Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Zsolnay László: Négy katolikus templom a Jászkunságban és a hivatalos építészet a XVIII—XIX. század fordulóján

és azontis, hogy mivel ezen üdő alatt más vallásbéli Templomok fel épültek, mi több resolútiót nem várunk, hanem Excellentiádnak jelentést teszünk (amit a Fő Tisztünk is jóvá hagyott) és az építéshez hozzá fogunk. Ugyan azért alázatosan jelentyük Excellentiádnak, hogy minden további várakozás nélkül az építést el kezgyük, azon esedezvén Excellentiádnál, hogy a történhető Kérdésben minket Kegyeimessen védelmezni méltóztasson. Kikis mindenkori Kegyelmes reflexióinak hódolattal vagyunk Excellentziadnak alázatos engedelmes szolgái Jász Alsószent György Helysége Bírája s Tanácsa"?

2 Az alsószentgyörgyiek tehát önhatalmúlag tették meg változtatásaikat, bár azt jámborul az építész RábI Károlyra kenik. Az ellenreformációs tevékenységéről közismert Eszterházy püspök jóindulatát pedig azzal próbálják megnyerni az esetleges retorziók esetére,, hogy arra hivatkoznak, hogy egy más vallásbéli templom már rég elkészült volna ez idő alatt. Ilyen előzmények után épült fel az "Elöljárók gondoss igyekezetei által, ugyancsak ez Nemess Helység Lakossainak egyenlő Köz akarattyával a Szent Háromság egy Élő Isten Ditsőségére, Gyöngyös Városában Lakzó RábI Károly Komíves Mesterrel"

n a jászalsószentgyörgyi katolikus templom. 5. Jászapátiban a hívek nem bontották el a kicsinek bizonyult középkori templomukat, hanem addig-addig bővítgették, hogy ma megyénk egyik legnagyobb templomává vált az itt oly ritka kéttornyú épület. A középkori eredetű templom nagyobbításáról Braun Sebestyén, szolnok-abonyi írástudatlan kőműves kötött szerződést a várossal 1744-ben. A régi templom déli oldalát megnyitotta, a hajót megtoldotta ós új szentélyt épített. Sekrestyét épített a szentélyhez, a hajó falába pedig pilléreket a boltozat hordására. 1746-ban a homlokzatot előrébb vitte, és boltíves kórust épített. Ugyanekkor a kisebbik, nyugati tornyot úgy építette át, hogy az hasonló legyen a keleti, 1493-as toronyhoz. Az ekkor elkészült templomról tervrajz nem maradt fenn, de képet kaphatunk róla a későbbi átalakításkor készült tervrajzokból.

15 (5. kép) Kéttornyos, egyhajós, belül kör alakú, kívül sokszögzáródású szentélyű épület volt. ^ Qffl ii l • 5. kép. Az 1744-46-ban elkészült jászapáti templom A századfordulóra ez a templom kicsinek bizonyult, és jeleniős romlásokat szenvedett el. A felvetődött új igény a templom meghosszabbítását és oldalirányban való bővítését követelte meg. Készített tervet Francz József/

6 mely évszám és minden kiegészítés nélkül szerepel a község iratanyagában, téves levéltári datálással 1743-ra, hiszen Eszterházy kedvelt mestere ekkor még nem építhetett koránái fogva sem. A tervrajz sem indokolja az 1743-as datálási, hí szén ekkor még nem vetődött fel a keresztirá nyú bővítés terve. Francztol két tervrajz maradt fel az iratanyagban: (6. és 7. kép) egy alaprajz ós egy metszet a kereszthajóról. Az alaprajz meghagyja a templom hosszát, s a templom közepén told be kereszthajót. A metszeti lajzon a feltüntetett díszek és a szószék terve a barokk iskolázottságú mester keze nyomát viseli magán. A várostól felkérés érkezett Povolini Ferenc kőművesmesterhez is, aki viszont lemondja a meg bízást.

17 A Jászkun Kerületek 1821-ben küldenek ki bizottságot a templom állapotának megvizsgálá sara. A bizottság tagjai: Dósa József jászkun kapitány, Bariczay István számvevő, Drián András esküdt és ifj. RábI károly gyöngyösi építőmester. Ugyanebben az okiratban olvashatunk arról, hogy a "Nádor Ispányi Fő Kapitány Úr meg ajánlani méltóztatott, hogy az Aedilis Directiónak egyik tagját, s ha szükség mást tapasztalt Építő Mesternek kiküldése eránt a szükséges lépéseket megfogja /e/7/?/."

18 A jászapátiak azonban végig kitartottak a tervezésnél RábI mellett. Ezután kötöttek szerződóst a kivitelező mesterrel: "Mi alábbis megírottak jelen levelünk rendében elismervén adgyuk tudtára mindenek412