H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Fazekas Mihály: Bűnök és büntetések a Nagykunságban a XVIII. században

azt, hogy Győri Mihálly Juhász Felesége uttza hallatára száma nélkül, Kutya ördög és ménkű attával káromkodik, jóllehet... maga is önként megvallotta, ezen kívül átkozódik, mennydörgős ménkű hordja el, fene egye meg, magát is irtóztatóul átkozza, hogy a mennydörgős ménkű akkor üsse meg őket, amikor leg jobban menydörög. Ezen kívül mivel a szomszédoktúl Tarisznya Lopással, fazék, téj lopással, korsó, tál, gatya, sajt, ruha lopással, mások háza kutatásával és fonásbéli lopással vádoltatnék, és nagyobb részben bé is bizonyíttatnék, de utollyára maga sem tagadná, most elsőben másoknak példájára, és maga meg jobbulására 25 Korbáts ütésekre büntettetik." Ugyanekkor szenvedett kemény korbácsütéseket a káromkodásai miatt Karcagon egy leány is: „Csősz János Leánya, minthogy három Tanúk, Lovas Mihállyné, Mihálly Andrásné és Fazekas István hitek le tétele után való bizonságtételekkel bé bizonyíttatott, hogy Kő Teremtettével, veszett Kutya attával s teremtettével száma nélkül káromkodott, maga meg jobbulására és mások példájára 25 kemény korbáts ütésekre büntettetik." Előfordult, hogy valaki részeg fővel vetemedett káromkodásra, így 1781-ben ezt jegyezték fel: „Ifjú Dobrai Gergelly a bortúl meg melegedvén, vakmerőképpen az Isten nevét káromlani eb attával, fékom teremtette mondásokkal meg nem szűnt ... ezen roszsz cselekedeteiért másoknak példájára gonosz nyelvének meg zabolázására és maga meg jobbítására hogy 30 páltza ütéseket szenvedjen, el végeztetett." Hasonló az előbbihez a következő eset: „Ifjú Kemenessy Mihálly minthogy Ördög attával, és sok teremtette mondásokkal sértegette az Istennek nevét, melly fertelmes káromkodásait referálták Kerekes István, Disznós Mihálly, Mátyus Ferentz Senátor Uraimék, és Vitáris Mihálly Ármás, azért is a Kegyes Parancsolatok szerént hogy 50ven páltza ütéseket szenvedjen, el végeztetett." Több rendbeli bűnt követett el Karcagon 1782-ben a következő személy: „Ábrahám András Keddre virradóra ... Gyányi Sámuel Házára menvén, hogy Pálinkát adnának neki ... azért, mint éjszakai Kóborló, és szabad roszsz nyelvével az Isten Nevét szidalommal illető s Káromkodó Személly 40 Kemény páltza ütéseket szenvedjen, el végeztetett." Megkövetelték azt is, hogy a lakosok egymást becsüljék. 1782-ben „Monori János mivel a Testvér Nénnyit sok rend béli motskos szavaival disznózni, hamis lelkűzni, átkozni ... 31 meg nem szűnt ... 30 páltza ütésekre ítéltetik." Kemény büntetést kapott Karcagon 1782-ben az is, aki hivatalos embert szidott: „Szikszay Dávid Erdő Inspector Úr panasza révén, hogy Bődy Gáspár tegnap, a midőn Marhákat 26 Uo. 1779. aug. 19. 27 Uo. 1779. aug. 22. 28 Uo. 1781. okt. 8. 29 Uo. 1781. nov. 3. 30 Uo. 1782. jan. 2. 31 Uo. 1782. jan. 7. 32 Uo. 1782. szept. 25. 33 Uo. 1786. máj. 8. 34 Uo. 1786. máj. 26. 35 Kunmadaras, Jegyzőkönyve a tanácsi végzéseknek ... 1776—1786. 1784. 36 Uo. 1784. máj. 14. 37 Uo. 1784. okt. 14. hajtott volna, az Erdő garádgyáján járván meg szólíttatott, hogy az nem szabad volna, melyre mindjárt ily motskos káromkodásra fakadt: Kutya teremtette Inspectora, énnékem nem parantsol, melly eránt ismét meg szólíttatott, hogy ne káromkodna, de újabban veszett teremtette mondásra fakadt, ezzel sem elégedvén meg külömbb külömbbféle atta s teremtettékkel meg nemszűnt az Inspector Szikszay Urat káromolni; sőt étette pondróval, és a Nyű ette volna meg még az Annya hasában; melly rút és fertelmes káromkodásait vallyák le tett hitek után egyenlően: Szabadszállási Gábor, Kabay György és Katona Gáspár, mellyre való nézve mint hogy Bődy Gáspárnak ezen fertelmes dolga még előttünk első volna, most ugyan tömlötzbe nem küldettetik, hanem az Felséges Parantsolatok szerént másoknak példájára és maga meg jobbítására 50 kemény páltza ütéseket szenvedjen, el végeztetett." 1786-ban „Kotsis János káromkodván a' Felséges Isten nevét részeg fővel, noha maga nem emlékezne, mindazonáltal a tanúk szemébe mondják; azért a maga nyelvére való gondviselésért és zabolázásért 30 kemény páltza ütésekkel büntettetik." Voltak visszatérő bűnösök is. „Csőreg György újjólag fertelmes káromkodásokra, a Felséges Isten nagy nevének külömbféle atta, teremtette mondásokkal való meg sértésére bátorkodott száját ki tátani, holott már 5a Septembris 1785a keményen meg fenyíttetik, olly mód és határozás alatt, hogy ha több ízben efféle égre ható káromkodásoktól meg nem szűnik, minden utóbbi irgalom nélkül a Jurisdictiónak által adatik." Voltak azonban „kezdő" káromkodók is, akik „mérsékeltebb" büntetést kaptak. így Kunmadarason 1784-ben „Dohai Márton fia, Mihály eb adta mondással káromkodott, azért is mint első káromkodó siheder, 35 hogy 15 páltza ütésekkel büntettessen, meg határoztatott." ' Nincs már „enyhítő körülmény" 1784-ben a következő madarasi bűnös számára: „Juhai Mihály a csapszékben való káromkodásért be adatott, mellynek hallója volt az Ármás Hadnagy és a Rívísz István szolgálja, hogy ... atta teremtettével káromlotta az Úr Istennek szent nevét, mellyért 35 páltzákkal megbüntettetett." Hasonló eset történ Kunmadarason, ugyancsak 1784-ben: „Motsári Miska ... érdemes tanátsbéli személly által, úgy a Hellység cselédei által bebizonyosodott, de maga is meg vallotta, hogy menkő teremtette mondással káromkodott, mellyre nézve 40 páltza ütésekkel ezen gyűlés alkalmatosságával meg tsapattatott." Úgy látszik, Kunmadarason még szigorúbbak a bírák, mint Karcagon. 1785-ben „Csipkés János a Pálinka háznál Karácsonba meg részegedvén és sokféle irtóztató teremtettével jan. 6. 224