Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Horváthné Kispéter Zsuzsanna: Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek néhány jellegzetessége nyelvészeti szempontból

informatív erejük a ragadványnév+családnév+ke­resztnév+tanyája szerkezetű neveknek van. Ebből a típusból a kunszentmártoni névanyagban 9 szerepel, a jászapátiban egy sem. Néhány példa: Pipás Kovács Lajos tanyája, Sánta Árva Pista tanyája, Fékezű Szabó Jóska tanyája, Bendő Nagy László tanyája stb. Viszont Jászapátin találtam egyetlen példát arra a szintén négyelemű név­típusra, amelyben a ragadványnév a család- és a keresztnév közé ékelődött: Andrási Göcő Miklós tanyája. Jászapátin nem, Kunszentmártonban azonban 8 esetben találkozunk ragadványnév+családnév+ta­nyája szerkezetű nevekkel: Saroglyás Kovács ta­nyája, Zsarnok Gulyás tanyája, Csémpeszájú Szabó tanyája stb. Egy tanyanév pedig a -né asszonynévképző révén négyeleműre bővül e típusban: S/77/ Kisné tanyája. A két település névanyagában közel azonos számban van jelen a ragadványnév+kereszt­név+tanyája névtípus. Jászapátin Laos (Lajos) ragadványnéwel alakult több tanyanév: Laos Jani tanyája, Laos Barna tanyája, Laos István tanyája, Laos Imre tanyája, sőt: Laos Laos tanyája, de érdekes még a Kétszer Péter tanyája név is. Néhány kunszentmártoni példa: Vak Marci tanyája, Csorba Miska tanyája, Mézes Lukács tanyája, Piti Pál tanyája stb. Végül megemlítem azt a sajátos szerkezetű névtípust, amelyben a tanyája alapelemmel a puszta ragadványnév alkot birtokos szerkezetet, és amelyre két példát találtam Kunszent­mártonban: Kakas tanyája, Pohos tanyája. A tanyája alapelemmel alakult tanyanevek utol­só csoportját az ún. közszói névkiegészítő elemet tartalmazó nevek alkotják. Ezek azért tarthatnak számot a helynevekkel foglalkozók érdeklődésére, mert informatív erejük jóval nagyobb, mint a tulaj­donosoknak csupán a „hivatalos" nevét tartalmazó tanyaneveké. A névkiegészítő adta információs többlet a ragadványneveket tartalmazó tanya­nevekhez teszi hasonlatossá őket. Jászapátin mindössze három, míg Kunszentmártonban tíz névkiegészítőt is tartalmazó tanyanevet találtam. Leggyakoribb a családnév+névkiegészítő+ta­nyája sorrend ezekben a nevekben, bár az apáti nevek között csak egyetlen ilyen típusú akadt: Kocka ügyvéd tanyája. A kunszentmártoni nevek­ben is leginkább foglalkozást jelölő névkiegészítőt találunk: Dobó bíró tanyája, Szabó cukrász ta­nyája, Kardos hentes tanyája, Takács botos tanyája, Turcsányi tanár tanyája stb., de akad egyéb jelentésű névkiegészítő is a nevekben: Busái gyerek tanyája, Dévánszki testvérek tanyája. A háromelemű nevek között ritkább az a típus, amelyben a névkiegészítő elem megelőzi a család­nevet, bár Apátin a három névkiegészítőt tartal­mazó név közül kettő ilyen: Idős Rákosi István tanyája, Idős Horvát Gábor tanyája. Az egyetlen kunszentmártoni példa méltóságnevet tartalmaz: Tekintetes Kis tanyája. Szintén a kunszentmártoni névanyagból való az egyetlen névkiegészítővel alakult négyelemű név: Ambrus Pista bácsi tanyája. A tulajdonos nevével alakult tanyanevek másik jellegzetes, de az előzőnél jóval kisebb rész­rendszerét a tanya, illetve a tanyák alapelemet tartalmazó nevek alkotják. Közülük a leggyakoribb típus a családnév+tanya szerkezetű kételemű név, például Bőtyi-tanya, Nemoda-tanya, Nagypá-tanya (Jászapáti), illetve Majzik-tanya, Habranyi-tanya, Palágyi-tanya (Kunszentmárton). Ez a típus Kun­szentmártonban csaknem kétszer nagyobb száza­lékos arányban (15,62%) szerepel, mint Jászapátin (7,78%). Csak elvétve fordul elő — egyetlen kunszent­mártoni név képviseli — e típus keresztnévvel bővült alakja: Gulyás József-tanya. Ez érthető is, hiszen a családnév és keresztnév alkotta kap­csolat mellett rendesen a tanyája alapelem szere­pel a tanyanevek legnépesebb főtípusában. A tanya alapelem mellett ragadványnév is sze­repelhet a tanyanevekben. Kisszámú előfordulást (3) mutat Kunszentmártonban a ragadványnév+ családnév+tanya kapcsolat, például Öreg Pétyus­tanya. Gyakoribb a puszta ragadványnév+tanya szerkezet a nevekben, például Csanyi-tanya, Mogyoró-tanya, Mitérke-tanya (Jászapáti), illetve Bodri-tanya, Balga-tanya, Pípás-tanya. Lúbőr­tanya, Szürkelovas-tanya (Kunszentmárton). Ezek a nevek ugyanúgy kételeműek, mint a puszta csa­ládnevet és a tanya elemet tartalmazó alaptípus. Ebben a csoportban két sajátos, megkülönböz­tetésül számot is tartalmazó tanyanevet találtam a kunszentmártoni névanyagban. Az egyik négy­elemű: Kovács Dénes-tanya kettő, a másik három­elemű, és a tulajdonos ragadványnevet tartal­mazza: Pípás-tanya kettő. Valószínű, hogy egy­azon tulajdonos tanyáit különítették el e sajátos, a hivatalos névadásra emlékeztető módon a kun­szentmártoniak. A tanyák névrésszel jellemzően a tanya név­elemet tartalmazó nevekhez hasonló típusú kételemű nevek alakultak ki, ezek egy kivételével a tulajdonos családnevét tartalmazzák. A jászapáti 138

Next

/
Thumbnails
Contents