő, Gregorius langres-i püspök birtokában lévő, átlátszatlan/át nem látszó ivópohár (Trinkglas), annak említése a mi 6. századi gepida asztali készségeinkkel egykorú, hozzávetőleg. A magyar fordítás (nem ismervén a szélesebb szövegösszefüggést) nyersen, szigorúan megmaradva a grammatikai alakoknál, a következő: „olyanféle üveget választván, amely eltakarná a víz tisztaságát". Weidemann 1982, 360 2 Cseh 1995, 8-9. (Jelen dolgozat 1998 nyarán készült.) 3 A föltételezhető apahidai üvegcsésze rekonstrukcióját Id. Kiss 1982, 172-175, Abb. 5-8, 171. Az első közlés: Finály 1889, 305-320 4 Lehóczky 1897, 39-40; Bóna 1986, 74, 22. kép, 73 5 Kovács 1913, 314, 34. kép 3, 313, 352, 72. kép, 351 6 Török 1936, Tafel L tábla 88, 129, Tafel LX. tábla 327, 118. Valamint Csallány 1961, Taf. CCLXXX. 11, 177 25