Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Balázs György: a gazdasági válság hatása a csongrád megyei kubikosok életkörülményeire (1929-1933)

Szövetsége csongrádi csoportja 1930. január 6-án tartotta évi rendes közgyűlését, ahol foglalkoztak a város kubikosainak egyre rosszabbodó gazda­sági helyzetével. A gyűlésen felszólalt Domokos Rókus, és beszédében rámutatott arra, hogy a megkisebbedett országban a kubikosok létszáma szinte megtízszereződött, a munkalehetőségek pedig fokozatosan csökkentek. Továbbá élesen bírálta, hogy a kormány által a földmunkák végez­tetésére előirányzott összegek felhasználását sem ellenőrzik megfelelően. Domokos ezzel a kijelen­tésével felhívta a figyelmet a visszaélések elköve­tésének a lehetőségeire, illetve azok megakadá­lyozására, a kubikosság érdekeit tartva szem előtt. Végül arra kérte a városi képviselő-testület mun­kásképviselőit, hassanak oda, hogy a városban előforduló közmunkákat ne idegen munkások kap­ják meg, 33 — tekintettel arra, hogy Csongrádon is számos olyan munkás élt, akik munkaalkalmakra vártak. A főispán a megyében uralkodó helyzetről 1930 februárjában jelentést tett a kormány elnökének. Tájékoztatta, hogy Csongrádban 16.000 kizárólag földmunkával foglalkozó kubikos él, s számuk családtagjaikkal együtt eléri a 60.000-et. További sorsuk attól függött, hogy a kormány tavasszal indít-e földmunkát, ahol ezek az emberek megél­hetésre találhatnak. A megye kubikosainak élet­körülményét nagyban súlyosbította az a tény is, hogy az ármentesítő társulatok a folyamatban lévő munkálatok végeztével — munka hiányában — elbocsátották őket. A Körös—Tisza—Marosi Ár­mentesítő és Belvízszabályozó Társulat is a mun­kálatok befejezésével az ott dolgozó 409 kubikost tovább nem alkalmazta. A mindszenti járás főszol­gabírója a főispánnak küldött jelentésében ezzel kapcsolatosan megjegyezte, „Ha kiadósabb mun­kaalkalom nem nyílik, ez a fenyegető legsötétebb jövő képét vetíti már elénk." 34 Ugyanis a munka­alkalmak hiánya elkeseredett hangulatot váltott ki a kubikosokból, s ez az elöljáróságok aggodalmát váltotta ki, féltve hatóságuk területének közbiz­tonságát. A kubikosok gazdasági viszonyainak fokozódó romlása egyes országgyűlési képviselők figyelmét mindegyre jobban feléjük fordította. Aggodalommal szemlélték körükben a válság nyomán keletkezett feszült helyzetet, amely végül is arra az elhatá­rozásra sarkallta őket, hogy ínséges helyzetük miatt felemeljék szavukat. Dr. Steuer György, a kiskundorozsmai kerület országgyűlési képviselője a képviselőház 1930. február 19-i ülésén interpel­lációja során felvetette, van-e tudomása a keres­kedelemügyi és a pénzügyminiszternek arról, hogy Csongrád, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok és Pest vármegyékben 30.000 kubikos él, akiknek legalább kétharmad része munkanélküli. Felhívta a kormány figyelmét, ha a kora tavasszal, nem indítanak köz­munkákat — csatornaépítés, útépítés, gátjavítás stb. — abban az esetben az említett megyékben a kubikosok ezrei maradnak kenyérkereset nélkül. A tárgyalt időszakban Csongrád megyében Steuer adatai szerint Csongrádon 2000, Hódmezővásár­helyen 1200, Mindszenten 2000, Szegeden 1456, Szegváron 600 és Szentesen 300 kubikos állt munka nélkül. Ezek az adatok az országgyűlési képviselő szerint nem voltak pontosak, mert a statisztikai kimutatások feldolgozása ekkorra még nem fejeződött be, 35 feltételezhető tehát, hogy a közölteknél több' volt az említett munkanélküli munkások száma. Ha a megye kubikos településű falvait, városait lélekszámuk alapján vizsgáljuk, fény derül arra, hogy a helyzet Mindszenten és Csongrádon volt a legégetőbb, mert a lakossághoz viszonyítva ezeken a helyeken volt a legtöbb munkanélküli. A helyzet természetesen e tekin­tetben a felsorolt többi helyen sem tekinthető kielégítőnek. Az országgyűlési képviselő interpellációjára Mayer János földművelésügyi miniszter válaszolt, aki kétségbevonta, hogy Magyarországon a 30.000 kubikos 2/3 része kereset nélküli, majd ismertette az államnak a munkanélküliség enyhíté­sére tett intézkedéseit. Arra hivatkozott, hogy a kormány az utóbbi években 52 millió pengő köl­csönt folyósított a víztársulatok részére, s ezt az összeget csaknem teljes egészében a kubikosok keresete emésztette föl. Majd kijelentette, hogy ha a pénzügyminiszter az előzetes tárgyalásokon megígért összeget rendelkezésére bocsátja, abban az esetben a kubikosság helyzetén tovább lehet valamit enyhíteni. 36 Steuer felvetette az ügyben ér­dekelt minisztereknek, hogy az említett munká­sokon feltétlenül segíteni kell, ezt megköveteli az 32 Földmunkás és szegényparaszt... 806. I. 33 CSML/SzL Csongrád megye főispánjának bizalmas iratai 4/1930. sz. 34 Kiss László: I. m. Párttörténeti Közlemények, 1960. 4. sz. 134—137. I. 35 CSML/SzL SzFVSzI 1790/1930. sz. 36 Uo. 52

Next

/
Thumbnails
Contents