Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

T. Dobosi Viola: Jászfelsőszentgyörgy-Szunyogos, felsőpaleolit telep

Kaparó 1 db. Széles, bulbusos szilánkon transzverzális, egyenes munkáéi. Magkövek 18 db (7. kép 1-6) Változatos, hengeres, kúpos vagy diszkóid alakúak, esetleg alaktalan nyersanyagdarabok penge- és szilánknegatívokkal. Gyakran az eredeti gumó- vagy kavicskéreg még rajta van a magkövön, mint ahogyan a leletanyagban ós az eszközök között is sok a decorticage-penge és szilánk. Ennek jelentése az eszközök helyi előállítását igazolja. A magkőelőkészítós technológiai hulladókának felhasználását az tette indokolttá, hogy a telep környezetében nincs primer nyersanyagforrás. Pengék 45 db. (6. kép 18-23) Kevés a szabályos penge, inkább pengeszerű szilánkok. Gyakori, hogy egyik vagy mindkét végét keresztbe vagy ferdén lecsapják. Ez a megmunkálási mód gyakori a -hazai iparokban. A merőleges törési/hasadási felszín a merőleges tompítással ós csonkítással azonos értékű ós hasznú munkafelületet eredményez. A leletanyagot kiegészíti egy kavicsgerezd, egy chopper (nagy, ovális, lapos kavics egyik végén ferde, egyenes vágóéi), egy nagyméretű görgeteg, s mintegy 400 db vegyes szilánk, gyártási hulladék, töredék. Nyersanyag A cca 500 db megvizsgált tárgy nyersanyagmegoszlása a következő: hidrokvarcit-félesógek: 60 % kova/radiolarit-féleségek: 20 % fehér patinás sötétszürke tűzkő: 12 % obszidián: 2,5% egyéb (Szeleta üveges kvarcporfir, opál, jáspis, kvarcit, kovásodott homokkő ós mészkő): 5,5% A hidrokvarcitot a lelőhelytől 40-50 km-re északra, a Mátra előhegyeinek hidrotermális övezetéből szerezték be. A lelőhelyen a Gyöngyös-körnéyki hidrokvarcit-padok változatos színű és minőségű nyersanyaga fordul elő legnagyobb mennyiségben. Ugyancsak itt gyűjthettek a 2-2 jáspis és opál eszköz nyersanyagát. A radiolaritok és a még közelebbről meg nem határozott kovaféleségek geológiai forrása távolabb lehetett. A Zagyva hordalékkúpjának elemzés további feladat lesz, így csak ennek ismeretében dönthető el, hogy a kova- és kvarcitkavicsokat gyűjthették-e innen a közelből. A néhány penge- és szilánk, amelynek az anyag májbarna, homogén, selymes fényű radiolarit, inkább északkelet-dunántúli nyersanyagforrást sejtet (Bíró-Pálosi 1983, 420, Bíró 1988, 256-57.) Az obszidián aránya kisebb a vártnál. Pl. a Jászfelsőszentgyörgy-Szunyogossal azonos, az un. középső gravetti települési hullámba tartozó Mogyorósbányán az itteni 2,5 százalékot messze meghaladja (Dobosi 1991, 201). Bár Mogyorósbánya 80 km-rel és a Dunán való átkeléssel messzebb van a forrásoktól, ami a Tokaj-Eperjesi hegység. Egyértelmű a Szeleta üveges kvarcporfir lelőhelye: az eddig előkerült egyetlen árvéső és a kis "műhely" lelet, tehát összesen 15 db, megtévesztő lehet: ez a kis depó egyetlen, s nem is nagy nyersanyagdarab felaprításából is származhat, talán éppen az árvéső készítés folyamatának hulladéka a kis szilánkfelhalmozódás. A nyersanyag a Kelet-Bükkben, Bükkszentlászló környékén gyűjthető másodlagos helyről, patakhordalókból. A fehér patinás tűzkő "long distance" nyersanyag, a szakirodalomban volhiniai tűzkőként emlegetik. A Kárpát-medencében nem ismeretes az előfordulása, csak megmunkálva fordul elő egyes lelőhelyeken feltűnően nagy számban. Számos ukrajnai felsőpaleolit telep szinte kizárólagos nyersanyaga, főként a Deszna-medencében (Jeliszejevicsi, Hotülevo: Rogacsev-Anyikovics 1984, 201-202, Mezin: Soffer 1985, 84). A klasszikus ukrán telepek zöme helyi nyersanyagbázisra települt. A kréta rétegekből kimo sott, erősen patinás kovagumókat száraz asz> völgyek oldalából, végmorénákból, toriatokból vagy élővizek hordalékából gyűjtötték a peleolítikum idején, s gyűjthető ma is a lelőhelyek közvetlen környékén. Ez a patinásodásra erősen hajlamos, eredetileg sötétszürke - fekete, selymes fényű, tökéletesen megmunkálható tűzkőféleség azonban, ami mi volhiniai tűzkőnek nevezünk, nemcsak DNY-Ukrajnában (azaz a Volhiniai hátságon) gyűjthető, hanem egész Észak-Ukrajnában (Poleszje-vidék) megtalálható (LLZaliznyák információja) Nincs tudomásunk olyan archeometriai vizsgálatokról, amelyek ezeknek a nyersanyagoknak a pontos geológiai azonosítására törekednének, így ez a nyersanyag jászfelsőszentgyörgyi elő58