Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)
Zsolnay László: Négy katolikus templom a Jászkunságban és a hivatalos építészet a XVIII—XIX. század fordulóján
hegyesnek katolikus lakója 1746-ban még nem volt. Három évtized múlva a turkevei plébános látta el a néhány hívő lelki gondozását. 1779ben e néhány hívő és a plébános kérte a királynőt helyi lelkészség felállítására, természetesen a református lakosság nagy felzúdulására. 31 Pártfogójuk az az Eszterházy püspök volt, aki innen nem messze (pl. Tiszaörsön) lecserélte néhány falu református lakosságát. A Kunságban, mivel az csak egyházmegyéjéhez tartozott, s kívülesett főispáni hatalmán, nehezebben boldogult. Az államvallást támogató királynőre azonban számíthatott, aki el is rendelte, hogy az elöljáróság kápolna építése céljából rendeljen ki egy telket. A kápolna az engedély ellenére sem épült fel, hisz a hívek még 1815-ben is csak 45-en voltak. Helyettük Fischer érsek építtetett fel egy kápolnát. 1816-tól a helytartótanács szorgalmazta a vegyesvallású helyeken az önálló plébánia felállítását, s mivel Kunhegyes néhány katolikusával már annak számított, az egri érsek a paptartás kérdésében, meg a papi, kántori illetményföldek megvétele iránt kívánt intézkedni. A református elöljáróság és a földjüket maguk megváltó redemptus földtulajdonosok nem voltak hajlandók azonban e célra földeket átadni. 1819-ben uralkodói beavatkozás kellett e probléma megoldásához. A rendelkezés nagy felzúdulást keltett a városban. Az uralkodóhoz benyújtott tiltakozá11. kép. Fidélió Kasselik által szignált terv a jászapáti templom bővítéséhez l \ í ! M.mM ': j^vf':" : » : '.••::•,# 12. kép. Bedekovich Lőrinc által szignált terv a jászapáti templomhoz sukban nagykun jogaikra hivatkoztak. Ezek után Fischer érsek maga tette meg az érdemi lépéseket, pénzt ajánlva fel a plébános dotációjára és az egyházi épületek karbantartására. 32 1829-ben az esperes három építőmesterrel új templomot terveztetett. Prikiszál János turkevei, Dobrava Fábián szolnokabonyi és Grizner József hevesi mesterek le is adták a tervrajzokat és költségvetésüket. 33 Mindhárom tervrajz ránk maradt az egri érsekség levéltárában. Pyrker érsek tetszését azonban egy negyedik tervrajz nyerte el: Homályossy Ferenc, szolnoki kamarai ácsmesteré, mely egyelőre még lappang valahol. Utólag úgy látszik, Pyrker a legrosszabbat választotta, mert még hosszú évek múlva, Homályossy halála után is pereskedhettek az örökösökkel a rosszul megépített templom miatt. Mivel itt, a jász településekkel ellentétben, közadakozásra nem lehetett számítani a református lakosságtól, így a templom egyházmegyei pénzből épült. A három fennmaradt tervrajzon nem maradt revíziós feljegyzés, Homályossyé nem ismert, de a parókiális iratok sokaságában sem maradt olyan irat, amely az egri érseken 13. kép. Az Építészeti Főigazgatóság terve a jászapáti templom bővítéséhez 415
