Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Egri Mária: Gábriel József (József Gábriel)

Hármasportré rosított grafikáira meglepően hamar felfigyeltek külföldön is. 1980-ban diplomázott, s alig két év múlva már díjakat nyer a belga Nemzetközi Grafikai és Plasztikai Kiállításon. 1984-ben a MAE /Mérite Artistique Européen/ választja tagjául. Ami azt bizonyítja, hogy Európa nem arra kíváncsi, hogy miként utánozzuk a Párizsban, New York-ban vagy éppen Kasselben jelentkező új irányzatokat, hanem arra, milyen az egyéni arcunk. Századunk vizuális művészetének talán az a legjellemzőbb sajátossága, hogy a kifejezési formákat illetően a művész teljes szabadságot élvez. Ma már szinte klasszikus kategóriákkal megfogalmazhatatlan művekkel találkozunk egy-egy szimpózium alkalmával, a képző- és iparművészet, a festészet-szobrászatgrafika műfaji keretei aligha alkalmazhatók a szemünk elé kerülő alkotásokra. Mégis ebben a kavalkádban ritkán találunk igazán szuggesztív művet, olyant, ami bennünk reflexióra talál. Legfeljebb meghökkent, elszórakoztat, vagy közömbösen hagy. Túlsúlyban van a konstrukció, a technikai bravúr, a valamilyen formában „új" alkotói ötlet megjelenésének igénye. Pedig a művészet nem lehet csupán a művész önmegvalósítása, egyszemélyes ügye. A mű léte csak akkor kap értelmet, ha akár egy emberben is, de visszhangra talál. Ha elgondolkoztat, foglalkoztat, esztétikai élvezetet ad; ha rezonanciája hétköznapjainktól eltérő közegbe emel. Gábriel József képei ezzel a ritka varázslattal ajándékoznak meg. Ám ezt nem tudattalanul teszi, bevallott szándéka is ez. Több ízben nyilatkozik ebben a kérdéskörben. „Egy képnek vagy valamilyen más produktumnak a 'polgárjoga' akkor következik be, amikor más emberek szemében is értékké válik. Az az öröm számomra, hogy ha valakiben rezonanciát keltek vagy valamilyen szempontból értékesnek tartja, amit csinálok. Számomra ez a fontos. Vagy ha valamit megéreznek abból, amiért csináltam azt a dolgot... Egyszer a korábbi képeim kapcsán fogalmazódott meg bennem, hogy nem szerettem volna mást csinálni, mint hogy az emberek valami olyasmit érezzenek, mint amikor a szél átsuhan a kerten... De csúszós talaj ez, vissza is jönnék valami szilárdabbra: azt szeretném, ha gondolkodnának."

5 Gábriel József művészete műtörténetünk egy sajátos vonulatához kapcsolódik. Nemcsak a kortársak között, de művészettörténetünk korábbi szakaszaiban is létezik néhány, az övéhez hasonló körvonalakkal jellemezhető alkotói pálya. Nem szándékozunk Gábriel műveit bárkiéhoz hasonlítani, hiszen ereje éppen különbözőségében, másoktól eltérő, egyedi voltában rejlik. Rokonítása csupán a hasonló érzékenységű, önpoklait egyedül járó művészalkattal lehetséges. Festményei egy sajátos világra nyitnak kaput, amely más idő- és térrendszerben, más viszonylatokkal, megjelenési, érzékelési formákkal működik, s amelyben a dolgok összefüggenek, kapcsolatban állnak egymással. És más világokkal is. Olyan művészek számunkra teremtett érzéki varázslataival mint Gulácsy, Krúdy, Kosztolányi. Gábriel saját nemzedékét Érintés 5 Szabó Ágnes i.m. — H.K. i. m 190