Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Füvessy Anikó: A tiszafüredi mázas kerámiák szerkesztett díszítményei

oldal kompozíciója némileg eltér, az egyik oldalon három, a másikon öt rozetta található. A könyvbutella sarkait pontsorral kiemelt, negyed körcikkek díszítik. A későbbiekben ez a rozettaforma és továbbfejlesztett változatai jellemzik a Bodó-mühelyX. Legművészibb megmintázásban a mester miskakancsóin jelennek meg, ahol a három-, négy-, ötés hatkaréjos változatok gyakran azonos darabon szerepelnek. A korai darabokon a rozetták zöld ós vörös színűek: ilyen egy tiszafüredi magángyűjtemény 1883-as és a Néprajzi Múzeum ugyanebben az évben készült miskakancsója.

19 Ezeken a háromkaréjos változat dominál, de már a négykaréjos is előfordul. A múlt század utolsó évtizedére a rozetták színezésében az okker és a kék színek is feltűnnek. A túrkevei múzeum datálatlan miskakancsójárí, mely a Bodó-mühe\y viszonylag késői munkája, a kancsó mellrészén, a tekergő kígyó két oldalán három-, négy-és ötkaréjos rozetták helyezkednek el. Keretben végződő füle alatt, ahol egyébként felírat szokott lenni, két háromkaréjos rozetta között egy hatkaréjos, minden körelemét pontsorral kitöltött rozetta található. (14. kép)

20 Nagyjából hasonló elemek díszítik az 1890-es datálású, Néprajzi Múzeumban őrzött miskakancsót is.

21 Bodó Mihály szerkesztett rozettái egy meghatározott típus köré csoportosíthatók. Ezt a stílust követte fia, Zsigmond is, akinek még századunk elejéről is maradt fenn magas művészi színvonalú butellája, a kék színnel kiegészített, három- és ötkaréjos típusból.

22 A másik, szerkesztett díszítményt igen gyakran alkalmazó műhely meghatározó egyénisége Katona Miklós (1854-1911) volt. 1875-től maradtak fenn ilyen díszítményű munkái. Mindössze 21 éves volt, amikor egy miskakancsót készített 15. 1867-es butella rozettája (Tiszafüred, magángyűjtemény) 16. Kulacs díszítménye (Néprajzi Múzeum) magának. Az edény megformálása, díszítése és égetése egyaránt gyakorlatlan. Karcolt, részben szerkesztett motívumai zsúfoltak. A kancsót indasorok és rozmaringágak között szerkesztett körközepű, hatszirmú rozetták díszítik,

23 melynek igényesebb változatai a Eoc/d-műhely, de saját későbbi munkáin is megtalálhatók. Katona Miklós Bodó Mihály szomszédságában lakott. Szerkesztett díszítményeire az idősebb mester motívumkincse is hatással volt, mely háromkaréjos rozettáiban egyértelműen lemérhető. Ennek ellenére Katona Miklós az a fazekas, aki a szerkesztett elemek legtöbb változatát alkalmazza, s ezek a variánsok a korábbi emlékanyag szinte teljes skáláját felölelik. Egy 1867-es készítésű, tiszafüredi magángyűjteményben lévő butella, melynek rozettája a ritkábban használt mezőcsáti rozettával egyezik, díszítményének pontsorral kiemelt változata jelenik meg Katona Miklós kulacsán. (15-16. kép)

24 A kulacson gazdag, karcolt, leveles indasor fut körbe. A másik oldal felirata szerint 1884-ben Skult Pálnak készítette. Egy másik, 1880-as da17. 1880-as kulacs szerkesztett díszítménye (Néprajzi Múzeum) 387