Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Bagi Gábor: Az apáti „kis kuruc háború"

1813 áprilisában az apáti tanács a „zenebona" megújítása miatt kért elégtételt a közgyűléstől.

28 Ekkor már tettlegességre is sor került. Április 20-án nemes Utassy András Ozorotzky vályogvető embereit „káromkodások közt munkájukból kivetette", hogy oda menjenek, ahol a nótárius földet váltott. Azzal is fenyegetőzött, hogy a Felvégre se menjenek, mert ott Dósa György agyonlövöldözi őket. A rá következő éjszaka ismeretlen tettesek Ozorotzky 2000 kész vályogját törték össze. Május 2-án Tajthy Máté az utcán támadta meg Ozorotzky kiskorú gyermekeit, hogy az apjuknak a városból távoznia kell.

29 A tanács április végén a lakosság nyugtalansága miatt kérte, hogy a perbefogottak ügyében már a következő törvényszéken hozzanak ítéletet. Ekkor ismertették az új mozgolódás élén álló Balajthy Tamás Mátyás, Utassy András, Tajthy János, Borbás András, valamint Kiss Ferenc és András kerületi megintését is. Utassy Ozorotzky vályogvetőinek el kergetése vei kapcsolatban megjegyezte, hogy többre becsül egy cigányt, mint a nótáriust. A vasraveretést csak nemesi volta miatt kerülte el.

30 A folytatódó titkos gyűlések miatt a tanács kérte Vecsei Károly ügyvéd és Fehér József jurátus Kerületekből való kitiltását, kikkel Tajthyek Apátin többször tanácskoztak.

31 Végül a hivatalos Ítélet 1813. június 3-án született meg. Ez Tajthy István 1805. december 22-i megmozdulását is felemlítve az előző évi eseményeket taglalta. A sorozatos lázítási bűntettek nyomán Tajthyra kimondták, hogy az „Fekvő és Ingatlan Javainak megbetsülése és ki fizetése mellett Jász-Apáthi Várossabúl és Határabúi ezennel ki tilltatni és kiköltöztetni rendeltetik". Tajthy Mátét testvére segítéséért fél esztendei rabsággal büntették, Dósa Györgyöt ugyancsak fél évre, míg Pált három hónapra Ítélték. Három hónapot kapott Utassy Pál, míg Szabari István, Nagy Imre és Bárdos Mihály a már letöltött büntetésük mellé 30—30 pálcát szenvedtek el. Többeket ugyancsak megpálcáztak, a Dósakat pedig a nádor a közgyűlés előtti szigorú megrovásra ítélte. A Nádor Törvényszék utóbb az Ítéletet annyiban módosította, hogy a fő felbujtó Tajthy István büntetését 2 28 Uo. Jk. ker. kgy. jkv. 1813. ápr. 24. 277. p. 743. sz.; Uo 29 Uo. Jk. Ker. kgy. jkv. 1813. máj. 10. 329. p. 846. sz.; Uo. 30 Uo. Jászapáti, tan. jkv. 1813. ápr. 25. 11. p. 162. sz. 31 Uo. Jk. ker. kgy. jkv. 1813. jún. 11. 448. p. 1165. sz.; Uo 32 Uo. Jk. Ker. Büntető Perek, 3. köt. 16. füz. 1. sz. 33 Uo. Jk. Ker. kgy. jkv. 1814. jan. 1. 290. p. 2. sz. 34 Uo. 3. sz. éves — Szegeden eltöltendő — fogságra változtatta.

32 Máig tisztázatlan, hogy Bollók Mihály apáti plébános milyen mértékig bonyolódott bele Tajthyek mozgalmába. Tény, hogy az év végén Bollók elküldte a tanács elleni panaszait a Kerületeknek. Ebben sérelmezte, hogy őt a tanácsbeliek békétlen embernek tartják, a közösség patronátusi jogainak megsértésével vádolják, s hogy a tanács korai kukoricatörésért is megintette. Előadta, hogy a templom építésére félretett pénzeket hanyagul kezelték, néhány szenátor a templombírót a tudta nélkül választotta, harangozóját kicsapatással, tiszte elvesztésével fenyegették, s hogy ezek a tanáccsal őt szándékosan össze akarják veszíteni. A tanács igen durván válaszolt. Utalt arra, hogy többek szerint Tajthyek ügye nem fajult volna el, ha a plébános, s Kálmán István szenátor a lakosokat nem bujtogatták volna békétlenségre. A patronátusi joggal kapcsolatban jelezték, hogy Bollók a tanács tudta és beleegyezése nélkül fogott építkezésekbe, s a közügyekbe is erőszakosan beleszólt. így a hevesiványi új földosztályra buzdította a lakosokat, a bíróválasztásba beavatkozott, az apáti tanácsot, s a Kerületeket országosan is hírbe hozta, rágalmazta. Balajthy Antal, majd Antal József főbírákat, mint „kedve ellen valókat" állandóan mocskolta, s az előbbi elleni csaknem prédikációt tartott. Antalt azzal vádolta, hogy a nótárius választotta bírónak, s nem a nép, míg Balajthynak azt üzente, hogy disznópásztornak sem jó, nem főbírónak. Tajthyékat állítólag azzal biztatta, hogy ő is fel fog szólalni érdekükben a főhivataloknál. A tanácsot rágalmazó Stankovics Ferenc harangozót a tanács hét év óta tartó „motskolódásaiért" többször is kicsapatással fénye- gette. A válasz szerint felesége is hasonló módon lázított a tanács ellen, főleg mikor azok férje tiszt- ségébe Bécsi Flóriánt kívánták helyezni. Különö- sen ízléstelen és elgondolkodtató az a megfogal- mazás, mely szerint Bollók plébános a harangozó nejével mint férj és feleség élt együtt, sőt magzat- elhajtásra is kitanította.

33 A Bollók által felhozott vádak nyomán mindazonáltal a tanács a szenáto- rokat eltiltotta, hogy a plébánostól vagy mástól felében földeket béreljenek.

34 Jászapáti, tan. jkv. 1813. ápr. 21. 109. p. 162. sz. jún. 5. 417. p. 1081. sz. Jk. Ker. Büntető Perek, 3. köt. 16. füz. 1. sz. 34-