Madaras László – Tálas László – Szabó László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 9. (1996)

Kürti Béla: Régészeti párhuzamok a Kárpát-medencei avar kori fülkesírok (Stollengräber) keleti eredetéhez

megjegyezni, hogy mindig egy igen szűk, egymáshoz közel eső területről származnak! A Krímfélsziget, s a hozzá közvetlenül északról csatlakozó területek (ez Somogyi P. Bug-Dnyeper-Szivas csoportja), ül. az Északnyugat-Kaukázus esetében talán valóban feltételezhetjük, hogy az írott források hozzávetőleges útmutatása alapján megrajzolt térkép (Gadlo 1979, Erdélyi 1982) kuturgurainak és utrigurainak immár régészeti lelőhelyekkel konkretizálható szállásterületéről lehet szó.

24 A régészeti párhuzamok sorát egy olyan kaukázusi temető leleteivel szeretném befejezni, amelynek anyaga, ha a nehezen hozzáférhető alappublikációból (Abramova 1972) nem is, Bálint Csanád hatalmas anyaggyűjtéséből (Bálint 1992) mindenki számára ismert: a Nyizsnye-Dzsuláti temető VI—VII. századra keltezett, a publikáló régésznő által a bevándorló alánokhoz kötött sírjainak egyik legjellegzetesebb tárgycsoportja (Abramova 1972. risz. 10. 1—9; risz. 11. 1—6; risz. 13. 32—34, 36—42.) az, ami egyenes kapcsolatba hozható a már sokszorosan emlegetett Szivasovka-típusú leletekkel. Kutatott témánk szempontjából talán nem közömbös, hogy valamennyi lelet katakombatemetkezésből került elő, ha nem is a II. típusból. (Viszont ezen esetekben is a sírgödör az akna rövidebb végéből nyílott.) Tekintettel a fentebb felsorolt megfigyelésekre úgy vélem, hogy a korai avar fülkesírok eredetét a továbbiakban a ma késő szarmatának tartott un. II. típusú katakombák körében kell keresnünk — talán nem reménytelenül, de bizonyosan még hosszú ideig.

25 Rövidítések Acta Arch.Hung. Acta Archaeologica Academiae Scien- Ml/IA tiarum Hungaricae, Budapest Arch.Austr. Archaeologia Austriaca, Wien MKCSM Arch.Ért. Archaeologiai Értesítő, Budapest Comm. Arch.Hung. Communicationes Archaeologicae Hunga- nAB riae, Budapest Dolg. Dolgozatok, Szeged Rég.Füz. Ethn. et Folk. Ethnographica et Folkloristica Carpathica, SCIV Debrecen FA Fólia Archaeologica, Budapest Slov.Arch. KCMA KpaTKne Coo6meHHfl o AOioiaAax H CA no/ieBbix wccneAOBaHMflx HHCTMTVTa SZMMÉ ApxeoJiorwn, MocKBa TXA33 MFMÉ A Móra Ferenc Múzeum Évkönyve, Szeged MaTepnanbi n MccneAOBaHHH no Apxeonornn CCCP, MocKBa Múzeumi kutatások Csongrád megyében, Szeged rieTep6yprcKMÍí ApxeonorimecKMÍí BecTHHK, CaHicr-neTep6ypr Régészeti Füzetek, Budapest Studii si Cercetari de Istorie Veche (si Arheologie), Bucuresti Slovenská Archaeologia, Nitra CoBeTCKaa Apxeonorufl, MocKBa A Szolnok megyei Múzeumok Évkönyve Tpyflbi Xope3MCKOií ApxeonoroSTHorpacpMMecKoíí 3KcneAnu.nn

, MocKBa A síregyüttesek egyenlőre közületiének. A terminológiai zavarokat tovább növelendő, ők ezeket a klasszikus katakomba síroktól való megkülönböztetés érdekében belső használatra „csizma" avagy ,zokni" alakú síroknak nevezik. — L.M.Levina (Moszkva) és Sz.N.Szavenko (Kiszlovodszk) szíves szóbeli közlése, melyért ezúton is köszönettel tartozom. 24 A fenti elgondolás jegyében nem értek egyet Lőrinczy Gáborral, aki szerint a keleti (Közép-ázsiai) párhuzamok kereskedelmi tevékenységet tükröznének — aminek létét egyébként nem tagadom. Magam ezeket is a vándorlással hozom szoros kapcsolatba. Ezek is, mint a legtöbb keleti párhuzamunk, azaz a legkorábbi déloroszországi darabok, jellemzően öntvények, míg a magyarországi párhuzamok jelentős része préseléssel készült (azaz utánzatnak tekinthető). (Más a helyzet természetesen a baskíriai leletekkel, melyeket én is az avarság kelet-nyugati vándorlása következtében északra húzódott népcsoport emlékanyagának tartok. Ezügyben viszont ismételten a keltezés visszásságaira kell felhívnom a figyelmet, hiszen a bahmutyinői temetőben előkerült övdíszek éppúgy a Szivasovka csoport anyagával keltezhetők, mint a közismert ufai régiségek egy része; mely utóbbiban nemcsak egy, a michaelsfeldi példányhoz (Bank 1978. 93.) hasonló, talán csak a megtalálók által, de lehet, hogy a szegvári (Lőrinczy 1991. II.t. 5-14.), mokrini példákhoz hasonlóan még a VI. században részeire bontott bizánci nyakláncot lehet felismerni csüngőivel egyetemben, halfarkas és hármas tagolású lábbeliveretek kíséretében, hanem a Deszk-vidéki legkorábbi avar íjvégcsontok párhuzamát az előbb említett női sír melletti férfisírból is — s talán nem véletlen, de mindezen temetkezések a sírakna rövidebb végéből nyíló sírkamrából kerültek elő — Ahmercv 1970. risz. 1-2, 4, 7.) 25 Az 1. képet Szűcs Árpád, a 2. képet Kratochwill Ottilia rajzolta. Munkájukat ezúton is köszönöm. 131