Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)

Horváthné Kispéter Zsuzsanna: Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek néhány jellegzetessége nyelvészeti szempontból

kokra teszik a tanyás települések kialakulását. Van, aki már a török kiűzése utáni időszakra teszi a települések határában az ideiglenes földművelő szálláshelyek megjelenését. Valószínűsíthető azonban, hogy maradandó tanyás települések csak a XIX. század második felében, a jobbágyóág megszűnte, a kisbirtokosok megjelenése, a földtulajdonviszonyok megszilárdulása után alakultak ki. A tanyanevek egyhangúsága ebből fakad tehát: az alföldi tanyarendszer kialakulása óta eltelt mintegy másfél évszázad — s tegyük hozzá, valójában egy évszázadról van szó, hiszen az utóbbi 50 évben nem a tanyanevek születése, hanem sokkal inkább (a tanyákkal együtt történő) pusztulása, elhalása volt a jellemző — rövid időnek bizonyult ahhoz, hogy ez alatt az idő alatt a tanyaneveknek változatos nyelvi formái alakuljanak ki.

8 A vizsgált települések tanyaneveinek szerkezeti típusait, ezek számát, az összes névhez viszonyított százalékos arányát az 1. táblázat tartalmazza. Ennek készítéséhez és a nevek elemzéséhez is felhasználtam Hajdú Mihály említett munkáját. A magyar tanyanevek jellemzően két névrészből, azaz két funkcionális szerkezeti egységből állnak.

9 Alapelemük a tanya mint földrajzi köznév vagy ennek birtokos személyjeles, illetve többes számú alakja: tanyája, tanyák, esetleg tanyái. Mellettük megkülönböztető funkciójú elemként leggyakrabban a tulajdonos neve, ritkábban foglalkozásának neve áll, de előfordul, hogy egyéb (az illető tanya funkcióját, más jellegzetességét jelölő) szavakat tartalmaz a tanyanév. Vizsgálódásaim során egyetlen egyrészes tanyanevet találtam, mégpedig a kunszentmártoni névanyagban. Itt egy volt tanya megnevezésére a Kulik-tanya „szabályos" kétrészes név mellett használatos (volt) a Kulitka név is. Az utóbbi talán játékos szóalkotás eredménye lehet: a tulajdonos vezetéknevét (Kulik) vonhatták össze a kalitka szóval, s így születhetett ez a már-már kuriózumszámba menő, szokatlan, egyrészes tanyanév. A két névrészt tartalmazó tanyanevekben a tanya földrajzi köznév vagy ennek valamely toldalékos alakja mellett meghatározó elemként leggyakrabban a tulajdonos neve áll. Az 1. táblázat első 24 sora kizárólag a tulajdonos nevével alakult tanyanevek változatos szerkezeti típusait tartalmazza. Jászapátin ilyen a tanyanevek 99,29%-a, Kunszentmártonban pedig 92,19%-a. Amint a 8 Hajdú M. i. m. 8—9. 9 Hoffmann I. i. m. 43. táblázatból is leolvasható, nem minden szerkezeti típus található meg mindkét településen. A két névrészi tartalmazó nevek természetesen kettőnél több névelemből is állhatnak. Az 1. táblázat első sorából kiderül, hogy a leggyakoribb tanyanévtípus (Apátin az összes tanyanév 80,42%-a, Kunszentmártonban 53,15%-a) háromelemű: a tanyája alapelemet a tulajdonos családos keresztneve egészíti ki: Tajtyi Laos tanyája, Balatyi Barna tanyája (Jászapáti), illetve Habranyi Mátyás tanyája, Szirom János tanyája (Kunszentmárton). Ebben a névtípusban néha a keresztnév becézett változata szerepel, Jászapátin például efféle nevekben: Menyhárt Ferko tanyája, Kis Faja tanyája, Karkus Zsiga tanyája, Lóci Zsiga tanyája, Szabari Zsiga tanyája. (Érdekességképpen jegyzem meg, hogy bármely jászapáti földrajzinévfajtában az utóbbi keresztnév Zsigmond alakban sohasem fordul elő, kizárólag a fenti becézett változata használatos.) Kunszentmártonban ebben a névtípusban viszonylag gyakoriak a női neveket tartalmazó tanyanevek: Józsa Erzsike tanyája, Sári Boris tanyája, Bényó Juli tanyája, Bíró Julika tanyája stb. A tanyája alapelemmel alakult egyéb nevek közül néhány típus csak a kunszentmártoni névanyagban szerepel, ott is kis számban. Háromelemű nevet eredményez a tanyája/tanyái alapelem előtt a családnév -né asszonynévképzővel vagy többesjellel bővült alakja: Gödönné tanyája, Kurucok tanyája, Pugnerok tanyája, Szabadosok tanyája, illetve Szabók tanyái. Az -ék képző pedig négyeleművé bővíti az alábbi tanyanevet Berta Jóskáék tanyája. Önmagában a családnév jellemzően a tanya alapelem mellett jelenik meg. Mint látni fogjuk, ez a második leggyakoribb tanya név-szerkezeti típus mindkét településen. Kunszentmártonban azonban előfordul három olyan név, amelyben a családnevet a tanyája alakváltozat követi: Kis P. tanyája, M. Kovács tanyája, K. Farkas tanyája. Érdekes azonban, hogy ebben a típusban a tulajdonos családneve mellett található egy névkiegészítő elem is. A tanyanevek jóval kisebb számú elemből álló, ám annál érdekesebb részrendszerét képviselik a ragadvanyheveket (is) tartalmazó névalakulatok. A motivált ragadványnév megjelenése igen színes, hangulatos névtípusokat eredményez. Legnagyobb 137