Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Szabó István—Szabó László: Mozsgó és társközségeinek társadalma

két mozsgói gazdát nyilvánítottak, s mint az egykori vezetők elmondják, őket sem vagyonuk, hanem egyéb okok miatt és felső nyomásra voltak kénytelenek így minősíteni.

26 Almáskeresztúron és Szulimánban volt ugyan néhány német család (Szulimán: Drier, Hosszúgál, Meszes, Hoffmann), akinek éppen elérte volna vagyona a kulák szintet, ám őket ekkorra már kitelepítették. Vidékünkön a leggazdagabb pógárok alig három fertályt meghaladó birtokkal, s természetesen szőlővel, erdővel és legelőhasználati-joggal rendelkeztek. A mozsgói Stecker család a legtekintélyesebb családok egyike, 17 magyar holddal (a továbbiakban a h = kishold) rendelkezett, amely négy tagban, a határ különböző részein feküdt. Az erdőben ós legelőben három jogot bírt. A Jedinkán ... öl szőlője, s a beltelken 2.400 saroköl hostélja (kert) volt. A szántót évente körülbelül azonos arányban vetette be a piaci és gazdasága szükségleteit figyelembe véve. 5 hold búza, 3 hold zöld, 1 hold őszi és 1 hold tavaszi árpa, 3 hold kukorica, 1/2 hold répa ós tök, 1/2 hold krumpli. A vetésszerkezetből kiderül, hogy a földművelés elsősorban az állatállomány céljait szolgálta. A búza kivételével, amely minthogy kitűnően gazdálkodott, magas aranykorona értékű földjei voltak - az évi 50 mázsát is elérte, valamennyi egyéb növény nagyszámú állatainak eltartására szolgált. Piacra csak a búza került. Az állatállománya 2 db lóból, 2 db anyakancából és csikóból, 2-3 db fejőstehénből, 1-2 db borjas tehénből, 5-6 db birkából, 2 db anyakocából és szaporulatából, illetve mintegy 80 db csirkéből, 18-20 db libából, kacsából állt. Az 1920-as években, amikor Stecker Mihály felesége, Mester Mária a családba került, a tejet még feldolgozták vajat köpülve, túrót hevítve belőle, s kofaasszonynak, feldolgozva adták el. A 30-as évek elején azonban csarnok létesült Mozsgón, s ekkor naponta mintegy 15 liter tejet adtak el. Az állatok haszna inkább a szaporulat volt. Mozsgón a pógárok csikóneveléssel általánosan foglalkoztak, és Steckerék is legalább két csikót adtak el évente, éves korában. Ugyancsak 2 borjú is piacra került minden esztendőben. A saját szükségre levágott disznó mellett az eladott malacok jelentették a disznótartás hasznát. A csirkét felélték. Vasárnaponként ez került az asztalra, jeles ünnepeken, szüretkor pedig a birka. A libát, kacsát kereskedőnek adták el, csupán 2 db-ot hagytak meg, hogy keltetni tudjanak. Az almáskeresztúri német gazdák állatállománya Stecker Mihály szerint az övénél is nagyobb volt. Ott egy ilyen méretű gazdaság egy-két nagyjószággal mindenből többet tartott.

27 Szulimánban a Szatner család, a magyarok között a jópógárok közé tartozott. Szatner Lajos felesége, Matyók Rozália pedig másik pógárcsaládjából származott a községnek. Az 1930-as években kialakult birtok 17 hold, azaz 3 fertálynál valamivel kevesebb volt. Hozzá tartozott 2,5 kataszteri hold rét, 2 kh szőlő és 2-2 jog erdő ós legelő. 2 db lovat és 1 db anyakancát csikóval, 1 db fejőstehenet, 1-2 db borjas tehenet, 2 db anyakocát 10-17 db szaporulatával tartottak. Az aprójószágok száma kisebb volt, mint a mozsgói Stecker családnál, körülbelül fele annak. Birkát sem tartottak. Körülbelül 10 hold búzavetésük volt, a többi szolgálta az állattartás céljait. Szulimánban ez tekinthető a magyar típusú gazdaságnak. A német gazdaságok szerkezete Szulimánban a mozsgói Stecker-féle gazdaság állattartó szerkezetét mutatta. A 4 fertályos Káp és Bach család vetésszerkezetében 7-8 holdat foglalt el a búza és körülbelül 1-2 növendék állattal neveltek többet, mint a mozsgói Stecker Mihály.

28 Csertőn a most 74 éves Hordós István a jópógárok közé tartozott. A Szabó, Csapó, Tóth családok nagyjából hasonló nagyságú földbirtokkal rendelkeztek, mint Hordós István, egyedül a Gáspár család birtokolt többet, körülbelül 4 fertályt. Hordós István gazdasága ezért a csertői legvagyonosabb pógárok gazdaságának szerkezetét példázza. 3 fertály (18 hold) szántója, 2.000 négyszögöl szőlője (ebből 1.600 négyszögölet 1933-ban legelőjogért elad), 4 erdő és legelőjoga volt. 4,5 hold tavaszi, 2,5 hold őszi búzát vetett általában, a zab 1 hold, az árpa 2 hold, a kukorica 3,5-4 hold, a répa 1/2 hold vetésterületű volt, a maradékba zöld takarmány (here, lucerna) került.

v Krumpli, zöldségféle a szőlőben is megtermett. A gyengébb minőségű földeken körülbelül 30-35 mázsa búza termett jobb években. Az értéket az állatállomány jelentette. A munkaállatok mellett (egy pár ló) 4-5 csikót is nevelt. 2 db fejőstehén és 2-3 db göbe borjával, 2 db anyakoca szaporulatával, s 80-100 aprójószág tartozott a gazdasághoz. Az aprójószág hasznát (tojás, csirke) vagy felvásárlóknak adták el, vagy a szigetvári piacon értékesítették. Ez a gazdaság is elsősorban az állatnevelósre rendezkedett be, s a földművelés által előállított piaci érték csak a gabona volt.

29 Hordós István szerint a szőlő Csertőn - s igaz ez a többi községekre is - nem képviselt haszonhozó gazdasági ágazatot. "A szőlőre inkább kiadás van. Tavaly 1800 liter bor volt, de nem olyan fajta, hogy el lehessen adni. Bort nem is adott el itt senki, 335