Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Tálas László: Radnai Béla szobrászművész

Ugyanekkor megkapta első nagyszabású megbízását is. Ez az isaszegi honvédszobor volt. A szobor még az emlékműszobrászat hatása alatt készült. Ezt az 1848/49-es szabadságharc hőseinek emlékére állított emlékmű tervet és munkát tizenkét társával vételedve, pályázaton nyerte el. A három méter magas monolitkó-szobor ma is áll Isaszeg határában, a történelmű hírességű dombon. Harcba rohanó csákós honvédot ábrázol, balvállán zászlóval, jobbjában kivont kardjával. A talapzaton három bronzreliefet Damjanich, Aulich és Klapka portréit helyezték el. Ezek is az ő alkotásai. A szobrot 1901-ben leplezték le. 1902-ban a művész újabb szobrát avatják fel. Bókay Jánosnak, a Stefánia gyermekkórház megalapítójának bronz mellszobrát. Ez a szobor ma is eredeti helyen áll, az Üllői úton. Mestere, Fadrusz János 1903-ban bekövetkezett halála fordulópontot jelentett életében. Harminc éves életkor vitalitásával vágott neki az egy új életszakasznak. Ekkortájt történt, hogy Vilmos Császár budapesti látogatása során keveselte a főváros emlékszobrainak számát, és ezért Ferencz József tíz szobor elkészítésének költségét ajánlotta fel. Ezeket csakis magyar művészekkel kivánta elkészíttetni. A szobrok, a Városligeti Anonymus, a KodályKöröndi Pálffy, Bocskay, Betheln és Zrínyi szobrok, a Halászbástya Hunyadi és a Gellért-hegy Gellért szobra, a régi Nemzeti színház előtti Tinódi szobor, végül Werbőczy és Pázmány Péter szobrai adták a tíz szobor programját. Rausch Béla akkor változtatta nevét Radnaira, hogy a már neki szánt Pázmány szobrot magyar néven alkothassa meg. Radnai Béla Pázmány Pétert a nagy ellenreformátort és egyházi szónokot, írót és politikust az egykorú arcképek alapján mintázta, ugyanakkor megvásárolta és tanulmányozta prdékiációinak vaskos régi kötetét, hogy közelebb fékrőzzék a szónok lelkivilágához. Radnai Béla Pázmány szobor tervét 1903. év augusztusában az Országos Képzőművészeti Tanács jóváhagyta. A szobrot az olaszországi Carrarában másfél évig faragták az ott bányászott és Radnai által kiválasztott márványtömbbe. Az elhelyezése körül elhúzódó vita miatt a kész szobor évekig ládákba csomagolva várta sorsát. Az időközben kitört első világháború miatt minden nagyobb ünnepség n élkül 1914. augusztus 17-én leplezték le a viszontagságos sorsú szobrot. Az 1896-ban király által adományozott tíz szobor utolsó darabja 18 évig tartó vitákkal és technikai nehézségekkel átszőtt évek múltán került helyére. E szobor kálváriája nem befolyásolta Radnai Béla művészi munkásságát, mert közben újabb és újabb megbízásoknak tehetett eleget. Ez a munkásság már egy új művészeti korszak a szecesszió idejére esik. Radnai Béla kisplasztikákkal, kerámiai művekkel a Zsolnay-gyár eozintechnikájának felhasználásával a szecesszió irányát is követi, de alkotásaiban nemfeledkezik meg művészetének alapjáról, a klasszikus művsézeti ismereteiről sem. Ezért váltai művei időtállokká, és nemcsak a kor divatját követő tucatművekké. Ebben az átalakuló művészetben Radnai Béla ismét köztéri szobrot készít 1905-ben, a csatádi Lenau szobrot. Az avató beszédet Herczeg Ferenc, a kor elismer írója, a Petőfi Társaság elnöke mondotta. A kor legnevesebb újságja, a Mikszáth Kálmán szerkesztette Vasárnapi Újság 1905. június 11 -i számának első két oldalát szentelte a szoborleleplezés eseményének. Radnai ezzel a művével nemcsak elismert, de irigyelt művésszé is vált, hiszen a kor a külföldi sikert - amit a németországi sajtó erőteljesen és nagy terjedelemben alátámasztot - a magyar művészeti élet igen becsesnek tartotta. Radnai Béla, még nagyobb energiával dolgozott. Pályázatokon vett részt. Az Erzsébet királynő szoborpályázaton megalkotta egyik legszebb nőalakját. Bár a pályázatot eredménytelennek nyilvánították, miként a Kossuth szobor és Munkácsy szobor pályázatot is, az ezeken bemutatott szobrok nem merülhettek feledésbe. A Munkácsy szoborpályázat két legjobbjának Pásztor Jánosnak és Radnai Bélának a szobrait tartották a huszonnégy pályamű közül, ez a kitűnő szobor sohasem valósult azonban meg. Radnait azonban további megbízások foglalkoztatták. Már ekkor dolgozott a pozsonyi Petőfi szobron, de más megbízásokat is kapott. Balatonföldváron Széchenyi Imre szobrát készítette el, amelyet 1907-ben lepleztek le. Három pályázó közül nyerte el a megbízást. 1906-ban 33 éves korában elnyerte a Ferenc József koronázási-jubileumi díj szobrászati díját: 4000 koronát. Elkészítette Kiss Ernő honvédtábornok szobrát, amelyet Nagybecskereken állítottak fel, 1906-ban. A szobor ismét új megfogalmazásban jelent meg. A mártír tábornokot nem patetikus pózban, hanem szinte megtörten ábrázolja, aki kardját le424