Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

tüntetőkre vízsugarat zúdított, végül is a csongrádi munkásság tüntetését csak a szentesi rendőrség segítségével közösen sikerült szétverni.

59 A csongrádi január 30-i tüntetésnek azonban az utóhatása még egy hétig tartott, de már nem volt olyan erejű, hogy ismét nagyobb mérvű zendüléshez vezessen.

60 1931-ben a tél vége az eddigieknél súlyosabb körülményeket idézett elő a kubikosság soraiban, számukra munkalehetőség úgyszólván alig adódott, élelmüket felélték a hosszú tél folyamán, s nyomorogtak. A bajok orvoslására viszont a megye egyes önkormányzati szervei részéről csupán elképzelések, de nem megoldási lehetőségek születtek. Például Csongrád város képviselő-testülete 1931. február 4-i közgyűlésén olyan határozatot hozott, hogy dr. Herke László polgármesterhelyettes állítson össze 2—5 tagú delegációt, s ez a küldöttség keresse föl a belügyi államtitkárt, tárja elé a város lakosságának, főleg a kubikosság tarthatatlanná vált gazdasági helyzetét, és kérjen tőle megfelelő segítséget.

61 Az effajta határozat hozatalára nyilvánvalóan azért kerülhetett sor, mert a helyi elöljáróságok pénzügyi nehézségeik folytán a kialakult helyzeten nem tudtak úrrá lenni. 1931 tavasza sem hozott gazdasági enyhülést a kubikosoknak, amikor a jó idő beálltával — mint az a válság évei előtt volt — várható lett volna a kubikmunkák megindítása. Ez az állapot viszont a további munkanélküliségüket eredményezte. Szegváron a tárgyalt időben 260 földmunkás várta a tavaszi munkák megindulását, közülük csupán 100 embernek sikerült vidéki munkára elhelyezkednie. Viszont azok a kubikosok, akik havonta mindössze egy-két napot tudtak dolgozni, a községnél ínségsegélyért jelentkeztek.

62 Mindszenten a főszolgabírói jelentés szerint 200 olyan kubikos volt, akik kereset nélkül állottak. Ezek a munkások a húsvéti ünnepek után kölcsönkért pénzben abban a reményben utaztak fel a fővárosba, hogy ott munkát találnak. A kubikosok szokásukhoz híven a Teleki téren helyezkedtek el, ahonnan a rendőrség — mivel tilos volt a tömeges gyülekezés — hazazavarta őket. Legnagyobb részük útiköltség hiányában gyalog, talicskáját tolva érkezett vissza Mindszentre. A hazaérkezett kubikosokban a 59 Uo. 98—99. I. 60 Molnár László: Csongrád megye... 61 CSML/SzL CsVPI 1986/1931. sz. 62 Molnár László: Csongrád megye... 63 Uo. 64 CSML/CsL CsVPI 11.360/1931. sz. 65 CSML/SzL Mindszent község iratai 112/1931. sz. földmunkák hiánya csalódást okozott, s fölzúdulást váltott ki, elkeseredősükben nagy tömeget magukkal ragadva a községházára mentek és — mint a főszolgabíró írja — „teljesen elvesztve ... meg- élhetésükbe vetett hitüket, lehetetlen kívánsá- gokkal álltak elő, a használt hanem .. mindenre kész forradalmi hangulatú emberek eIszántságá ra következtetett. "

63 A kubikosság, a mezőgazdasági munkások a közeledő ősz és tél elébe az egyre csökkenő munkaalkalmak következtében a legteljesebb bizonytalansággal néztek. Csongrád város vezetőtestülete számolva az elkövetkezendő nehézségekkel, 1931. november 6-án megtartott rendkívüli képviselő-testületi közgyűlésen azt javasolta, hogy a fenyegető téli nélkülözések átvészelésére a földművelésügyi miniszter 92.200/1931. sz. rendeletében foglalt feltételek mellett a képviselő-testület a város ínségesei részére 1800 mázsa búza kiutalását kérje, és a búza árának 10.800 P értéket kitevő összeg megtérítésért vállaljon kötelezettséget.

64 A bizonytalan helyzetből adódóan a megye kubikosainak forrongása nemhogy nem szünetelt, hanem egyre elszántabban folytatódott. 1931 decemberében a tűrhetetlenné váló körülmények miatt Mindszenten a kubikosasszonyok is megmozdultak. Mintegy 70—80 Szent Imre-telepi asszony a főszolgabíró hivatalában megjelent és elpanaszolták, hogy kenyér nélkül vannak, családjuk éhezik. Az asszonyok azt is előadták, hogy már korábban a község elöljáróságához fordultak hasonló panasszal, de azt a választ kapták, a segélyezés csak 1932. január 1-jén kezdődik meg. A megijedt főszolgabíró az asszonyok megmozdulása láttán utasította a község főjegyzőjét, hogy a nincstelen kubikoscsaládokon haladéktalanul segítsen.

65 Csongrád megyében a földmunkások, kubikosok helyzete ekkorra odáig süllyedt, hogy egyes helyeken sem elegendő élelmük, sem pedig tűzrevalójuk nem volt. Erre bizonyíték Mindszent elöljáróságának az az intézkedése, amikor 1932. február 16-án átiratot intézett a Körös—Tisza— Marosi Ármentesítő és Belvízszabályozó Társulat mindszent—báboczkai szakaszának igazgatóságához, arra kérve, hogy azoknak a kubikoscsalá58