Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Hamar Anna: „...Ezt csak szép nyugodtan lehet..."

A gazdaságban az intenzív kultúra volt meghatározó. Előző gazdasága alapjaiban állattenyésztésre rendezkedett be, de a földszűke rákényszerítette az élőmunka- és piacigényes intenzív kultúra művelésére. A családban csak felesége munkaerejére számíthatott, mert az idősebb lánya férjhez ment és elköltözött a faluból, a fiatalabb gyereke pedig csak 1961-ben született. A család kedvezőtlen munkaerő-összetételét bérmunka beállításával, és a lehetséges gépesítéssel ellensúlyozta. A kedvezőtlen feltételek között egy, tőle nem is idegen, de szokatlan intenzív kultúrára való áttérés sikerességót a kollektivizálás előtti gazdaságának, illetve az ötvenes évekre kialakult gazdasági viselkedésének "köszönheti". A minél kedvezőbb piac felkutatására nem kellett sok időt fordítani, mivel a nagykun területek a falu hagyományos piacai voltak. A minél kedvezőbb piaci helyzet eléréséhez, a minél nagyobb forgalom biztosításához (az "infrastruktúrához") beruházás szükséges. Ehhez megfelelő piaci ismeretre, szemléletre éppúgy szükség volt, mint a kivitelezést biztosító tőkére, ő mindkettővel rendelkezett.

18 Gazdasága a hetvenes évekig változatlan területen működött, (lásd 3. tábla), de a termelésszerkezetben jelentősebb eltolódás ment végbe az állattartás felé. A termelésszerkezetben bekövetkezett elmozduláshoz a családi munkaerő számának radikális csökkenése éppúgy hozzájárult, mint idős kora. A szőlőket eladta, árát szétosztotta lányai között. Az intenzív kultúra kiesésével a gazdaság elvesztette azt az előnyét, mozgásterét, ami lehetővé tette a gazdaság stabilitását, megfelelő jövedelem biztosítását közel két évtizeden keresztül. Szembe találta magát a nyolcvanas évek fordulóján a kisgazdaságok számára nem kedvező feltételrendszerrel, amihez sem kora, sem lehetőségei miatt nem tudott már megfelelően alkalmazkodni. Nem voltak megfelelő piaci-személyi ismeretei, amik elősegítették volna az értékesítést. A termelésszerkezet változtatásához sem készséggel, sem megfelelő kockázatvállalással, sem elegendő tőkével nem rendelkezett. A nyolcvanas évek közepéig a gazdaság szerkezete megfelelt a kisparaszti gazdaságoknak. Két anyakoca szaporulata és a két tehén tejhozama biztosította a gazdaság főjövedelmét, de háztól adott el aprójószágot éppúgy, mint takarmányt. Idegen munkaerőt nem vett igénybe, a veje segítette a gazdaság munkáiban. A gazdaság újabb fellendülési szakasza a nyolcvanas évek utolsó harmadában kezdődött. A gazdasági (a gazdaságszerkezet merevsége, a munkaerő kimenekítése az állami szektorból a magánszektorba, a mezőgazdasági termelőszövetkezetek pénzügyi gondjai, stb.) és a politikai változások (tulajdon újbóli elosztása) kedvező perspektívát nyitottak a magángazdaságok előtt. A nyolcvanas évek közepétől, ha az egyéni gazdaságok területe az 1987-es minimum után növekedett is, a terület nagysága alatta maradt a hetvenes évek végén regisztráltnál. Az egyénileg hasznosított bérletek fokozatosan növekedtek a nyolcvanas évek közepéig, majd az utolsó 5 év alatt a terület majdnem meghatszorozódott. A változások mögött nem tudjuk, milyen mértékben álltak/állnak egyéni gazdaságok, de a bérleti területen feltételezhetően nem elhanyagolható jelenlétük. A bérlet növekedését a mesterségesen korlátozott földforgalom okozta.

19 A kistermelői földterület használatának szerkezete jogcímek szerint (1949-1990) (hektár) év bérbe adott egyéni egyénileg gazdaságok hasznosított területe terület 1980 126.295 1981 26.115 111.750 1982 38.833 104.282 1983 47.386 101.713 1984 56.417 101.385 1985 64.469 100.117 1986 133.716 100.598 1987 155.426 99.399 1988 176.305 106.835 1989 231.610 112.435 1990 349.112 146.785 Forrás: A föld tulajdoni és használati viszonyai Magyarországon (1949-1989). Bp. 1990. KSH. 73. o. Az egyéni gazdaságok számára a földhiány természetesen fontos probléma, de elsődlegesen a piac, a megfelelő hitel és a gépellátás működésében meglévő kedvezőtlen feltételek létét érzékelik legjobban a gazdaságok. A szerkezetben végbemenő változások érzékelhetőek a gazdálkodó üzemében is, természetesen a lehetőségeinek korlátaival együtt. 320