H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Fazekas Mihály: Bűnök és büntetések a Nagykunságban a XVIII. században

való káromkodással az Úr Isten nevét káromlotta, mint ezt is a helység cselédi jó lélekkel bé mondották, nem csak hanem most közelebb múlt új esztendőben azon káromkodás bé adásáért a vachtereket meg támadta és verni akarta. Ezen vakmerő káromkodásáért már többször is páltzáztatván, most újra maga tanúságára 60 páltzákra ítéltetett. Kunhegyesen sem tűrték a káromló szavakat. 1790-ben "Kolláth István, Kováts Nagy János legénye panaszolta, hogy gazdája amidőn a panaszos legény a műhelyben dolgozott, valamely kerék agyra való karikát forrasztván, s valami hibát találván benne, legénye kezétől kikapta, és kő és lántzos teremtettével öszve szidta s több morgolódással legényét nagyon motskolta, mint ezt az akkor ott volt Geszti Gergely és Szász János világosan bizonyították. Elkövetett sok féle gonosz szavaiért 25 érzékeny páltza ütésekkel büntetődön."

39 Kisújszálláson is voltak káromkodók. Itt 1784-ben „Pálfy András adta, teremtette mondással káromkodni semminek állította. Az káromkodások ellen kiadott parantsolat szerint ... 25 érzékeny páltzák szenvedésekre ítéltetett méltónak..." Érdekes „vita" alakult a káromkodásról 1786-ban, ugyancsak Kisújszálláson: „Bakos Ferenc árestánsnak a szemébe mondja a hites Vachter, hogy minden igaz ok nélkül csupa negédességből hellység Házában teremtettével káromkodni nem iszonyodott, annyiban kvalificálja a maga bűnét, hogy nem tudja, micsoda teremtettét mondott. De a Vachter világosan vallja, hogy öt teremtette volt, mellyben az árestáns is megnyugszik; azért tekintetben vétetődvén az ifjú s éretlen ideje az árestánsnak, és mivel még többször magát meg nem rovatta, ez úttal maga meg jobbítása végett 20 kemény páltzákkal megfenyíttessék, elvégeztetett." Túrkevén még a gyermeket is megpálcázták 1782-ben: „Kun Ferentz gyermek az utzában lármázni és káromkodni nem szégyellett, Kelemen István és Szabó Mihály Senator Uraimék által referáltatván, magának idején való megjobbítására 12 páltza ütésekkel büntettetett." Más káromkodók is akadtak azonban Túrkevén. így 1790-ben: „Hadnagy Sallai János referállya, hogy tegnap az utzán füleivel hallotta Zsadányi Lászlót a csapszék előtt részegen bassza atta teremtettével káromkodni. Ezért őtet kötelessége szerint Árestomba hozta mindjárt, és most várná felőle a döntést. Zsadányi László nem tagadja ezen bűnét, ezen kívül azt sem, hogy Hellység közönséges cselédjeinek az arestálás alkalmatosságával erősen is, szaladásra is igyekezett engedetlenkedni, azért másoknak példájára, magának meg jobbítására 25 páltza ütésekkel megbüntettetett." 1791-ben ezt jegyezték fel Túrkevén: „Tanáts béli Debreczeni András úr jelenti, hogy Nagykarátsonyi innepek előtt harmad nappal az szérűs kertje 38 Uo. 1785. jan. 6. 39 Kunhegyes Prothocollum Senatorialium 1777-1790. 40 Kisújszállás Prothocollum Senatorialium 1779-1785. 1784. akt. 25. 41 Kisújszállás, 1786. jan. 13. 42 Prothocollum Privilegiata Túr Kevi 1781-1788. 1782. márc. 5. 43 Prothocollum Privilegiata Túr Kevi 1788-1789-1790. Túrkeve, 1790. ápr. 13. 44 Túrkeve, 1791. jan. 3. 45 Prothocollum Oppidi Kardszag 1772-1783. 1774. jún. 22. 46 Uo. 1777. márc. 7. felé menvén hallott Jankovits Mártontól iszonyú káromkodásokat, s bassza, atta, teremtette mondásokat. Ifj. Posonyi Jánosnénak is bizonyság tételéből is, rész szerint magának Jankovits Mártonnal megtalálásából is a káromkodás ki sülvén, 30 páltza ütésekkel megbüntettetett." A megszokott káromkodásokon kívül azonban igen gyakori volt a „szabados" vagy „zabolázatlan" nyelv használata, amely szintén büntetést vont maga után. Ebben többnyire leányok, asszonyok bizonyultak vétkeseknek, akik többet pereltek, nyelveltek, veszekedtek, mint a férfiak. Ám vétkeikért a korbácsütéseket ugyanúgy nem kerülték el, mint a káromkodó szavakat használó férfiak - hiszen ők is használták az egymást gyalázó, illetlen szavakat, sokszor még terjengősebben is, mint a káromkodók. Karcagon 1774-ben ezt írták: „Antal Katalin az előtt való Esztendőkben is Sok emberséges Személlyeket vakmerőképpen bátorkodott ... maga zabolátlan, szabados nyelvével Sértegetni: melly eránt Reversalist is ez előtt három Esztendőkkel adott olly móddal, hogyha valakit ennek utána nyelvességével meg botránkoztatna, azonnal keményen meg büntettessen; de ezen fogadását maga szántszándék is rósz akarattyából félre tévén, most is azon meg eresztett nyelvét meg nem zabolázhatván, minden ok nélkül ... özvegy Barta Andrásnét illy motskos Szókkal s gyalázattal illetni meg nem szűnt. Isten nyila, csak soha sem voltál jó, mindég Kurva voltak, két fazekat köszörültek össze, abból lettél. Ezért másoknak példájára és Szabados nyelvének meg zabolázására 25 Korbáts ütésekre ... ítéltetik." Előfordult, hogy egyszerűen összevesztek az asszonyok - és erősen sértegették egymást. Ez történt Karcagon, 1777-ben. A bűneikért kirótt korbácsütéseket azonban pénzzel megválthatták. „Minthogy Dézsi Erzsébethet Hajdú Andrásné és Sós Istvánné méltatlanul gyalázatos szókkal illették, minden próba nélkül terhesnek kiáltották, mely becstelenségért mindenik Személly szerént négy négy forintra büntettetik; vagy pedigh másoknak példájukra és nyelvek meg zaboláztatására hogy 12 korbáts ütéseket Szenvedjenek elvégeztetett." Előfordult, hogy zabolátlan nyelvéről hírhedt asszony és leánya nyelveskedett, más asszonyra és leányára támadva. Ilyenkor a nyelves asszony keményebb büntetést kapott, mint a lánya. Karcagon 1777-ben történt a következő eset: „Dombon Szűtsné Leányostól, minthogy Zsányi Ersébeth hajadon Leányt és Annyát Kurvának kiáltották, holott semmi gyanúságot, annyival inkább bizonyosat rajok nem bizonyíthattak, az annyának nézvén régi rossz maga viselését is, 20 Korbáts ütésekre, a Leánya pedig 10 Korbáts ütésekre büntettetnek." Bár a zabolázatlan nyelv inkább az asszonyok sajátja volt - bizony előfordult, hogy férfi is szólt mocskolódó, 225