Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Pató Mária: A szolnoki városi könyvtár és múzeum története (1933—1944)

vidéki közgyűjtemények ügyeinek rendezésére.

6 Legnagyobb érdeme, hogy a kialakított közgyűjteményi hálózatot összekapcsolta a hálózat élén álló országos intézményekkel, amelyektől korábban elkülönültek. Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem legnagyobb érdeme, hogy a kialakított intézményhálózatot megmentette a szétszóródástól és a szakszerűséget állította a tudományos tevékenység középpontjába. Az adott feltételek között azonban nem maradhatott fönn, így 1934-ben feloszlatták.

7 A felügyeletet a továbbiakban a Közgyűjtemények Országos Főfelügyelősége látta el a Nemzeti Múzeum kötelékén belül.

8 Ebben a rendszerben a provincionális múzeumok és könyvtárak sajátos helyet foglaltak el. Ezek alapjait rendszerint egy-egy helyi gyűjtő vagy vármegyei, városi régészeti, történeti egylet, társulat vetette meg. Létrejöttüket 1869-ben már Rómer Flóris is szorgalmazta és hangsúlyozta fontosságukat.

9 A felhívás elérte célját, mert az Alföld múzeumainak, városi könyvtárainak túlnyomó többsége a múlt század második felében keletkezett, önállóan működő városi könyvtár alig akadt, összekapcsolódásuk általános jelenség volt, állami támogatásban nem vagy alig részesültek.

10 Az összefonódás részben egyenrangúságot jelentett, itt a későbbi években önállósodott a két szervezet, máshol a múzeum szerves részévé vált az adott könyvtár. A múzeumhoz kapcsolódó közművelődési könyvtár a város életében jelentős kulturális szerepet töltött be. A két világháború között a múzeumügy korábbi lendületes fejlődése lelassult, kevesebb új múzeum vagy könyvtár alakult az adott területen, mint a korábbi időszakban. Jász-Nagykun-Szolnok megye is beleillik a felvázolt fejlődési sorozatba. A megye területén már működött a nagy múltú tiszafüredi és jászberényi múzeum, amikor Szolnokon még nem került sor az alapításra. Az alföldi megyeszékhelyek közül utolsóként Szolnokon jött létre a városi múzeum és könyvtár, de nem a múzeum, hanem a könyvtári tevékenység vált elsődlegessé. Szolnok művelődési, viszonyai a két világháború között A város közoktatásának fejlődése az első világháború utáni időben együtt haladt a város fejlődésével. 1932-ben 38 tanintézet működött itt: 5 óvóintézet, 16 elemi iskola, 4 általános továbbképző iskola, 1 gazdasági továbbképző iskola, 1 önálló gazdasági népiskola, 3 tanonciskola, 2 polgári iskola, 2 középiskola, 1 felső kereskedelmi iskola, 1 fa- és fémipari szakiskola, 1 női kereskedelmi szaktanfolyam és 1 bábaképző intézet.

11 A népművelés iskolán kívüli formái közül elsőként az egyesületekben, egyletekben, olvasókörökben, kaszinókban folyó kulturális tevékenységet kell megemlíteni, amelyek a múlt század hetvenes éveitől sorra alakultak a városban.

12 1923. május 5-én a Városi Szabadoktatási Bizottság átalakult Városi Iskolán Kívüli Népművelési Bizottsággá, mely a város értelmiségére, pedagógusaira, orvosaira, lelkészeire támaszkodva az analfabetizmus elleni küzdelmet tűzte ki feladatául, emellett sokrétű előadássorozatot, alapismeretterjesztő tanfolyamot szervezett.

13 Az 1942—43-as évben Szolnokon 25 könyvtár működött, köztük egy nyilvános könyvtár, a többi iskolai, egyesületi könyvtár volt.

14 6 1929. évi országos törvénytár. Bp., 1929. 57—69. p. 7 Tőkéczky László: Az Országos Magyar Gyűjteményegyetem létrejötte és működési céljai. In: Technikatörténeti Szemle. 1986. 15. évf. 104—105 p. 8 1934. évi országos törvénytár. VIII. törvénycikk a Magyar Nemzeti Múzeumról. Bp., 1934. 53—59. p. 9 Rómer Flóris: Városi múzeumaink. In: Archaeológiai Értesítő. 1871. 13. sz. 309—314. p. 10 Magyar Minerva. 5. köt. 1912—1913. Bp. Múzeumok és Könyvtárak Orsz. Főfelügyelősége és Orsz. Tanácsa, 1915. 1127 p.; Magyar Minerva. 6. köt. 1930—1931. Bp. Orsz. Könyvforgalmi és Bibliográfiai Kp., 1932. 976. p.; 1865 Békésvármegyei Közművelődési Egyesület múzeuma, Gyula; 1868 Szabolcsvármegyei Múzeum, Nyíregyháza; 1873. Városi Jász Múzeum, Jászberény; 1874. A ref. főgimnázium gyűjteménye, Kiskunhalas; 1877. Tiszafüredi Múzeum és Könyvtáregylet, Tiszafüred; 1880. Somogyi Könyvtár és Városi Múzeum, Szeged; 1897. Városi Könyvtár és Múzeum, Kecskemét; 1897. Csongrádvármegyei Múzeum, Szentes; 1899. Múzeum-Egyesület gyűjteményei, Békéscsaba; 1902. Városi Múzeum, Debrecen; 1902. Városi Múzeum, Kiskunfélegyháza; 1905. Városi Múzeum, Hódmezővásárhely; 1917. Városi Múzeum, Cegléd; 1924. Hajdúböszörmény; 1928. Városi Múzeum, Nagykőrös; 1933. Városi Könyvtár és Múzeum, Szolnok; 1936. Kalocsa; 1937. Városi Múzeum, Baja; 1938. Békés 11 Asztalos József: Szolnok közoktatásügye. In: Magyar Statisztikai Szemle. 1932. X. évf. 5. sz. 346—347. p. 12 Adatok Szolnok megye történetéből. 2. köt. Szerk. Botka János. Szolnok. Szolnok Megyei Levéltár, 1989. 273. p. 13 Soós József: Jász-Nagykun-Szolnok vármegye iskolán kívüli népművelésének története. Szolnok, 1943. 101. p. 14 Uo. 78—80. p. 86