Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Gulyás Éva: Szent György középkori kultusza és legendája a néphagyományban
zogányos gyermek, Vizi Péter és Vizi Pál, Két testvér, Vörös vitéz, Igazság és Hamisság, A leánytevő sárkány, Fordítottfejű János, Sárkányölő királyfi, Veresálnok vitéz stb. A népmesei változatokban a sárkánnyal való harc még számos mesei motívummal gazdagodhat, pl. a segítő állatok megjelenése, az álhős feltűnése, a nyelvkivágás motívuma és mások. A népmesei sárkány alakja is módosul, a hősnek hét, tizenkét stb. fejű sárkányt kell legyőznie, amivel elnyeri méltó jutalmát, a királylány kezét. A sárkány erejének a leány övével való megtörése, illetve a leány közreműködése a sárkány legyőzésében szintén jellegzetes mesei motívum: „...oldd le húgom az övedet, és vesd a sárkány nyakába, hogy végképpen megtörhessem az erejét, György össze is szorította vele a sárkány torkát, majd a lány kezébe adta, hogy az öv végénél fogva ő vezesse a szörnyeteget a városba." (L. 4. kép.) Ez a motívum szerepel pl. a szent László legendában is, ahol a lány segít a kun vitézt lerántani a lóról és megsebesíti az Achilles-inát. A lánymentés mindkét esetben a lány segítő közreműködésével történt. 89 Az a hiedelem, hogy a tavak mélyén sárkány lakozik, és tüzes, mérges leheletével környezetét pusztítja, vagy betegséget áraszt maga körül, szintén olyan mesei motívum, mely különböző formai változatokban ugyancsak széles körben ismert. 90 Népünk képzeletét mindenkor foglalkoztatta a sárkányok, sárkánykígyók félelmetes alakja. Bosnyák Sándor jegyezte fel a bukovinai székelyeknél a sárkányhoz fűződő népi képzeteket: „Sárkány volt a régi világban, Szent György lovag is megölt egyet. A sárkánynak van két szárnya, két lába és hosszú, vastag farka. A feje hasonlít a krokodiluséhoz. Lángot fúj ki az orrán és a száján. A teste pikkelyes, mint a halé. Barlangokban, kutakban és erdőkben él." 91 Solymossy Sándor hívta fel a figyelmet arra, hogy népünk, de hosszú ideig a természettudósok is komolyan hitték, hogy a tavakból, barlangokból, folyók medréből előkerült nagyméretű csontok sárkányok csontjai voltak. 92 A Tudományos Gyűjteményben Jászapáti leírásában olvashatjuk, hogy a jászapáti templom bejáratához közszemlére kitették a környéken talált „sárkánycsontokat". Tasnádi Kubacska András sok figyelemre méltó történetet lejegyzett ezzel kapcsolatosan az elmúlt korok sárkányképzeteiről. 93 A sziklák, barlangok hasadékaiból áradó kellemetlen bűzt, illetőleg az innen kiszálló mérges rovarokat, legyeket is a sárkány alakjával kapcsolja össze a népi képzelet. A kolumbacsi sziklahasadékról mesélik, hogy „midőn a király beteg leánya üdülést keres a völgy forrásánál, egy sárkány rohan rá és kíséretére. György vitéz a jajveszékelés hallatára ménével neki ugrat, s leteríti a sárkányt, levágott fejét a kolumbacsi szikla egyik hasadékába veti. Évenként azonban innen szállnak ki most az ártalmas kolumbacsi legyek a sárkány rothadó torkából"— írja Ipolyi Arnold. A Báthori-mondák főhőse is sárkányölő vitéz. A Báthori család címerében sárkánykígyót és három sárkányfogat láthatunk (8. kép). Ennek kapcsán mesélik, hogy a Báthoriak egyik őse, a Gutkeled nemzetségből származó Báthori Vid (vagy Opus) „egy ecsedi lápban tartózkodó sárkánnyal harczra kelt, és azt megölte." 94 Dankó Imre a Hajdúságban, illetve a sárkányölő hős nevét viselő és fenntartó Hajdúvid környékén és Nyírbátorban talált rá a mondára, majd a szatmári falvakban is felgyűjtötte. 95 A szatmári változatok érdekessége, hogy Bethlen Gábor erdélyi fejedelmet tekintik a sárkány megölőjének. A történetbe a szatmári falvak (Mérk, Vállaj, Csalános) névetimológiáját is belevette a nép. ,A rendkívül erejéről nevezetes Bethlen Gábor fejedelem az Ecsedi-lápban lakó sárkányt Mérknél felmérgesíti, Vállajnál vállba döfi, Csalánosnál pedig a csalánosba dobja." 96 Ismeretes történeti mondáinknak az a sajátossága, hogy e gy _e 9y mondai történetet a környéken ismert uralkodó vagy hadvezér alakjához kötnek, mint jelen esetben a Tiszántúlon rendkívül népszerű Bethlen Gáborhoz. 97 A Báthori-monda népszerűségét mutatja, hogy 89 L. Solymossy S. é. n. 203. 90 A vízőrző szörny a sárkányölő vitézzel egy mesetípusba tartozik, mivel ahol sárkány lakozik, ott többnyire feltűnik a mesehős, aki elpusztítja és megszabadítja a várost. L. Kovács Á. 1981. 4. 402 .3 91 Bosnyák S. 1977. 6. 145. 92 Solymossy S. 1931. 117. 93 Tasnádi Kubacska A. 1958. 94 Erdész S. 1965. 4. Az idézet Kővári László: Erdély nevezetesebb családai. Kolozsvár, 1854. c. munkájából való. 95 Dankó I., 1973. 325—331., valamint Uő. 1975. 269—272. 96 Dankó I. 1975. 271. 97 Erdész Sándor is több Báthori mondát gyűjtött és nem csupán a sárkányölő hősről. A kígyókultuszról írt munkájában kitűnően összefoglalta az Ecsedi láp sárkányáról szóló történeteket, hiedelmeket. Azt írja, hogy „a hiedelemmondákban előforduló többfejű mocsári sárkányról, illetve az Ecsedi lápban élő többfejű sárkányról szóló történetek eleve a vízőrző 201
