Madaras László – Szabó László – Tálas László szerk.: Tisicum - A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Múzeumok Évkönyve 8. (1993)

T. Bereczki Ibolya: Adalékok Jenő-puszta elcserélésének gazdaságos társadalomtörténeti hátteréhez

való széna boglyában, Jenőn egy szekérre való nyilas, egy kila kása, a többi az előző évi szerint. 2. ökörcsordás, bére széna, mint az előzőknek, valamint minden darabtól 30 kr. 3. szilajcsikós, bére egy hétre 6 kenyér, 8 kila búza, egy kila kása, széna, mint a gulyásoké, minden öregtől 1 forint, a tavalyitól 30 kr., a nyomtatásig nála lévő lovakórt 1/4 rósz búza fizetendő. 4. kezes csikós, bére a tavalyi szerint, azon kívül Jenőn egy szekérre való nyilas. 5. tehóncsordások: alvógi, felvégi, a tavalyi bérre, a teheneket két falkában kötelesek őrizni. 6. borjúcsordás, bére négy darabtól egy véka búza. 7. felvégi kanász, alvégi kanász, a tavalyi bérre. 8. felvógi csürhés, alvógi csürhós, bére nyolc darabtól egy véka búza.

28 A megfogadandó pásztorok számára tiltják a karai tanyák közt nyomtatás alatti koldulást.

29 Ezt már 1827-ben Is próbálta megakadályozni a tanács.

30 A pásztorok száma jelzi a pusztákon és a belső legelőn tartott nyájak fajtáit is.. 1845-ben a gulyán összesen 1.360 marhát számolt a tanácsból kiküldött Vízy Ferenc főbíró, s a nagy mennyiség miatt a gulya két falkában történő őrzését rendelik el, kiegészítve a gulyás bórót 16 véka búzával ós egy nyári szekér szénával.

31 Az 1852. évi összeírás szerint az állatállomány a következőképpen oszlott meg:

32 1 éves csikó 142 2 éves csikó 88 3 éves csikó 45 Mén 12 Kanca 469 Herélt 326 Szamár, öszvér 20 Tehén 1236 Juh 9101 A tanács határozta meg a ménes pusztára való lehajtásának időpontját. 1845-ben, a ménes összeolvadására a Karai puszta háznál került sor, ahol a tanácsból kiküldött tanácsnokok vizsgálták meg a lovakat. Ugyanekkor tiltották a rühös lovak ménesbe fogadását.

33 A gulya pusztára történő kiveréséről a következőképpen határozott a tanács: 1846-ban húsvét után való szerdán, vagyis április 15-én történjen meg, olyan formán, hogy a felvégi tőke gulya Jenőn, az alvégi pedig Karán, a csőszháznál verettessen össze.

34 A bárányokról 1846. május 10-én rendelkezik a tanács, miszerint két falkában, Jenőn a parlagokon legeltessék őket. A pásztorok fogadását a tanács intézte.

35 A tanács az egész nyár folyamán kiküldöttjei útján figyelemmel kíséri a legelők minőségét, a jószágok állapotát, s intézkedéseit a körülményekhez igazítva hozza meg: 1846. június 6-án például a mintegy 1.200 darabra rúgó ökörcsorda kétfelé szakasztását rendelik el.

36 Jenő puszta használatáról plasztikus képet nyújt a tanácsi jegyzőkönyv 1846. július 12-i 193. számú bejegyzése, hadd idézzük teljes terjedelmében: "Bathó László 2-ik Biró, és Lakatos Jósef Al Jegyző hivatalossan elől adják: hogy őkk legközelebb Jenő pusztán a barom legelőjének megtekéntése végett lévén, azt tapasztalták: hogy a külső Járáson a nagy marhának tellyességgel semmi legelője sem volna, mivógett a kis rétbe be menvén, azt is szemle alá vették, de úgy tapasztalták: hogy rész szerint a bejáráson lévő iszapon rósz szerint az új apadás végett nem lévő itató hely miatt, de a rét kiterjedésének csekélysége tekóntetóből is olly sok számú baromnak ott alkalmas járása nem lenne, ellenben az apadásokon alkalmas kaszálók létezvén, azon kis rétet kaszálónak megtartani, és azt a lakosok között felosztani jónak látnák, továbbá a nagy rétet is megtekintvén, azt tapasztalták: hogy ott a két gulya falka egymást naponként felváltva, ha az ott lévő szónaboglyák onnan, valamint a külső tarlókról is mentől elébb betakargatnának, még baj nélkül meg élhetnének, valamint a sertés nyájjak is külső mezeje végképpen megfogyván, azokk is a nagyrétem a Vártó környékén alkalmatos legelőjök lenne. A Tudósítók által Jenő pusztán a gulyák és sertvés nyájak járása eránt tett azon intézkedése, melly szerint a két gulya naponként egymást felváltva a sertésnyájakkal együtt a nagyréten járjon, jóvá hagyatván, ahoz képpest elrendeltetik: hogy a Jenéi külső tarlókon, valamint a réten lévő boglyák is mentül előbb betakarítatván, az baromjárásnak felszabadíttasson, a kisrét pedig továbbá is kaszállónak tilalmasnak megtartasson."

37 1846-ban a tanács október 7-én tűzi ki a juhok hazahajtásának időpontját, s ugyanekkor rendeli el, hogy a Jenőről már kiszorult gulyabeli jószágot Karán, a járásban legeltessék, s tilalmazza a tanyák közti legeltetést mind a ménesen, mind a gulyában lévő jószágnak.

38 1846 de272