Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Tálas László: Radnai Béla szobrászművész
TÁLAS LÁSZLÓ RADNAI BÉLA SZOBRÁSZMŰVÉSZ Kissé paradoxnak tűnhet Radnai Béla művészetéről írni, mivel nem dolgozott a Szolnoki Művésztelepen, nem volt szolnoki. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy egy jelentős munkája — a Damjanich-szobor — Szolnok egyik legszebb köztéri alkotása, több mint 70 éve áll városunkban, s annak szinte már szimbólumává vált, talán indokolttá teszi, hogy az alkotóról éppen mi emlékezzünk meg. Méltatlanul keveset tudunk róla, kevéssé ismerjük munkásságát. A Művészeti Lexikon is csupán 16 sort szentel méltatására. A kis terjedelmű címszót is a lexikon műfajára jellemző leegyszerűsített és rosszul értelmezhető tömörítés jellemzi. íme a Művésezti Lexikon méltatása: „Radnai Béla, Rausch (Pozsony, 1873. máj. 25. — Bp. 1923. nov. 21.): szobrász, a Képzőművészeti Főiskola tanára. Bp.-en Lóránfi Antalnál és Stróbl Alajosnál tanult, majd Fadrusz János első segéde volt. Eleinte képmásokat, gyermekcsoportokat, dekoratív szobrokat mintázott a budai várpalota, a piarista rendház és templom számára, később emlékszobrokat készített naturalisztikus, Fadrusz hatását mutató stílusban (Lenau, Csatád; Bókay János, Bp., Stefánia Kórház parkja; gr.Széchenyi Imre, Balatonföldvár; a Háziipar szobra a Parlament egyik társalgójában; Leiningen honvédtábornok, Törökbecse; Petőfi, Pozsony; Damjanich, Szolnok). Több művét őrzik a Nemzeti Galériában." E hálátlan feledékenységet nem menthetjük azzal, hogy jelentős műalkotásai Trianon után más országokba kerültek, és az oktalan pusztítás és bosszú áldozatává váltak — felrobbantották őket vagy lebontották. (Napjainkban is célpontja az oktalan politikának az egyik szobor — a kolozsvári Mátyás-szoborról van szó — amelyet ugyan Fadrusz János alkotott, de e szobor elkészítésében Fadrusz romló egészségi állapota miatt Radnai Bélának, aki ekkor Fadrusz műtermében dolgozott, meghatározó szerepe volt.) Magyarországi köztéri szobrainak sorsa is viszontagságos — elég, ha a Pázmány szobor felRadnai Béla állítása körüli huzavonákra, a szobor áthelyezésére gondolunk. A szolnoki Damjanich-szobor azon kevesek közé tartozik, amely eredeti, megálmodott formában és eredeti helyén áll. Keveset élt — 50 évet — de művészileg sokat alkotott. Elpusztított, csak fényképről ismert alkotásai is művészi zsenialitását bizonyítják. # * * Radnai Béla 1873. május 25-én született Pozsonyban. Családi neve eredetileg Rausch volt, nagyatyja Ausztriából, Stájerországból vándorolt Magyarországra. 421