Szabó László – Tálas László – Madaras László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 10. (1997)
T. Bereczki Ibolya: Tárgyegyüttesek a Damjanich János Múzeum Néprajzi Gyűjteményében
1982 a korszakhatára a múzeumi gyűjteménygyarapítás második korszakának. Ebben az esztendőben vásároltuk meg Mezőtúron a Szőllősiféle hagyatékot. A tárgyegyüttest, ezen belül az egykori tulajdonos, Szőllősi Antal kovácsműhelyének tárgyait az örökösök először a Néprajzi Múzeum számára ajánlották fel megvételre. Molnár Mária és munkatársai az anyag megtekintése után lemondtak vásárlási szándékukról, csak néhány tárgyra tartva igényt továbbították az eladói ajánlatot számunkra. Bár a Damjanich Múzeum már rendelkezett egy teljes kovácsműhellyel Kunszentmártonból, mégis a megvásárlás mellett döntöttünk. Itt ugyanis nemcsak kovácsszerszámokról volt szó, hanem a kovácsmester érintetlenül hagyott teljes lakásberendezése, személyes használati tárgyai is együtt maradhattak. A teljes anyag mintegy 1500 néprajzi tárgyat tartalmazott. 1982 nyarán, Mezőtúron, a tárgyak eredeti helyén történt meg a beleltározás, Szabó László irányításával, Gulyás Éva, T. Bereczki Ibolya, valamint debreceni egyetemi hallgatók, Nagy Molnár Miklós és társai részvételével. Elsősorban raktározási gondok miatt kerestünk először Mezőtúron helyet a gyűjteménynek, azonban a következő esztendőben, a Túri Fazekas Múzeum megalapítása során más döntés született az együttes végleges sorsáról. Az eredetileg már külön leltárkönyvbe leltározott hagyaték tárgyait átadtuk a mezőtúri múzeumnak, gazdagítva annak induló tárgykészletét. Sajnos, a hagyaték megnyugtató tárolása egyelőre nem megoldott, s kiállításon történő bemutatására sem látunk közeli reményt. 1965 és 1982 között nemcsak mennyiségben, de minőségben is hatalmas gyarapodás jellemezte a néprajzi gyűjteményt. Ez alatt az időszak alatt 35 tárgyegyüttes került leltározásra (ebbe a számba nem tartozik bele a Szöllősi-hagyaték), tárgyszámuk összesen 3270 volt. A különböző típusú tárgyegyüttesek mindegyikét megtaláljuk ebbe az időszakban: Pócs Éva révén Tiszaszőlősről került be 367 darab tárgy, közöttük jelentős számú bútor, háztartási eszköz, cserépedény. Egy szolnoki kalapos műhely berendezése is gazdagította a múzeumot 1975-ben (Herczeg Barnabás műhelye 133 tárggyal, Kaposvári Gyula gyűjtése). Szolnok megye Néprajzi Atlaszának gűjtésekor, valamint a tiszai kutatóutak alkalmával Jászjákóhalmáról, Tiszavárkonyból, Nagyivánból, Tiszaderzsről, Tiszaföldvárról több tárgycsoportot vásárolt Szabó László és Gulyás Éva. 10 Szabó L, 1985. Külön kell szólnunk a tematikus tárgygyűjtés eredményeiről. A múzeum gyermekjáték- gyűjteményét Csete Balázs jászkiséri gyűjtése alapozta meg (1953-ban ajándékozta a múzeumnak a tanítványai által készített játékanyagot, amely beleltározásra 1968-ban került), ez 1973-ban a karcagi Kovács Imre pályázatának 107 darabos mellékletével egészült ki. Jelentős gazdagodást hozott az 1974-ben a Szabó László és Gulyás Éva által Zánkán rendezett gyermekjáték kiállítás tárgyi anyaga (256 tárgy), majd 1979-ben a tiszaföldvári Óvóképző Szakközépiskola diákjainak játékkollekciója. 10 Az 1970-es évek során számos népművészeti kiállítást rendeztek a múzeum néprajzosai, s e kiállításokon külön helyet kaptak a kortárs népi iparművészeti alkotások és a naiv művészek munkái. A kiállítás céljaira történő tárgyvásárlás jelentős számban gyarapította a gyűjteményt. Ugyanez mondható el az Alföldi Fazekas Triennálé legkiválóbb alkotásairól, amelyeket az akkori megyei tanács külön anyagi támogatásával tudott a múzeum megvásárolni. A korszak végén, 1980-81-ben új vonás jelent meg a múzeumi tárgygyarapításban: a magángyűjtőktől történő vásárlás. Két nagyobb együttes került ilyen módon a birtokunkba: az egyik dr. Sántha József gyűjteménye (134 tárgy), a másik Székács Tamásé (82 db, tiszafüredi vonatkozású tárgyait a Kiss Pál Múzeum őrzi). E gyűjteményeket jellemzi, hogy általában nem egy helyről, hanem egy nagyobb területről — például Nagykunság vagy Tiszafüred környéke — származnak. Köztük jelentős számú korai, datált, kiemelkedő népművészeti értékű tárgy található, s megvásárlásuk nem kis anyagi áldozatta! járt. Harmadik, utolsó korszakunkban, 1982 és 1995 között 18, 20 darabosnál nagyobb tárgyszámú együttes került a múzeumba. Közülük a legfontosabb az 1985-ös gyermekjátékkészítő pályázat anyag, valamint egy szolnoki csipkeverő műhely szerszámai és mintakészlete (351 darab, illetve 539 darab, gyűjtötte és leltározta Gulyás Éva és T. Bereczki Ibolya). Több, nem teljes hagyaték, de egy családtól származó jelentősebb tárgyi anyag került be Szolnokról (Hubay Miklósné, Móra Ferencné, Juhász Andrásné), Kenderesről (Lévai Imre), Tiszaderzsről (Papp Imréné, Hatvani Józsefné), Vezsenyről és Zagyvarékasról, egy kovács műhely Tószegről, egy kötélverő műhely Tisza100
