Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

Gulyás Katalin: A jászsági kézművesek 1828-ban

Kecskés János mészáros rendelkezett, mely 4 ökörből, 3 lóból, 2 tehénből, 45 birkából és 2 disznóból állott. MIHÁLYTELEK mester segéd összesen 1. szűcs 7 7 2. takács 7 1 8 3. csizmadia 5 — 5 4. kovács 3 — 3 5. molnár 3 — 3 6. szabó 2 — 2 7. bognár 1 —r 1 8. varga 1 1 9. asztalos 1 1 10. mészáros 1 1 összesen: 31 1 32 Szintén a csekély kisiparral rendelkező jászsági falvak közé tartozik, ezt az 1828-ban összeírt 31 mesterember is jelzi. Falu jogállású település, csak 1835-ben alakult egy vegyes céhe, melyben szűcs, szabó, csizmadia, kovács, bognár, takács mestereket találunk. Ezt megelőzően a mihálytelki iparosok a jákóhalmiakkal alkottak asztalos-kovács-bognár-lakatos céhet, de a jászberényi szűcs-szabó céhnek ós a csizmadiáknak is voltak mihálytelki filiálisai. Az itt élő mesterek a legalapvetőbb szükségleteket látták el, a település a közeli Berény ós Jákóhalma iparosainak piaca volt. Csak az itteni szűcsök termelése haladhatta meg esetleg némileg a helyi igényeket. Az összeírás adatai alapján jelentősnek tűnik a malomipar: 1 vízimalom dolgozott a Zagyván egy kővel, azonban ez évente 1200 pm gabonát jövedelmezett a kommunitásnak. A mihálytelki iparosok közül csak 2 kovács dolgozott egész éven át folyamatosan, a többieknek csak fél évig, negyed évig vagy alkalmanként volt munkája. Segédet csak az egyik, fél évig dolgozó takácsmester tartott. 8 iparosnak volt birtoka a határban, de ezek is igen kicsiny földterületek voltak: 2, 3, 4, 5, illetve 13 pm nagyságú vetések, de ebben a községben az átlagos földbirtoknagyság nem volt jelentős. Az iparosok közül nagyobbacska gazdasággal Pese Pál szabó rendelkezett, akinek 5 pm földje mellett 2 kaszás rétjárandósága volt, másfél kapás szőlőjót szüretelte, s 6 marhája mellett 1 disznót is nevelt. Segéd nélkül, alkalmilag dolgozott. Az iparosok többsége (22) zsellérnek minősült, mivel földje nem volt. 8 zsellér-iparos csak házzal rendelkezett, míg 14 állatokat is tartott. Pl: Makai János takács (1 segéddel, fél évig dolgozott) 4/8 kapás szőlőt művelt, s emellett 7 marhát, 22 juhot ós 1 sertést írtak össze gazdaságában. Megállapítható, hogy az állattartás a jellemzőbb a mihálytelki iparosokra, mint a szőlőművelés, ugyanis 20 iparos tartott állatokat ós csak 6-nak volt szőleje. Jelentős iparos családok nincsenek, az összeíró bizottságba Makai János takácsot és Bak István szűcsöt választották, ők lehettek a községben a legtekintélyesebb mesteremberek. A Jászság iparosai 1828-ban (összesítő táblázat) 1. csizmadia 219 18. ács 2. szűcs 218 19. mészáros 3. takács 194 20. varga 4. kovács 72 21. kádár 5. szabó 54 22. kémény6. molnár 33 seprő 7. bognár 24 23. könyvkötő 8. tímár 22 24. borbély 9. asztalos 22 25. puska10. kalapos 13 műves 11. lakatos 13 26. fésűs 12. kocsi27. szitás készítő 7 28. arany13. kötélverő 7 műves 14. kőműves 7 29. pék 15. szíjgyártó 5 30. órás 16. kékfestő 4 ismeretlen 17. gombkötő 4 Összesen: 290