H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Zádorné Zsoldos Mária: Az 1831. évi kolerajárvány a Jászkunságban

kunságban július 28-án ütött ki a kolera először Kunhegyesen, augusztus 5-én Madarason, augusztus 12-én Karcagon, augusztus 18-án Kunszentmártonban. A legutóbbi helyen olyan erővel, hogy 1339-en lettek áldozataivá a járványnak. Kisújszálláson és Túrkevén ez ideig nem volt ilyen megbetegedés. Balogh József főorvos úr gyógymódja igen jó volt, mert betegeinek hatheted része meggyógyult. Ezt annál inkább lehet értékelni, mivel egy seborvos volt csupán a segítségre és egy beteghez napjában csak egyszer jutottak el. A Nagykun Kerületben tapasztaltak alapján a koleráról a véleménye az alábbi. 1. A kolera nem annyira szörnyű mint amennyire eleinte hitték. 2. Inkább a szegényebb embereket támadta meg, akik élelem hiányában legyengültek, a közép korosztályon túl lévőket a kolera szintén inkább megtámadta. 3. Kevés orvosi szerrel, „együgyű" szerekkel lehetett inkább gyógyítani. 4. Az elővigyázat a lehűléstől és a rendszertelen élettől való óvakodás sokat segített a betegség elkerülésében. 5. Azt, hogy ragályos, telejességgel nem lehet állítani, de célszerű volt a csoportos összejövetelek mellőzése, ahol bezárt, levegőtlen helyen voltak. 15 Illési jelentése nem teljes, dátuma miatt nem is lehetett, ugyanis Jászberényben 1831. december 12-én tartott kisebb gyűlés jegyzőkönyvi kivonatából megtudjuk, hogy december 4-én Kisújszálláson váratlanul kitört a járvány. Balogh József sebész főorvos összeállítása az 1831 december 4-31 -i állapotot tükrözi Kisújszálláson 17 Megbetegedett Felgyógyult Meghalt Gyógyulás alatt 480 fő 316 fő 156 fő 8 fő A nádorispán a kolera erőteljes újbóli fellépése miatt úgy határozott, hogy egy tiszti küldöttséget küld a kisújszállási helyzet kivizsgálására. A tapasztaltakról az 1831. december 29-t dátumú jegyzőkönyv tájékoztat. 1. 0 Császári Főherczegsége Kisújszállásra a kolera járvány kitörése után kettő, Pesten kitanított beteg- ápolót küldött. Ők a kisújszállási emberek kitanítása után visszatérni szándékoztak, amit Kisújszállás városa jóvá is hagyott. Ehhez nem volt joguk. Helytelenítik már csak azért is, mivel rövid idő, néhány nap alatt 117-en haltak meg. Ezért hatá- roztak a „Tiszti" küldöttség haladéktalan kineve- zéséről. A küldöttség az ország főorvosa által kirendelt orvossal együtt győződjön meg a kisúj- szállási körülményekről. 2. A bizottság tagjai Makó Lőrinc jászkerületi kapitány, Bartsik József táblabíró, Vágó Ignátz esküdt lett. 3. Lenhossék Mihály az ország főorvosa a vizsgálatra orvos doktor és professzor Bőhm Károly urat rendelte ki. Jelentés a vizsgálatról Bőhm Károly professzor december 25-én elindult Jászberénybe, ahová viszontagságos utazás után december 28-án érkezett meg. A küldöttség llléssy János nagykun kapitány, Balogh József rendes orvos, Kisújszállás város seborvosa Miskoiczi Lajos előtt jövetelük célját felolvasták. A küldöttség ezt követően ott helyben a kolera megfékezésére kirendelt Állandó Bizottság jegyzőkönyveit elkérte. Ezekből meggyőződtek arról, hogy a kolera elhárítására nemcsak rendelkeztek, hanem azokat teljesítették is. Nevezetesen az alábbiakat: a) A betegekkel való bánásmódot elsajátították, ennek birtokában azt leírták és sokszorosították, minden házba kiosztották. Ezáltal, ha betegség lépett volna fel, az orvos megérkezéséig a beteget már megfelelő elbánásban tudták részesíteni. b) A várost 24 részre osztották fel. Az egyes részek élére egy-egy felelős személyt neveztek ki, akinek a körzetében naponta kötelessége volt eljárni és a betegeket azonnal jelenteni kellett. c) Orvosi szempontból a várost három részre osztották. Az első részben a megye rendes orvosa Balogh József a másik két részben egy kisújszállási és egy túrkevei seborvos működött Balogh József felügyelete alatt. d) Az Állandó Bizottságnak és az orvosnak meghagyták, hogy a „véletlen akadályoztatást" llléssy János megyei kapitánynak azonnal jelentsék. A bizottság a megbetegedett, meghalt, felgyógyult személyeket név szerint feljegyezte. Megállapították, hogy a statisztikát pontosan vezették. Feltűnő volt, hogy a kolera a város különböző részein nem egyformán dühöngött. Megállapították, hogy a város laposabb, mélyebb fekvésű részein nagyobb mértékben történtek megbetegedések. Bőhm Károly orvos a betegeket járta körbe és örömmel állapította meg, hogy közülük csupán egy beteget talált a kolera súlyosabb állapotában, a többiek viszonylag jól voltak. Ebből következtetésük az volt, hogy a kolera rövid időn belül teljesen meg fog szűnni. 15 SZML Közgy.ir. Fasc. 4. No. 1679/1831. 16 SZML Közgy. ir. Fasc. 4. No. 2055/1831. 17 SZML Közig. ir. Fasc. 4. No. 17/1831 - SZML Közig. ir. Fasc. 4. No. 91/1831. 257