H. Bathó Edit – Kertész Róbert – Tolnay Gábor – Vadász István szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 11. (1999)
Gulyás Éva: Felekezeti konfliktusok és kulturális különbségek a Jászkunságban a XVIII—XX. században
Református L n Kunszentmárton / 59 (ák* \ A jászság vallási megoszlása (1941) kocsival és mivel félre kell állni, megbomlik a menet rendje. Jászkiséren a katolikusok legnagyobb ünnepét, a búcsút is mindig megszentségtelenítették. Ugyanis néhány református nagygazda ilyenkor hordatta ki a trágyát a földjére: „Fogta a katolikus béresét, oda kellett neki állni a négyökör mellé, össze kellett rakni ünnepnapon a trágyát. Az út két oldalán álltak a búcsús sátrak és a sátrak között végighajtotta a négyökrös szekeret, a trágya meg piszkított, elhullott az ünneplők között. De nem lehetett szólni a nagygazdának." Az elöljáróság azonban nem nézte jó szemmel, hogy a református gazda ünnepeken is munkára kötelezi cselédjét, ezért több alkalommal szóvátette és tilalmazta. A Jászkun Kerület közgyűlése 1818-ban megállapítja, hogy a „kerületekben mindenütt rendesen megtartják az ünnepekre vonatkozó munkatilalmakat kivéve Jászkiséren, ahol a református gazdák a katolikus cselédekkel, béresekkel a mezó'n vasárnapokon és nagyobb ünnepnapokon naplemente előtt a szekereket megrakatják és általuk más munkákat is vitetnek végbe." A tiltó rendelkezések hatására azonban megbánásnál és szóbeli ígéretnél többet nem tudtak az ünneprontókból kicsikarni. A tanácsi jegyzőkönyvek fel- jegyzése szerint Jászkiséren Kucy József cselédeivel együtt nyomtatott Nagyboldogasszony napján. Hibáját elismerte és megfogadta, hogy 26 Bellon T. 1997. 298. p. 153
