H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Benedek Gyula: Adatok a megyei közigazgatási zárványterületek 1526 előtti helyzetéről, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok megye jogelőd területeire

5.

1. Mátyás király Felsőszentgyörgyöt áthelyezi Külső-Szolnok vármegyéből Pest vármegyébe 1472. május 15 .„Mi [I.] Mátyás, Isten kegyelméből Magyarország, Csehország stb. királya adjuk emlékezetül a jelenlegi [levelünk] erejével, tudatva mindenkivel akit illet; hogy mi hívünk, a néhai Felsőszentgyörgyi [de felsewzenthgyergh] Imre, Nemes fia László eltökélt hűségéért és szolgálataiért, általa a mondott Magyarországunk Szent Koronájának és végül Fenségünknek, az idők és az alkalmuk forgandósága során felmutatottak és eszközöltek miatt, ugyanazt a Külső-Szolnok vármegyében lévő Felsőszentgyörgy falubirtokot [eandem possessionem felsewzenthgyergh in Comitatu Zolnokexteriori existentem], Pest vármegyéhez — amelynek a törvényszékéhez ugyanazon Felsőszentgyörgy falubirtokot közelebb lévőnek mondják, mint Külső-Szolnok vármegye törvényszékéhez — a legjobb meggyőződésünk alapján áthelyezni és átcsatolni rendeltük, pontosabban áthelyezzük és átcsatoljuk; a mondott Külső-Szolnok vármegye nemeseinek, nemeseinek, alispánjainak, ispánjainak, továbbá ugyanabban a [Külső-Szolnok] vármegyében időnként bíráskodó, az országunk minden más törvénykezőjének, igazságszolgáltatójának és bíróságának a törvénykezése, bírósága és igazságszolgáltatása alól teljességgel és minden tekintetben kivesszük és leválasztjuk, a jelenlegi levelünk erejével; Ennélfogva nektek, a mi híveinknek, a Nagyságos nádornak, az országbírónak és a bíráskodásban a helyetteseiteknek, továbbá az érintett Külső-Szolnok vármegye ispánjának, az alispánjának, az összes szolgabíráknak, valamint az országnak jelenlegi és jövőbeni bíráinak és igazságtevőinek — a jelenlegi levél tartalmát majdan megismerőknek - a leghatározottabban elrendelve parancsoljuk; Miszerint ezentúl és ezután a szóbanforgó [Nemes Felsőszentgyörgyi] Lászlót, vagy az örököseit, továbbá valamennyi maradékit — a fentírt Felsőszentgyörgy falubirtok ügyében, ugyanaz bármely perében, vagy [a perei] bármely szakaszában - bárkinek a kérésére - az említett Külső-Szolnok vármegyébe, annak a törvényszékébe, vagy a bíróságotok elé állítani és kényszeríteni ne merészeljétek és semmilyen más módon ne bátorkodjatok; A jelenlegi [levelet] pedig - amelyet a titkos függőpecsétünkkel megerősítettünk - annak felolvasása után, a felmutatónak visszaadjátok; Kiadatott Budán, a Pünkösd ünnepe előtti legközelebbi hatodik napon [május 15-én], az Úrnak az 1472-dik, a Magyarországon való uralkodásunknak a tizenötödik, a megkoronázásunknak a kilencedik, a Csehországban való uralkodásunknak pedig a negyedik évében; Kiadta Hadnagy Kálmán kamarás Az oklevél eredeti, nagy felületen homályos és ez a rész csak a mikrofilmen olvasható át. A szövegben említett titkos pecsétnek a nyoma sem látszik, a függőpecsét zsinórjának egy darabját lehet csak felfedezni. Az előlapján 18. századi kézzel a következő szöveg áll: "Translationes Matthie Regis, ubi ex certa scientia Possessio Felső Szent György transportatur in Jurisdictione [...] Comitatus pesthiensis, ubj olim subjacebat, Comitatu Exteriőre Szolnok, pro parte Ladislaj de Felső Szent György emanatas" OL DL 68.071 1 Nem tartozott még az előkelők (proceres) közé sem, az érdemeiről sem tudunk közelebbit. 2 Az 1463. december 13-án Egres, Boldogasszonykáta és Szentgyörgy között végrehajtott határjárás alapján biztosra vehető, hogy a mai Jászfelsőszentgyörgyről van szó (1498. X. 6. OL DL 67.335). 3 Amennyiben ez időben is Üllőn tartották a Pest megyei közgyűléseket, úgy realitásnak mondható a közelebbség. 4 Magyarul: „Mátyás király által kiadott áthelyező levél Felsőszentgyörgyi László javára, amelyben Felsőszentgyörgy falubirtokot Külső-Szolnok vármegyéből a legjobb meggyőződése szerint áthelyezi Pest vármegye törvénykezése [...] alá, ahová hajdan [már] tartozott" 212