Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Vadász István: A tiszafüredi nyomdák története
kisváros, illetve egy közepes méretű járás székhelye el tudott tartani egy kisebb nyomdát. 1. táblázat A nyomdahelyek és a nyomdák számának alakulása Magyarországon (1850—1948? Év Nyomdahely száma Nyomdák száma Ebből Budapest 1850 50 70 nincs adat 1866 67 104 nincs adat 1876 96 187 51 1895 220 548 103 1910 345 1077 260 1934 Tsöi 675 279 1948 nincs adat 671 328 A fenti képet finomabbá, árnyaltabbá tehetjük, ha Tiszafüred tágabb térségének, a szomszédos megyék viszonyait is áttekintjük. A 2. táblázat 19 környékbeli város, jelentősebb település nyomdáinak számszerű alakulását tartalmazza. Itt is látható a jelentékeny gyarapodás. Az 1850-es és az 1860-as években csak Eger és Debrecen rendelkezett nyomdával. Az évszázad utolsó két évtizedében azonban ugrásszerűen növekedett a nyomdák száma: a 19 településből 12 helyen volt nyomda. 1912-re még jelentékenyebb lett az előrelépés: ekkor már a térség mindegyik járásának székhelyén volt tipográfiai üzem, sőt 1934-re további számszerű gyarapodás következett be (49-ről 68-ra emelkedett a nyomdák száma). Ekkor már a fontosabb piaci központok is rendelkeztek nyomdával (pl. Poroszló, Abádszalók, Polgár). Nagyon érdekesek a nyomdák és a lakosság száma közötti mutatók. A fenti térségben 1912-ben egy nyomdára 14.755, 1934-ben pedig 12.222 lakos jutott: ezek az értékek kedvezőbbek az országos átlagnál. Ugyanakkor az egyes nyomdai központok mutatói közötti különbségek jelentős hierarchiaszint-eltérésekre utalnak. Gyöngyös, Szolnok, Eger, Kisújszállás, Debrecen és Miskolc •4000—8000 lakos/nyomda értékei arra engednek következtetni, hogy az említett városok nyomdái nagyobb körzeteket láthatnak el. A XX. század első felére tehát a nyomdák közötti differenciálódás is kialakult: voltak jobban felszerelt, nagyobb területek megrendeléseit is ellátni kész üzemek, és léteztek kisebb, egyszerűbb munkák elvégzésére képes műhelyek. Mindez természetesen összefüggésben állt az adott nyomdász szakképzettségével, a műhely felszereltségével, a vállalkozás anyagi erőforrásaival, s így á szolgáltatás színvonalával is. 2. táblázat A Tiszafüred tátgabb környezetében lévő települések nyomdáinak számszerű alakulása (1850—7948/ Település 1850 1866 1877 1895 1912 1934 1948 Debrecen 1 1 3 7 9 15 10 Polgár — — — — 1 1 — Tiszafüred — — — 1 1 1 1 Poroszló 1 — Eger 1 1 1 4 5 4 3 Heves — — — — 1 1 1 Gyöngyös — — 2 4 5 6 6 Hatvan — ^— — 1 2 3 3 Mezőkövesd — — — — 1 2 2 Miskolc — — 2 3 5 14 9 Mezőcsát — — — — 1 1 2 Abádszalók 1 1 Kunhegyes —. — — — 1 1 — Karcag — — 1 2 2 2 1 Kisújszállás — — — 1 2 2 2 Túrkeve — — — 1 1 2 1 Mezőtúr — — 1 1 3 2 2 Törökszentmiklós — — — 1 2 2 2 Szolnok — — 2 5 7 7 6 Összesen 2 2 12 30 49 68 52 Bár Tiszafüreden már az 1880-as évek első éveiben is volt egy hetilap 3 , az első füredi nyomda létrehozása Lőw Sámuel bádogos nevéhez fűző1 A táblázat szerkesztéséhez a következő forrásokat használtam fel: 1850, 1866, 1876 és 1895-re vonatkozóan Fiiünger Károly: A Magyar Állam Nyomdászat-Történelmi Térképe, Budapest, 1896., 1910-re a Nyomdász Évkönyv és Útikalauz (Szerk.: Lerner Dezső), Budapest, 1911., pp. 90—133., 1934-re ua. pp. 76—91., 1948-ra pedig a Nyomda és Rokonipari Évkönyv (Szerk.: Heimler Kálmán, Székely Artúr, Szentgyörgyi Márton), Budapest, 1948. pp. 34—79. 2 A 2. táblázat szerkesztéséhez felhasznált források: 1850, 1866, 1895, 1934 és 1948 esetében ugyanaz, mint 1. jegyzetben, 1877-re Sa//ag/ Aladár: A magyar nyomdászat történelmi fejlődése 1472—1877., Budapest, 1878., 1912-re Magyar Könyvszemle 1913/2. füzet „Hazai nyomdák 1912-ben", Budapest, 1913. 3 Az 1882—83-ban megjelent „Tiszafüred" című kiadványt említi a Magyar Könyvészet II. kötet 1876—1885. Jegyzése az 70
