H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)

Liszka József: A szakrális kisemlékek állíttatásának társadalmi hátteréhez (A szlovákiai Kisalföld példája)

6. Ut menti kereszt 1936-ból (Csallóközkürti 7. Képoszlop 1851 bői (Komárom fuss} te vagyonod, ebbe bízzatok, gondozzátok/", ki adatközlő anyja kb. a negyvenes évek végéig minden kedden égetett Szent Antalnak gyertyát (ha valami ok miatt nem tudott kimenni a temetőbe, ahol a képoszlop áll, akkor a háza ablakába helyezte, •sna 'tZS?/.M'api/6C •rjc&ZIrvUt"

I

'';

v

^%_S..-Z* •*. 6fM-c /t//Cr<y.sSÍÍ's*' ^y'' 8. Alapítólevél 1851-ből (Komáromfüss, helyi plébániahivatal) (Fotók és rajzok: Liszka József) amely egyébként éppen arra néz). Azóta jobbára csak mindenszentekkor gyújtanak gyertyát, idegenek is. Alkalomszerűen, ha valamilyen baj, gond éri a családot: „Szent Antalkám, mutasd meg azt vagy azt!". Csallóközkürt (Pozsony m.) határában áll egy út menti kereszt, amelynek felirata elárulja, hogy a keresztet ISTEN DICSŐSÉGÉRE ÉS FT. SZÉP LAJOS VOLT CSALLÓKÖZKÜRTI PLÉBÁNOS EMLÉKÉRE AZ APPONYI-TAGI FÖLDTULAJDONOSOK állíttatták 1936-ban. A helyi hagyomány számon tartja, hogy az említett plébános segítkezett a húszas években a csehszlovák földreform alatt szétdarabolt Apponyi-birtokból a falu szegényebb sorsú családjainak is földhöz jutni. Ezek a családok emelték hálából földjeik végében ezt a keresztet (6. kép). A rendelkezésünkre álló alapítólevelek nem sok konkrét adatot közölnek az állíttató társadalmi helyzetéről. Kivételt képez az egyik komáromfüssi képoszlop (7. kép) 1851-ből származó alapítólevele, amelyből megtudjuk, hogy az állíttató, Méri Józsefné Beké Éva füssi zsellér, ráadásul írástudatlan, hiszen még csak alá sem tudta írni a szóban forgó okmányt (8. kép). Ez az okirat abból a szempontból is fontos, hogy tudomásom szerint a „képoszlop" legkorábbi írásban dokumentált előfordulását tartalmazza (vö.: Liszka 1995, 30). Más társadalmi réteg, a vagyontalanná vált dzsentrik emlékét őrzi néhány út menti keresztünk. Ilyen többek között a Naszvad (Komárom m.) határában álló is: 160