Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Béres Mária: A tátorján első leírása (Forrásfeldolgozás)

1609)

2 leírásából már ismerte a növényt, de szerette volna közvetlenül is tanulmányozni azt. HELL MIKSA udvari csillagásztól kért tátorján töveket, amikor az Egerbe utazott. Az általa küldött példányok sorsa azonban teljesen megrohadtak mire Bécsbe érkezett a küldemény. Szerencsésebb volt ENGELSDORFFER H. sebész által küldött példányok, amelyek épen megérkeztek, és a bícsi botanikus kertbe elültetve virágzatot és termést is hoztak. SEBEŐK ezeknek a botanikus kerti példányoknak az alapján készítette el a disszertációját. JÁVORKA S. (1932), majd később GOMBOCZ E. (1936) állításával ellentétben az is kiderül a disszertációból, hogy a tátorjánt SEBEŐK korábban nem ismerte. JÁVORKA S. előbb említett cikkében azt is egyértelműen állítja, hogy SEBEŐK S. törökszentmiklósi származású, s ezt a megállapítását számos későbbi irodalom is átveszi. Erre a következtetésére, szerzőnk Szentmiklósi előnevén kívül sem a disszertációban sem a törökszentmiklósi református egyház anyakönyvében nem találtam adatot.

3 Életéből csak az 1793—96. közötti időszakra van adat. A Nyíregyházi Református Szent Eklésia Matriculájában található a következő bejegyzés: „1793. 19-ik Juny Tttes Sz. Miklósi Sebeok Sándor Úr Tttes Szabolts Vrgye Ord. Physicusa 8-ik hetes Károly fia, tanítással búcsúztatván."

4 Ebben az időben tehát Szabolcs vármegyében dolgozott, amelynek székhelye ekkor Nagykálló volt. A másik forrásunk DECSY S. (1742—1816) összeírása, aki a bécsi Magyar Kurírban jelentette meg a hazai polgári és egyházi tisztviselők címtárát, „leg inkább azért, hogy ügyes bajos környül állásaink közt tudhassunk kihez kellyen ez, avagy ama vármegyében folyamodnunk." Az összeírás szerint SEBEŐK S. 1795-ben még „Szabolts" vármegye orvosa, de 1796-ban már „Beregh" vármegyében találjuk. Életéről több megbízható adatunk nincs. ISTENNEL Orvos-botanikai avató DISSZERTÁCIÓ a Tataria hungaricáról amelyet az ősi és nagyhírű Bécsi Egyetemen a hírneves orvosi kar engedélyével a doktori fokozat és az orvostudományban a legfőbb tisztségek törvényes elnyerése céljából nyilvános vizsgálat alá bocsát szentmiklósi SEBEŐK SÁNDOR magyar nemes a szabad művészetek és a filozófia tudora.

5 A megvitatás az Egyetem palotájában 1779.június hó 8-án 4 órakor lesz. BÉCSBEN Schmidt András Mátyás, az Egyetem nyomdásza betűivel. Üdvözlet a nyájas olvasónak Szigorlataim lehető legsikeresebb letétele után, arra készülve, hogy sok-sok kifejtett erőfeszítésemet végre méltóképpen befejezzem, sokáig és sokat töprengtem avató disszertációm tárgyának megválasztásán, hogy az vagy újszerűségével legyen vonzó, vagy hasznosságával tegye magát kívánatossá, nekem pedig teret adjon ahhoz, hogy továbbra is munkálkodhassak. Éppen a témák gazdagsága és változatossága folytán szinte szükséghelyzetbe szorulva határozatlanságomban addig haboztam, amíg végre kiváló, számomra egész életemben tiszteletre méltó mesterem, a nagyhírű Jacquin tanácsára 2 Clusius, Carolus (1526—1609): németalföldi orvos és botanikus.Tanulmányai végeztével több évre európai flórakutató körútra ment. A magyar és a spanyol flóra első ismertetője. 3 Szabó József törökszentmiklósi lelkész szíves közlése, — miszerint a településen az 1700-as években dolgozott hasonló nevű lelkész —, jelentett számunkra biztatást, de kiderült, hogy Sz.Miklósi Sebők Sámuel nevű lelkésznek Törökszentmiklóson 1775. január 26.-án született Szentmiklósi Sebők Sándor nevű fia. Igy az évszámok kizárta teszik az azonosságot. 4 Dr. Fazekas Árpád (gyermekgyógyász főorvos, orvostörténeti kutató) szives közlése nyomán. 5 Sebeők S. disszertációjának fordítását a Semmelweis Orvostörténet Múzeum Könyvtár és Levéltár példányának alapján Dr. Győri Gyula készítette el. 6