Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Benedek Gyula: A hiteleshelyek Mohács előtt, különös tekintettel Jász-Nagykun-Szolnok megye jogelőd területeire

keztében több káptalan és konvent megszűnik, funkciójukat mindinkább átveszik a vármegyék. Ártott azonban a hiteles helyeknek az 1566. évi szekularizáció, majd a protes- tantizmus terjedése is, az 1609. évi 72. tv. 74. articulusa pedig hivatalosan is elismerte a megyék addig hallgatólagos közhitelű tevékenységét. A török hódoltság után az 1723. évi törvénykezési reform megszorítással újjászervezte ugyan, de a régi rangját többé nem tudta visszaszerezni. A végső megszűnésükhöz két intézkedés vezetett. Először 1850-ben a bevallások (fassiones) felvételét a megyei törvényszékekre bízták. Végül az 1874. évi 35. te. 214. § a következőképpen rendelkezett: ,A hiteles helyek a gondviselésük alatt lévő okiratokról hiteles kiadmányt a jövőben is adhatnak, azonban újabb hiteles okiratok kiállítására és őrizetére többé fel nem jogosítvák." Funkciójukat a m. kir. közjegyzőségek vették át. Melyek is voltak a hiteleshelyek történelmileg kialakult gyakorlati teendői? A teendők jogi tartalmuk és végrehajtási sajátosságaik szerint öt csoportba oszthatók: a hiteleshely előtti bevallások, birtokügyletek a hiteleshely által kirendelt közhitelű személy (testimonium fidedignum) előtt, a peres eljárások megindítása a hiteleshely által, a hiteleshelyek feladatai a perfolyamatban, valamint a hiteleshely levéltári feladatai. Bevallások (fassiones) a fél, vagy a felek kezdeményezésére történtek, akik megjelenve a hiteleshelyen előadták a jogügyletük témáját, egyúttal kérték annak hiteles oklevélbe való foglalását. Ilyenek lehettek: — nyugtatvány (expeditio), pl. tartozás megadásáról, — szerződés (contractus) kötése, — ajándékozás (donatio) magánfelek között, — kölcsönzés (mutuatio), — átörökítés (perpetuatio), — szabad birtok átruházása (donatio), — zálogosítás (impignoratio), —- eltiltás (prohibitio), pl. jogtalan használattól, — jogcím fenntartását biztosító igény vallása (protestatio), — ügyvédvallás (fassio procuratoria), a perben a felet képviselő név szerinti megnevezése, — birtokosztaly (divisio possessionis), 2 A közbecsü csak az ingó és ingatian javakra terjed ki. 3 Az örökbecsű csak az örökjogra terjedt ki. — választott bírók útján való megegyezés (compositio). A közhitelű személy előtti birtokügyletek formái: — bevezetés a király, a nádor, a vajda, az országbíró, a királyné által adományozott birtokba (introductio), — beiktatás a király, a nádor, a vajda, az országbíró, a királyné által adományozott birtokba (statutio), — falubirtokok, puszták (possessiones, praedii) határainak a megjárása a határjelek felújításával (reambulatio metarum), — birtokba való visszaiktatás (recaptivatio), a kölcsönadás, a zálogba adás, a csere lejárta után, — visszaűzés beiktatástól (repulsio), — jelentés a birtokügylet végrehajtásáról (relatioria), — végrendelkezés (testamentum). A hiteleshely lehetséges teendői a peres eljárás megindítására: — nyomozás (vizsgálat) a per tárgyát képező cselekmény tényének a megállapítására (inquisitio simplex), — idézés országos bíróság elé (evocatio), — idézés helyi bíróság elé (citatio), — rövid perbe hívás (evocatio brevis), — idézés három, megyebeli vásáron való kikiáltással (citatio trina forensis proclamatio), — bizonyságtétel, értesítés (certificatio), — megintés (admonitio), hiteleshelyi kiküldött által, — a felsőbb bíróság értesítése (insinuatio). A hiteleshely teendői a perfolyamatban: — tanúztatás (attestatio), — becslés (aestimatio), pl. a birtok értékének, vagy nagyságának megállapítása, — közbecsü, vagy igaz becsű (aestimatio condigma) a dolog törvény, vagy a szokás szerinti árának a meghatározása,

2 — örökbecsű (aetimatio perennalis), az előbbi ár tízszeresének a megállapítása,

3 — fellebbezés (apellatio), — A megfellebbezett levél felküldése a felsőbb bírósághoz (transmissio), — kormegállapítás a jogképesség kimutatására (revísio), 156