Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
Horváthné Kispéter Zsuzsanna: Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek néhány jellegzetessége nyelvészeti szempontból
érdekes magyarázatot fűztek az adatközlők. A Koplaló nevű határrészben száraz időben még a szöcske is koplalt. A Szőrfüves nevű határrész az ott tenyésző erős szárú növényről kapta nevét, amelyet az állat nem legelt. Végül egy olyan érdekes kunszentmártoni határrésznév, amelynek elsősorban alaktani arculata érdemel figyelmet: Túl a Körös. Ez a névutóval szerkesztett sajátos földrajzinév-típus az ország más területein is él, pl. Túl a Tisza 6 A határnevek közül mindkét település névanyagában a szántóföldek nevei találhatók meg legnagyobb számban. Ezekről azonban dolgozatom harmadik nagyobb egységében szeretnék részletesen szólni. A kertek, gyümölcsösök, szőlők nevei a talaj minőségének függvényében kialakult művelési ágaknak megfelelően igen kis számban vannak jelen a vizsgált anyagban. Legelők és legelőrészek nevei sem szerepelnek túl nagy számban, a bennük szereplő földrajzi köznevek változatossága miatt azonban említést érdemelnek. Apátin az állás, fenék, lapos, járás, legelő földrajzi köznevek mindegyikével alkottak legelőneveket, pl.: Nagy-állás, Balatyi-fenek, Vida-lapos, Vágó-járás. Az Ádán had legelője, illetve a Mihályi had legelője nevek pedig az egykori hadas település emlékét őrzik. Kunszentmártonban e névfajtában a legelő és a járás mellett a rét, a szék és a zug földrajzi köznév jelenik meg: Jaksori-legelő, Csordajárás, Kékes-rét, Hosszú-szék, Szeder-zug. Külterületi névanyagról lévén szó, a lakott területek nevei közül a vizsgált anyagban csak tanyanevek találhatók. Ezek részletes összehasonlító vizsgálatára külön szeretnék kitérni. A helynevek hetedik — egyben utolsó — csoportját az építménynevek alkotják Hoffmann István rendszerében. Természetesen ilyenek is találhatók a két település névanyagában, azonban viszonylag kevés számban. Ezek a földrajzi nevek a bennük található névrészek tekintetében sem túl változatosak. Például a középületek nevei közül csaknem valamennyi iskolát jelöl, s megkülönböztető elemként a határrész nevének -i képzős alakja szerepel bennük, pl. Jásza páti n: Alsó-nyomási iskola, Virágos! iskola, Vasáros-dőllőí iskola; Kunszentmártonban: Ugari iskola, Vékéri iskola, Jaksori iskola. Nagyobb számban képviseltetik magukat az utak, dűlőutak, vasútvonalak nevei, földrajzi köznévként azonban ezekben is jobbára csak az út vagy a dűlő jelenik meg. A kisebb építmények neveinek legtöbbje a határban felállított keresztek megnevezésére szolgál, ezeket leggyakrabban állíttatójának család- vagy ragadványnevével különböztetik meg egymástól. Kunszentmártonban a kereszt állíttatójának családnevével alakult a Juhász-kérészt név, de már ragadványnevet tartalmaz a Piti-kérészt, Apátin pedig a Sirkó-kérészt és a Dukszi-kérészt. Néha a határrész nevét foglalja magában a név, pl. Kunszentmártonban a Vékéri kérészt vagy a Jaksori kérészt. Jászapátin érdekes, egyrészes név egy határbéli kereszt jelölésére a Pléjézuska. Az eddigiekben a leggyakoribb névfajták tekintetében megkíséreltem egy vázlatos képet, áttekintést adni Jászapáti és Kunszentmárton külterületi földrajzi neveinek teljes állományáról. Bízom benne, hogy legalább töredékében sikerült felvillantanom e gazdag és változatos névanyag történeti, néprajzi és nyelvi értékeinek némely elemét. A továbbiakban elmélyültebb nyelvi elemzés alapján szeretném bemutatni két helynévfajta teljes rendszerét. 2. Mindkét település külterületi névanyagában a legnagyobb számban tanyanevek fordulnak elő. A Jászapátin összegyűjtött 424 tanyanév a külterületi nevek 65,74%-át adja, a kunszentmártoni 333 tanyanév pedig az összes külterületi név 41,67%-a. A tanyaneveknek a külterületi nevek összességéhez viszonyított arányában a két település között a különbség számottevő, mintegy 24%. Ez azzal magyarázható, hogy a kunszentmártoni helynevek megoszlása az egyes helynévfajták között jóval egyenletesebb, mint az apáti neveké, s ez a tény a tanyanevek és az összes nevek viszonyának kisebb százalékos arányát eredményezi. (Korábban már szó volt róla, hogy például a víznevekhez vagy a dombok, halmok neveihez a kunszentmártoni névanyagban jóval több név tartozik, mint az apáti nevek rendszerében.) Azonban a 333 kunszentmártoni tanyanév így is az ottani nevek legnagyobb számú részrendszerét adja. A tanyanév a többi földrajzi névhez viszonyítva is a legszürkébb, leginkább egysíkú helynévfajta, jelentéstani és szerkezeti szempontból egyaránt. Ennek történeti okai vannak, amelyekről bővebben olvashatunk Hajdú Mihálynak a jászsági tanyanevekről készült tanulmányában. 7 Erről itt röviden csak annyit, hogy a történészek különböző korsza6 Hoffmann I. i. m. 88. 7 Hajdú Mihály, 1989. 8—9. 135
