Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

arra ösztönözte a megye kubikosságát, hogy tovább folytassa a küldöttségjárást. Júliusban a szegvári földmunkások küldöttsége kereste föl a főispánt és előadta, hogy a községben 500 ember áll munka nélkül, akik halaszthatatlanul kenyérkeresetre várnak.

46 1930 szeptemberére a kubikosok munkanélkülisége eddig nem látott méreteket kezdett ölteni. A megyében a tárgyalt időszakban 5320 állás nélküli kubikos volt. Ebből a kiskundorozsmai járásban 1150, a mindszenti járásban 640, a csongrádi járásban 530, Csongrádon 1500 és Szentesen ugyancsak 1500 fő.

47 A munkanélküliség arányaira való tekintettel nem véletlen, hogy a válság mindjobban kezdett elmélyülni és 1930. szeptember 1-jén a Horthy-korszak leghatalmasabb munkás megmozdulásához vezetett. Budapesten nagy tömeg tüntetett az Andrássy úton és a hősök terén.

48 Ezen a napon viszont nemcsak a főváros munkássága mozdult meg, hanem a vidék munkásai, földmunkásai és szegényparasztsága is fellépett a kialakult helyzet ellen. Például a csongrádi kubikosok a munkanélküliséggel szembeni elégedetlenségüket szeptember 1-jén néma tüntetéssel fejezték ki.

49 A Szentesi Hírlap 1930. szeptember 2-án megjelent számában pedig az olvasható, hogy „Szentesen aránylag nyugodtan és minden nagyobb incidens nélkül ment el a kritikus hétfői nap. A rendőrség már vasárnap megtette a szükséges óvintézkedéseket és megkezdte a készenléti állást". A tudósítás szerint a rendőrség előzetesen felszólította a munkaadókat, közöljék munkásaikkal, akik szeptember 1-jén elhagyják munkahelyüket és a tüntetésen felvonulnak, azokat állásukból azonnali hatállyal elbocsátják. A rendőrség preventív intézkedése ellenére, a szentesi munkásság, a kubikosság szervezkedett a tüntetésre. A rendőrök a felvonulásra készülődő munkásokat előbb a munkásotthonban, majd a Kossuth téren feloszlatták. Ez utóbbi helyen 14 ember nem engedelmeskedett: nem voltak hajlandóak elhagyni a teret, sőt a távozó munkásokat is arra szólították fel, hogy szálljanak szembe a rendőrökkel. Ezeket a munkásokat végül is izgatásért a rendőrkapitányságra kísérték be. délutánra az előállítottak száma már 21 főre emelkedett, majd megkezdődött a kihallgatásuk. A letartóztatottak érdekében délután fél ötkor Ambrus Albert vezetésével szakszervezeti küldöttség jelent meg Jánoska Tibor rendőrfőtanácsos előtt, kérve azok szabadlábra helyezését. A rendőrtanácsos a küldöttség kérését azzal utasította el, hogy a lefogott munkások ellen az eljárás folyamatban van, s csak ügyük tisztázása után dönthetnek további sorsukról. A rendőr kihágási bíró a letartóztatottak közül öt tüntetőt meg nem engedett felvonulás előkészítéséért és a rendőrökkel való szembeszegülésre biztatásért elzárásra, tizenhárom embert 10—20 pengős pénzbírságra ítélt. Két személyt elengedett, és egynek az ügyében az eljárást folyamatba tette. A szeptember 1-jei megmozdulásnak Szentes város Szakszervezeti Bizottsága különös fontosságot tulajdonított, ezért azokat a munkásokat, akik a tüntetésen nem jeletek meg, elítélte, megrótta.

50 A szeptember 1-i tüntetések után a kubikosok munkájuk során ahova csak eljutottak, ott igyekeztek a munkanélküliség és az államhatalom ellen a hangulatot még izzóbbá tenni. Ezt a megállapítást igazolja Veszprém megye főispánjának 1930. október 15-én kelt átirata is, amelyben közölte Csongrád megye főispánjával, hogy a csongrádi kubikosok, de különösen a mindszentiek ott, ahova mint munkavállalók eljutnak, „a legszélsőségesebb forradalmi hangulatot" igyekeznek a lakosság körében teremteni. Különösen feltűnő — írja a főispán — a „munkásoknak meggyőződéses vallástalansága és hazafiatlansága. Azokat a községbelieket, akik templomba járnak, kigúnyolják, a haza fogalmáról pedig azt hirdetik, hogy ott van, ahol a kenyeret adják, ha ezt a helyet Moszkvának hívják is."

51 Ezért a magatartásukért a kubikosok sokat lakoltak. Veszprém megye főispánja is ekként fejezte be átiratát: „Jó lenne a munkásoknak (mármint a kubikosoknak — B. Gy.) tudomására hozni, hogy idegen helyre jutva ne politizáljanak... Ezzel ugyanis csak azt érhetik el, hogy nem fogják őket alkalmazni."

52 A kubikosok életviszonyainak 1930 őszére bekövetkezett nagyarányú hanyatlása a különböző 46 Molnár László: Csongrád megye... 47 Uo. 48 A magyar forradalmi munkásmozgalom története. Bp., 1972. Kossuth Könyvkiadó, 278. I. 49 CSML/SzL CsVPI 38/1930. sz. 50 Bartha László—Gecsényi Lajos—Schneider Miklós: I. m. 116. I. 51 CSML/SzL Csongrád megye főispánjának bizalmas iratai 7/1931. sz. 52 Uo. 55