Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Csányi Marietta: Újabb adat kelet-magyarországi kora bronzkorunkhoz

elterjedt.

28 A lapos, korong alakú, közepén pontszerűen bemélyített bütyök rokonát, mely három edényen is előfordul (III. t. 1., VIII. t. 1, 2.), az egyik domonyi fazékon, a Somogyvár-körbe sorolt ajkai edényen valamint a Vinkovci-kultúra néhány edényén fedezhetjük fel (nagyobb, kör alakú mélyítéssel a közepén).

29 Az ismertetett kerámia négy fő típusba sorolható. 1. Fazekak, tároló edények. Valójában azonos forma különböző méretű változatai, a ieletanyag döntő hányadát alkotják.

30 Perem- és nyak-kiképzésük szempontjából változatos formában jelennek meg. Nem hiányzik a kollekcióból az ívelt nyakú, kihajló peremű típus, a „minden idők fazeka", vállban-nyakban ujjbenyomkodásokkal tagolt bordával vagy anélkül, füles vagy fül nélküli változatban. Az őskor folyamán mindvégig használatos, „elnyűhetetlen" edényfajta. (IV. t. 6., VI. t. 3, 9., VII. t. 4., XII. t. 3, 4. azaz: XV. t. 16., XVI. t. 1,3, 7, 15, 16.) E legkorábbi bronzkorban azonban ennek ellenére ritka, SomogyvárVinkovci-leletegyüttesekben még jobban előfordul, Makó-körben csak szórványosan.

31 A szomszédos Kosihy-Caka-csoportban terjedt el igazán.

32 Inkább jellemző egészen rövid, kihajló nyakú variánsa (II. t. 1, III. t. 1.)

33 A tiszakürti 4. gödör kétfülűnek rekonstruált példányainak (XII. t. 3, 4. azaz: XVI. t. 15, 16.) pontos mását találjuk meg a jánosszállási 18/a gödörben.

34 A hengeres vagy kónikus, ritkábban enyhén tölcséres nyakú típusok a korszak jellemző fazekai. Tiszakürtön is ezek vannak többségben (I. t. 1., II. t. 8., V. t. \—*., VI. t. 2, 5—8, 10., XII. t. 1., azaz: XV. t. 1, 7, 19, 20, 21—26.). Megfelelőikkel szép számban találkozunk Somogyvár-Vinkovci-környezetben,

35 Makó-területen a szomszédos Békés megyei anyagban lelhetők fel legközelebbi rokonai,

36 egyébként a Makó-fazekak és tároló edények kissé eltérnek tiszakürti darabjainktól.

37 Valamennyi példány közös vonása a duzzadt perem-kiképzés, mely a felsorolt analógiáknak is sajátja. Közülük az egyetlen ujjbenyomkodásokkal tagolt változat párhuzamait Szaván és Lánycsókon találjuk meg,

38 Makó-emlékanyagban ehelyett a bevagdosott perem-módozat ismeretes.

39 A korszakra jellemző széles szalagfülek, melyek ezen az edényfajtán is előfordulnak, elhelyezkedésük miatt érdemelnek külön említést. A peremből kiinduló változat (III. t. 1, XII. t. 3—4. azaz: XV. t. 8., XVI. t. 15—16.), bár általánosan elterjedt, nem túl gyakori. Megvan Makó-edényeken a névadó lelőhelyen és Domonyban valamint Mezőgyánban.

40 A Somogyvár-Vinkovci-kultúra területén a szavai leletek között túlsúlyban van,

41 Vinkovcin, Lánycsókon és Zók-Várhegyen azonban teljesen hiányzik. A közvetlenül a perem alatt kezdődő, vállra támaszkodó fül (I. t. 1., XII. t. 1., azaz: XV. t. 1., XVI. t. 17.) legszebb analógiáit a vinkovci telepen láthatjuk, a Somogyvár-körben előfordulók sokkal lejjebb kezdődő, inkább a nyakban ülő variánsok.

42 Kizárólag ez utóbbi fajták fordulnak elő a Makó-amfórákon is.

43 A közvetlenül a perem alatt kezdődő szalagfüllel a Makó-kultúra fazekain egyáltalán nem találkozunk, csak egy speciális vállon ülő változattal,

44 mely azonban Tiszakürtön hiányzik. 28 Ecsedy 1979, II. t. 2, 8, 11., II. t. 1, 2, 8, 11, 14., VIII. t. 2., IX. t. 3, 4. stb. 29 Kalicz 1968, V. t. 6.; Kalicz 1984, XXII. t. 10.; Bóna 1965, XIII . t. 1.; Dimitrijevié 1982, 5. t. 5. 30 A funkció szerinti szétválasztást a méret indokolja. Valójában a tároló edényként meghatározott példányok sem túlságosan nagyok. A csoportosítás szempontja az edények magassága volt: a 35 cm-nél magasabbak a tároló edények, 20—35 cm magasságúak a fazekek, az ennél kisebbek a csuprok. A bögrék, korsók között a határvonal a 15 cm-es magasság. 31 Dimitrijevié 1982, Abb. 7., 2, 7.; Ecsedy 1979, III. t. 3, 4., IV. t. 3; Kalicz 1984, XXII. t. 13.; Szénánszky 1987—1988, 8. kép 3—4. 32 Vladár 1966, 321. Abb. 31., V. 33 Kalicz, 1984, XXII. t. 7.; Dimitrijevié 1982, Abb. 7., 3. 34 Kürti 1971, 32. 7. 35 Ecsedy 1979, I. t. 8—9., II. t.7., III. t. 2., IV. t. 3,5—7., VI. t. 8, 11., VII. t. 4, 7. stb. uő: 1980, V. t. 1., IV. t. 2., VIII. t. 3.; Dimitrijevió 1982, Abb. 5., 15—16, 4—5, 20. 36 Szénánszky 1987—1988, 6. kép 4, 6, 9., 7. kép 1, 2., 8. kép 5. 37 Kalicz 1968, CXXVI. t. 4a, 4b, 7b. Utóbbi inkább a szűkebb nyakú amfóra-típus, mely a tiszakürti leletek közül teljesen hiányzik. 38 Ecsedy 1979, I. t. 9., VI. t. 11., VIII. t. 7.; uő 1980, IV. t. 2-^3., V. t. 4. 39 Kalicz, 1968, VIII. t. 13. 40 Kalicz 1968, II. t. 1, 4., VII. t. 2—4, 7—8.; Szénánszky 1987—1988, 9. kép 3., 10. kép 3. 41 Ecsedy 1979, III. t. 4., VI. t. 11., VIII. t. 6, 8. 42 Ecsedy 1979, IV. t. 6., VII. t. 7.; uő 1980, IV. t. 4. 43 Kalicz 1968, III. t. 12.; uő 1984, XXII. t. 14. 54