H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

In einem nord-griechischen Friedhof, auf dem Ursprungsort der Griechen von Jazygkumanien

nem tekinthető általánosnak, Thesszaloniki temetőjében például nem található hasonló módon történő elhelyezés. Az jól látható, hogy a görögök fontosnak tartják, hogy az elhunyt hozzátartozók számára maradandó emléket állítsanak. Ennek nem csupán emlékeztető szerepet szánnak, hanem a földi életet szimbolizáló jelekkel és tárgyakkal arra törekednek, hogy minél több kapcsolat maradjon az életben maradottak és a már elköltözött családtagok között. Ez ellentétben áll például a kazakok temetkezési szokásaival, ahol a köznép számára nincs jelentősége a temetőben megnyilvánuló külsőségeknek, ezért nem ápolják és nem díszítik síremlékekkel, virágokkal halottaik sírját. Ők úgy vélik az utódok emlékezete biztosabb alap, amely generációkon át megőrzi a hozzátartozók emlékét. A Kozani temető ezzel szemben külsejében is jól szimbolizálja az ortodox vallásnak a halottakra vonatkozó legfőbb elgondolását és a túlélők reményét. A gondosan kiválasztott környezetben szépen kialakított, virágokkal gazdagon díszített temetőkert mintegy megelőlegezi azt a békés és boldog világot, ahová az eltemetett, de nem végleg eltávozott hozzátartozók a túlélők reményei szerint kerülnek. Az élőkre jellemző, hogyan őrzik szeretteik emlékét, s ebben meghatározó módon érvényesülnek az évszázadok során kialakult 4. fotó: Az ősök földi maradványai szokások, a vallási hagyományok és az adott nép kultúrája. A Kozani temető rövid ismertetésével csupán egy példát próbáltunk bemutatni erre vonatkozóan. Számos további kérdésre több görög temető vizsgálata, összehasonlítása és a temetkezési szokások megismerése adhat majd választ. Irodalom BALASSA Iván: A magyar falvak temetői. Bp. 1989. BARTHA Júlia: Temetkezési szokások. In: Keleti tanulmányok. Karcag, 1998. 48-66. O.DR. BERKI Feriz: Az orthodox kereszténység. Bp. 1984. FORGÁCS András-SZABÓ Miklós: Görögország (útikönyv) Bp. 1979. NAGY Márta: Jászkunsági görög sírkőformák. In: Zounuk 7. Szolnok, 1994. 87-98. NAGY Márta: Ortodox falképek Magyarországon. Bp. 1995. NOVAK László: A Duna-Tisza köze temetőinek néprajza. In: Cumania V. Kecskemét. 1978. 219-306. PAPP Izabella: Görög kereskedők a Jászkunságban a XVIII. században. In: Zounuk 2. Szolnok, 1987. 303-320. PAPP Izabella: Jászkunsági görög síremlékek. In: Zounuk 7. Szolnok, 1994. 61-86.. PAPP, Izabella: Greeks in Jászberény in the 18th and 19th centuries. In: Balkan Studies, 34/2. Thessalonoki, 1993. 229-258. SIABANOPOULOS, Constantios E.: Historical-folklore museum of Kozani. Kozani, 1992. IZABELLA PAPP IN EINEM NORD-GRIECHISCHEN FRIEDHOF, AUF DEM URSPRUNGSORT DER GRIECHEN VON JAZYGKUMANIEN Die Bewohner der nord -griechieschen Gebiete waren in den 17-18. Jahrhunderten gezwungen, wegen der türkischen Unterdrückung ihr Heimatland zu verlassen. Ein neues Lebensverhaltnís bedeutete für sie, sich den europáischen Handel anzuknüpfen, wáhrend sie mit ungarischen Gegenden, so auch mit Jazygkumanien in Verbindung kamen. In diesem Gebiet wurden die Handler aus dem Balkan immer herzlich empfangen, viele von ihnen siedelten sich im 18. Jahrhundert für immer hier nieder. Die 167