Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Sümegi Pál: A jászfelsőszentgyörgyi szunyogos felső-paleolit telephely üledékföldtani és sztratigráfiai elemzése

SÜMEGI PÁL A JÁSZFELSŐSZENTGYÖRGYI TELEPHELY ÜLEDÉKFÖLDTANI 1990 őszén T. Dobosi Viola régész felső-paleolit korú telephelyet tárt fel a Jászfelsőszentgyörgyhöz tartozó Szúnyogos II. sz. lelőhelyen. A lelőhely az egykori Zagyva hordalékkúpján, az ún. Hatvani síkon (Marosi S. - Somogyi S. 1990) helyezkedik el. A telephelyet egy 110.9 tsz. feletti magasságú homokbuckán bontották ki. A régészeti munkához a szerző szedimentológial, üledékföldtani és geomorfológiai elemzésekkel kapcsolódott. Ezeknek a vizsgálatoknak az volt a célja, hogy a felső-paleolit telephely üledékes környezetét feltárja, az ősföldrajzi viszonyokat tisztázza, és az üledékösszlet litosztratigráfiai helyzetét rögzítse. Mivel a Jászság ós a környező területek felsőpleisztocén, holocón ősföldrajzi viszonyairól ezldelg igen kevés munka jelent meg (Baiia Gy. 1958, Fodor F. 1942) ós több munka is csak érintőlegesen foglalkozott a területtel (Borsy, Z. 1987, Rónai A. 1972, 1985) ós az ebben a periódusban lezajlott geológiai fejlődéstörténettel, ezért a munka kezdeti szakaszában részletes gyűjtő ós terepfeltáró munkát végeztünk. Ennek eredményeként több olyan ősföldrajzi, paleontológiái ós üledékföldtani adatra fogunk hivatkozni, amelyeket még ezideig nem publikáltunk (Sümegi P. 1991.) A felhasznált vizsgálati eredmények A telephelyet feltáró kutatóárok Ny-K irányú szelvónyfalát több ponton megvizsgáltuk (2. ábra) ós a szelvény egy pontján részletes granulometriai elemzést végeztünk (3. ábra). A szedimentológiai elemzést karbonáttartalom meghatározással, 13

C és 18

0 izotópos elemzésekkel, valamint üledékstatisztikai vizsgálatokkal is kiegészítettük (3. ábra). A szemcseösszetételt hidrometrálással, a karbonáttartalmat kalcimetrálással határoztuk meg. Az üledókkőzettani paramétereket a Folk-Wardfóle képlettel számoltuk ki (Folk, R.L.-Ward, W.C. 1957, Inman, D.L. 1952). Az izotópos méréseket Hertelendi Ede, ATOMKI tudományos munkatársa végezte az 1986-ban ismertetett eljárással (Hertelendi E. et al. 1986). SZÚNYOGOS FELSŐ-PALEOLIT ÉS SZTRATIGRÁFIAI ELEMZÉSE Az üledékfáciesek pontosabb elhatárolása érdekében a kvarcszemcsók scanning mikroszkópos vizsgálatát is elvégeztük. A minták előkészítésénél a Krinsiey-Doornkamp-fóle vegyszeres kezelést használtuk (Krinsley, D.H. - Doornkamp, J.C. 1973). A scanning mikroszkópos elemzést hagyományos szemcsealak vizsgálatokkal (Miháltz I. - Ungár T. 1954, Molnár B. 1961, Cailleux, A. 1952) egészítettük ki. A homokszemcséken elvégzett mikroszkópmorfológiai eredményeket, az azonos vizsgálati módszerrel elemzett, hazai homokterületek anyagával (Borsy Z. et al. 1982, Molnár B. et al. 1988) Is összehasonlítottuk. A telephely környezetének ősföldrajzi képe A régészeti lelőhely egy homokbucka tetején, a bucka É-ÉNY oldalán helyezkedik el. A bucka tövében lemólyített fúrás folyóvízi üledókösszletet tárt fel (1. ábra), amely azt bizonyítja, hogy a felszíni eolikus képződmény fekűjót folyóvízi anyag alkotja. Ezt a folyóvízi üledéket hordalékkúp anyagának ós újpleisztocén korúnak tartották (Ballá Gy. 1958). A lelőhelytől mintegy 1 km-re Ny-ra elhelyezkedő, keresztrótegzett, folyóvízi mederüledók (I. tábla) paleontológiái és szedimentológiai elemzése (Sümegi P. 1991) azt bizonyítja, hogy a Zagyva folyó ősi medre, a közópső-würm végén a vizsgált terület közelében helyezkedett el. Mind a szemcseösszetételi, mind a mikroszkópos vizsgálati eredmények (II. és III. tábla) azt igazolják, hogy az Ős-Zagyva hordalókanyaga és a homokbucka üledékanyaga között genetikai kapcsolat van. Ugyanis a hordalékkúpból származó kvarcszemcsék élesek, szilánkosak, a szemcsék alakja egyetlen mintában sem volt igazán legömbölyítve. Ennek oka az, hogy a lerakódásuk előtt csak igen rövid szállítódáson estek át (Cailleux, A. 1952). A scanning mikroszkópos vizsgálatok is ezt támasztják alá (II. tábla), hiszen a kvarcszemcsék az anyakőzetből származó, rövid szállítódáson átesett típusba sorolhatók (Krinsley, D.H. Doorkamp, J.C. 1973). A folyóvízi szállítódás kö74