Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Szabó László: A paraszti munka méltósága

része is, sőt éppen arra az eredményre jutottam a hetvenes-nyolcvanas évek adatai alapján, hogy egész társadalmunk úgymond el parasztosod ott. A városba szakadt, még a falu eleven közegében élt emberek munkaerkölcsüket, a munka megbecsülését, a munkavégzés pontosságát mint erényt vitték magukkal, s tették egyéni vagy kisközösségi normává. Amint a városban lehetőség nyílott kis telkek megszerzésére, ők voltak azok, akik virágzó kertövezeteket, úgymond hobbitelkeket hoztak létre, s hivatali vagy egyéb munkájuk után idejük nagy részét fák telepítésével, veteményesek megmunkálásával a család jobb életvitelére, sőt piacra is termelve töltötték el. Ugyanúgy paraszti módra dolgozva, mint korábban. Másfelől ott voltak falun a honnmaradottaknak az engedélyezett háztáji gazdaságok, amelyek gyakorlatilag meghosszabbították — egyben népgazdasági szempontból hatalmas értéket is termelve — a paraszti létet. A parasztság természetesnek vette az újításokat ugyanúgy, mint korábban. Az egy holdas háztájin fóliázott, a jószágtartásban hasznosította a tápot, s ezzel — hogy csak két példát idézzünk — kis területen is jelentős eredményeket ért el. Aki nem így gondolkodott, az élt más korábbi lehetőségekkel: idősektől több hold háztájit árendált, s ezen termesztett takarmányt a bikának s más hizlalt jószágnak. Voltak vidékek, ahol a háztáji a hagyományos növények intenzív termőterülete lett (pl. fűszerpaprika, hagyma, gyümölcs). Több helyen a téesz ismerte fel ennek jelentőségét, s szervezte meg a régi feles-harmados módra bizonyos növények termesztését (paprika, paradicsom, hagyma). Miközben megszántotta, elültette gépileg a növényt, a gondozást családokra bízta. Érdekes módon az egyes udvarokban halomba rakott hagymák tisztítása során felelevenedtek a tengerihántás, szilvamagvalás és más társasmunkák egykori Apáczai Csere János 1977 Magyar Encyclopaedia. Bukarest Bálint Sándor 1981 A hagyomány szolgálatában. Budapest Bodrogi Tibor 1961 Lewis Henry Morgan. In: Morgan, L. H.: Az ősi társadalom. Budapest 1962 Társadalmak születése. Budapest n hagyományai is, persze újabb dalokkal, anekdotáky kai, viccekkel. Mindebből nem következik az, hogy \ a régi falu, közösségi élet, a paraszti munkait szervezet és munkaerkölcs feltámasztható. Amikor - napjainkban nincs meg a téesz biztos jövedelme, k amikor nem kiegészítő jövedelem a háztáji, nehéz V elképzelni, hogy hasonló folyamat a létért folytatott s küzdelemben megismétlődhet. b 5.2. A népi (paraszti) kultúra variációkban él. A k nemzeti kultúra variációi a táji kultúrák is. Fontos k kérdés ezért az, hogy a munka- és üzemszervezet - a létező szocializmus korában hozott-e létre táji a vagy közösségi variációkat. Részletező tanulmány a e kérdésről nincsen, ám ilyen vizsgálatot végezT tem. Megállapítható, hogy megindult a variálódás. fi A szövetkezetesítés homogénizálást jelentett, de - mert nem mindenütt volt ugyanaz az alap (nagy- birtok, mezővárosi közösség, jobbágyi jellegű és \ mentalitású közösség, egykori szabados területek), t más arculatú szövetkezetek jöttek létre. Másfelől T egy generális rendelkezést sohasem hajtanak egy:, formán végre, még a legerősebb diktatúrákban s sem. Bács-Kiskun, Hajdú-Bihar vagy Nógrád mei gye szövetkezetesítése másképpen ment végbe, s - más szövetkezetek is jöttek létre. A név lehetett i ugyanaz: termelőszövetkezet, ám a gyakorlat met rőben más a történeti okok s a végrehajtás miatt. - Hasonlóan a háztájik is a régi helyi hagyományokat követték, s igyekeztek új körülmények és a feltételek között hasznosítani a régi tudást. Az új 3 táji változatok — akár téesz szintjén, akár a - háztájikban vagy hobbitelkeken — megpróbálták a régi tudást, az egykori hagyományokat követni. Ez - pedig a parasztság, a paraszti kultúra jelenlétét és - életképességét is jelezte. Ez a folyamat nem telje- sedett be, hiszen a rendszerváltással végeszakadt, - s csak jósolhatnánk, hogy mi lett volna, ha... Csóka J. Lajos 1969 Szent Benedek fiainak világtörténete. I—

II. Budapest Fél Edit 1940 A társaságban végzett munkák Martoson. NÉ. XXXIII. Fukász György 1971 Munka, technika, kultúra. Budapest 1980 A munka esztétikája. Budapest 1983 A munka kultúrája. Budapest Irodalom 152